
Egymás kölcsönös megértése lehet a kulcsa a generációk kapcsolódásának – hangzott el az előadáson
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Hány napot bírnánk ki okostelefon vagy internet nélkül? Mondhatjuk, hogy a munkánkhoz kell, de ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor nem csak a Z és az Alfa generáció, hanem az egész világ internetfüggő – hangzott el az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének, valamint a szövetség helyi és udvarhelyszéki nőszervezetének A görgető generáció címmel szervezett hétfői előadásán.
2023. február 28., 19:182023. február 28., 19:18
2023. február 28., 19:212023. február 28., 19:21
Különböző generációk, különbözőképpen szocializálódtak, más történelmi, politikai és gazdasági helyzetekben nőttek fel és emiatt egy kicsit másképp viselkedtek – magyarázta az előadáson Gergely Orsolya, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa. Természetesen ez az elmélet nem azt jelenti, hogy
Az előadás témáját a Z generáció (1996 után születettek), illetve az Alfa generáció (2010 után születettek) tagjai képezték, akik már a digitális, internetes világban nevelkedtek.
Minden korábbi történelmi korban igaz volt, hogy a szülők tapasztaltabbak voltak gyerekeiknél, ám most a digitális világban ez nem mondható el, ezért kell erről sokat tanulniuk a gyereket vállaló felnőtteknek – jelentette ki Gergely Orsolya szociológus.
– vont párhuzamot. Hangsúlyozta, hiába gondolkodunk negatívan a helyzetről, hiszen ahogyan az áram, úgy az internet sem fog már eltűnni, ezért fontos, hogy a szülők is alkalmazkodjanak az új eszközökhöz, hiszen kizárni már úgysem tudják azokat.
Sokan gondolják, hogy a Z-generációs fiatalokat már csak az érdekli, ami képernyőkön megjelenik, azonban meg kell érteni, hogy bár ez nagyon fontos számukra, azért másra is kíváncsiak – véli Gergely Orsolya. Arról is beszélt, hogy a látszat ellenére nagyon sok esemény, történés megviseli őket.
„Én azt gondolom, hogy minden, ami megjelenik az ifjabb generációk esetében, az részben a felnőtt generációtól is érkezik. Hány napot bírnánk ki okostelefon vagy internet nélkül? Mondhatjuk, hogy a munkánkhoz kell, de ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor nem csak ez a generáció, hanem a világ ilyen internetfüggő” – fogalmazott a szakember.
A felnőttek mindemellett „szelfifüggőknek” is képzelik a fiatalokat, de emlékeztetett, vegyük észre, hogy a szokás mindössze tíz év alatt úgy elterjedt, hogy mindenki ismeri és természetesnek tartja.
Az online tevékenységről pedig tudni kell, hogy a fiatalok ott igyekeznek ikonok és tökéletesen megszerkesztett profilképek mögé rejtőzni, hiszen nagyon tartanak a negatív kommentektől. Ezzel magyarázható például, hogy rengeteg szelfit készítenek magukról, hogy legyen amiből kiválasszák a tökéletes online megjelenésüket.
– így Gergely Orsolya.
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Ezen sajátosságok már fokozottabban jelen vannak az Alfa generáció esetben, hiszen ők gyakorlatilag már az okostelefonok világában születtek, amikor a szülők már megosztották az interneten a róluk készült fényképeket. Mindemellett életük folyamán is azt látják, hogy a felnőttek folyamatosan használják az okostelefonjukat. Most már egyébként az oktatásban is megjelentek a digitális eszközök, ami jó példát jelenthet a pozitív felhasználási módjukra.
Noha a szülők napjainkban is biztosan elmondják gyerekeiknek, hogy
– vázolta az előadó.
A Sapientia EMTE 2012 és 2020 között Székelyföldön elvégzett felmérései szerint az iskolák egyre jobban igyekeznek szabályozni a telefonhasználatot a hetedikes és tizenegyedikes fiatalok nyilatkozatai alapján. Ezzel szemben a szülők egyre kevésbé szabályozták ezt. Azon pedagógusok száma is növekszik, akik képzéseken vesznek részt a digitális eszközökkel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása érdekében. A szülők ezzel szemben egyre kevésbé tudják, hogy gyerekeik mivel foglalkoznak az online térben.
A megkérdezett felnőttek mintegy háromnegyede úgy tudja, hogy gyerekük még nem nézett pornót az interneten. Ha a fiataloktól kérdezik ugyanezt, akkor lényeges rosszabb az arány. Hasonló a helyzet ugyanakkor az ijesztő tartalmak, illetve az online zaklatások esetében is.
– osztotta meg a tapasztalatokat Gergely Orsolya.
Az egyetem 2016-os felméréséből kiderült, hogy minden negyedik gyerek osztott meg információt idegeneknek arról, hogy mikor és hová utaznak családjukkal, hatvan százalékuk pedig a teljes nevét is elárulta. A megkérdezettek harminc százaléka küldött fényképet magáról, tizenhat százalékuk pedig már kapott szexuális ajánlatot ismeretlentől – mindezt hét éve. „Nem megijesztve, nem kétségbe ejtve a gyerekeket, de ezekről már érdemes beszélni velük otthon” – szögezte le a szakember. Hozzátette, fontos, hogy
Fotó: 123RF
A szakpszichológusok azt mondják, hogy 14 éves kor alatt napi 90 percnél többet nem szabad a képernyő előtt tölteni (tévé, telefon, számítógép stb.), így ehhez érdemes viszonyítani a szülőknek a szabályokat – mondta Gergely Orsolya. Ezt persze konkrétan meg kell tárgyalni a gyerekkel, úgy, hogy neki is legyen beleszólása.
Természetesen a példamutatás az egyik leghatékonyabb megoldás a szülők részéről: legalább családi programokkor ne lehessen a digitális eszközöket használni, ugyanakkor képernyőmentes övezeteket is kialakíthatunk az otthonunkban. Sokat segít az is, ha olyan kortárs játszótársakat biztosítsunk gyerekeinknek, akikkel a való életben is jól érzik magukat. Ezek mellett folyamatosan interakcióba kell lenni a gyerekünkkel. Beszélgessünk, érdeklődjünk, játszunk velük, akár az általuk kedvelt online játékokkal is.
– tanácsolta a szociológus.
A jelenlévők kérdéseire válaszolva a szakember kifejtette, lehet ugyan ellenőrizni a fiatalokat különböző applikációk használatával (melyik honlapokat látogatják, merre járnak stb.), illetve a telefonjuk időszakos áttekintésével, de mindenképp fontos, hogy ez előre megegyezett alku szerint, a gyerek tudomásával történjen. A hosszú idő alatt kialakított bizalmi kapcsolat azonban fontosabb.
– zárta az előadást Gergely Orsolya.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás