Fotó: Iochom Zsolt
A Székelyföldi Akadémia évzáró eseményét tartották kedden Csíkszeredában, a megyeháza dísztermében, a rendezvény keretében kistelepülések személyiségeit díjazták.
2011. december 13., 20:502011. december 13., 20:50
2011. december 14., 13:222011. december 14., 13:22
Tekintse meg a díjazottak és kitüntetettek listáját!
A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács, azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, helyi tanácsosok, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket.
Köszöntő beszédében Borboly Csaba megyeitanács-elnök kihangsúlyozta: nem csak Hargita megyében, hanem egész Székelyföldben gondolkodnak. Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást. „A Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi és megyei döntésekben is.”
Az év végi rendezvényen a Hargita megyei családok helyzetéről értekeztek
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felszólalásában a bizalmi tőke és a közös felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta. A szövetségi elnök úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.
Az eseményen részt vettek a történelmi egyházak képviselői is. Tamás József püspök megjegyezte: „Összefogva és közösen tudunk csak előre törni és székelyföldi vidékünkön megmaradni”.
A Székelyföldi Akadémia résztvevői
A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea egyetemi oktató, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. A kutatás adatait a 2011. június 18 – július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága körében. Az eredményekből többek között kiderült, hogy országos átlag alatti az egy főre eső jövedelem a megyében, azaz 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek.
Az esemény fénypontját a díjak és a kitüntetések átadása jelentette
Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, annak fő célkitűzésének a nagycsaládokban való gondolkodást és a székelyföldi társadalom elöregedésének megállítását tartja. Ezt követően a megyei tanács elnöke tizennyolc előadót az Összetartozás jelvényével tüntetett ki, majd a Márton Áron-díj, a Vitos Mózes-díj, a Kájoni János-díj, a Majláth Gusztáv Károly-díj, az Önzetlenség-díj, valamint a Keresztes Lajos-díj került átadásra. Összesen harminc személyiség részesült díjban, a kitüntetéseket Kelemen Hunor adta át.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!