ám az átfedés közel sem teljes, ugyanis utóbbira olyan diákok is jelentkeztek, akik elégedetlenek az első félévi tanulmányi eredményeikkel, viszont nem minden olyan diák jelentkezett, akiknek a tanulmányi eredményeit nem tudták lezárni az iskolában az első félév végén. A tanfelügyelőségek képviselői szerint utóbbiaknak egy részét nem is sikerül majd felzárkóztatni, hiszen nem eszközhiány, vagy internet-hozzáférési problémák miatt hiányoztak a tanórákról az első félévben.

Átlagban 12 fős csoportokat hoznak létre

Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő tájékoztatása szerint három diákkategória vehet részt a felzárkóztató tanórákon:

• azok, akik az első félévben nem rendelkeztek megfelelő digitális eszközzel vagy internet-hozzáféréssel az online tanórákon való részvételhez;

• akik – megfelelő számú értékelés hiányában – lezáratlanul maradtak;

• pedagógusi ajánlással, illetve szülői beleegyezéssel azok is, akik önmagukhoz képest gyengébben teljesítettek az első félévben.

A főtanfelügyelő megjegyezte, hogy az első kettő számít a program fő kategóriáinak. A harmadik csoportba tartozó diákok esetében – EU-s finanszírozású projektről lévén szó – megkötés volt, hogy az iskolának valamilyen tanulmányi dokumentummal igazolnia kellett, hogy az adott diák számára indokolt a felzárkóztatás. Átlagban 12 fős csoportokban tanulnak majd az említett tanórákra járó tanulók, havonta 20 órát. Nem jelent gondot a felzárkóztatás megszervezése a vidéki iskolákban sem, hiszen a vonatkozó rendelet értelmében egy csoportba különböző osztályokban, sőt, különböző évfolyamokon tanuló diákok is járhatnak – válaszolta kérdésünkre a főtanfelügyelő. Hargita megyében egyébként 2100 diákot írattak be a felzárkóztató tanórákra szüleik, közülük 1112-en az általános iskolák alsó tagozatos tanulói, 988-an pedig 5-8. osztályos diákok. Az első félév végén lezáratlanul maradt tanulók száma 1992 volt, de ebben az érintett középiskolai diákok is benne vannak.

Ismeretbővítés önszorgalomból

Maros megyében – ahol az első félév végén 5965 tanuló maradt lezáratlanul – 6245 diák jelentkezett a felzárkóztató programba, de az utóbbi szám szintén csak az általános iskolai diákokra vonatkozik.

– mondta el Illés Ildikó, Maros megye helyettes főtanfelügyelője. Az első félév végén lezáratlanul maradt diákok nagyobbik része egyébként nem eszköz- vagy internethozzáférés-hiány miatt került ebbe a helyzetbe, hanem azért, mert nem jártak iskolába, így nem sok remény van arra, hogy esetükben a felzárkóztatással komoly változást lehet elérni – véli a tanfelügyelőség illetékese.

Akik nem jártak, ezután sem fognak

Hasonló kételyei vannak Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelőnek is, aki szerint komolyan kell vegye a szülő és a diák egyaránt a felzárkóztató oktatást, és kitartásra van szükség azon diákok részéről, akik az első félévben sem külső tényezők miatt maradtak le a tanulásban. Akik az első félévben hiányzások miatt maradtak lezáratlanok, valószínűleg a második félévben sem fognak járni iskolába – véli a főtanfelügyelő. „Ha a szülő nem ellenőrzi következetesen, hogy a diák tényleg elment-e ezekre az órákra, akkor semmiféleképpen nem beszélhetünk hatékonyságról. Mindenképp komolyan kell venni – mint ahogyan eddig is kellett volna –, hiszen ez rátevődik a napi tevékenységre” – fogalmazott a felzárkóztatás kihívásairól.

Szerinte ott nehezebb megszervezni – illetve van, ahol nem is lehet – a délutáni tevékenységet, ahol kevés diák igényelte a felzárkóztatást és ők is különböző évfolyamokon, illetve tagozatokon tanulnak. Van olyan helyzet Kovászna megyében, hogy egy iskolában nyolc jelentkezőből hárman 1-4. osztályos diákok, de ketten magyar, egy pedig román tagozaton tanul, a másik öt diák 5-8. osztályos, egyikük román tagozaton tanul, a többiek magyar tagozaton, de három különböző évfolyamon – említett egy példát a főtanfelügyelő.

– magyarázta a főtanfelügyelő.

Kovászna megyében 945 diák jelentkezett a felzárkóztató tanórákra, többségük vizsgatantárgyakból. A jelentkezők közül 421-en 1-4. osztályos tanulók, 524-en 5-8. osztályosok, utóbbiaknak több mint a fele nyolcadikos diák – tájékoztatott Kiss Imre, arra is kitérve, hogy az összes jelentkezőnek legalább a fele nem lezáratlan vagy eszközhiány miatt a tanulásban lemaradt diák, hanem olyanok, akik úgy érzik, hogy az első félév tananyagából nem tudtak megfelelően felkészülni. A felzárkóztató tanórák megtartásáért egyébként száz lejes bruttó fizetséget kapnak a pedagógusok.