
Az iskolára vonatkozó járványügyi forgatókönyvtől függetlenül a felzárkóztatás kizárólag az osztályteremben történhet
Fotó: Veres Nándor
Az adott tanintézetre, illetve településre vonatkozó járványügyi forgatókönyvtől függetlenül minden iskolában a diákok fizikai jelenlétével zajlanak majd a délutáni felzárkóztató tanórák. Ez alól csak a karantén alá vont települések tanintézetei képeznek majd kivételt. A három székelyföldi megyében közel tízezer diákot írattak be a szüleik a felzárkóztató oktatásra, nem csak azokat, akik eszközhiány miatt elmaradtak a tanulásban, vagy akiknek a tanulmányi eredményeit nem sikerült lezárni az első félév végére, hanem olyanokat is, akik nem érzik elég felkészültnek magukat az „online” első félév után.
2021. március 11., 08:562021. március 11., 08:56
2021. március 11., 10:512021. március 11., 10:51
A pénteki határidőig Hargita, Maros és Kovászna megyében összesen majdnem tízezer diákot írattak be szüleik a délutáni felzárkóztató tanórákra, amelyek – az oktatási tárca, illetve az egészségügyi minisztérium legutóbbi közös rendelete értelmében – minden iskolában jelenléti oktatás formájában zajlanak majd.
A felzárkóztató tanórákat akkor is megtartják az iskolákban, ha azokban amúgy online zajlik az oktatás, tehát a felzárkóztató tanórákra nem vonatkozik az adott iskola esetében megszabott járványügyi forgatókönyv. Az osztálytermekben zajló felzárkóztató oktatást csupán akkor függesztik fel, ha az adott településen a fertőzési ráta eléri a 6-os értéket és karantén alá vonják.
ám az átfedés közel sem teljes, ugyanis utóbbira olyan diákok is jelentkeztek, akik elégedetlenek az első félévi tanulmányi eredményeikkel, viszont nem minden olyan diák jelentkezett, akiknek a tanulmányi eredményeit nem tudták lezárni az iskolában az első félév végén. A tanfelügyelőségek képviselői szerint utóbbiaknak egy részét nem is sikerül majd felzárkóztatni, hiszen nem eszközhiány, vagy internet-hozzáférési problémák miatt hiányoztak a tanórákról az első félévben.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő tájékoztatása szerint három diákkategória vehet részt a felzárkóztató tanórákon:
azok, akik az első félévben nem rendelkeztek megfelelő digitális eszközzel vagy internet-hozzáféréssel az online tanórákon való részvételhez;
akik – megfelelő számú értékelés hiányában – lezáratlanul maradtak;
pedagógusi ajánlással, illetve szülői beleegyezéssel azok is, akik önmagukhoz képest gyengébben teljesítettek az első félévben.
A főtanfelügyelő megjegyezte, hogy az első kettő számít a program fő kategóriáinak. A harmadik csoportba tartozó diákok esetében – EU-s finanszírozású projektről lévén szó – megkötés volt, hogy az iskolának valamilyen tanulmányi dokumentummal igazolnia kellett, hogy az adott diák számára indokolt a felzárkóztatás. Átlagban 12 fős csoportokban tanulnak majd az említett tanórákra járó tanulók, havonta 20 órát. Nem jelent gondot a felzárkóztatás megszervezése a vidéki iskolákban sem, hiszen a vonatkozó rendelet értelmében egy csoportba különböző osztályokban, sőt, különböző évfolyamokon tanuló diákok is járhatnak – válaszolta kérdésünkre a főtanfelügyelő. Hargita megyében egyébként 2100 diákot írattak be a felzárkóztató tanórákra szüleik, közülük 1112-en az általános iskolák alsó tagozatos tanulói, 988-an pedig 5-8. osztályos diákok. Az első félév végén lezáratlanul maradt tanulók száma 1992 volt, de ebben az érintett középiskolai diákok is benne vannak.
Maros megyében – ahol az első félév végén 5965 tanuló maradt lezáratlanul – 6245 diák jelentkezett a felzárkóztató programba, de az utóbbi szám szintén csak az általános iskolai diákokra vonatkozik.
– mondta el Illés Ildikó, Maros megye helyettes főtanfelügyelője. Az első félév végén lezáratlanul maradt diákok nagyobbik része egyébként nem eszköz- vagy internethozzáférés-hiány miatt került ebbe a helyzetbe, hanem azért, mert nem jártak iskolába, így nem sok remény van arra, hogy esetükben a felzárkóztatással komoly változást lehet elérni – véli a tanfelügyelőség illetékese.
Hasonló kételyei vannak Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelőnek is, aki szerint komolyan kell vegye a szülő és a diák egyaránt a felzárkóztató oktatást, és kitartásra van szükség azon diákok részéről, akik az első félévben sem külső tényezők miatt maradtak le a tanulásban. Akik az első félévben hiányzások miatt maradtak lezáratlanok, valószínűleg a második félévben sem fognak járni iskolába – véli a főtanfelügyelő. „Ha a szülő nem ellenőrzi következetesen, hogy a diák tényleg elment-e ezekre az órákra, akkor semmiféleképpen nem beszélhetünk hatékonyságról. Mindenképp komolyan kell venni – mint ahogyan eddig is kellett volna –, hiszen ez rátevődik a napi tevékenységre” – fogalmazott a felzárkóztatás kihívásairól.
Szerinte ott nehezebb megszervezni – illetve van, ahol nem is lehet – a délutáni tevékenységet, ahol kevés diák igényelte a felzárkóztatást és ők is különböző évfolyamokon, illetve tagozatokon tanulnak. Van olyan helyzet Kovászna megyében, hogy egy iskolában nyolc jelentkezőből hárman 1-4. osztályos diákok, de ketten magyar, egy pedig román tagozaton tanul, a másik öt diák 5-8. osztályos, egyikük román tagozaton tanul, a többiek magyar tagozaton, de három különböző évfolyamon – említett egy példát a főtanfelügyelő.
– magyarázta a főtanfelügyelő.
Kovászna megyében 945 diák jelentkezett a felzárkóztató tanórákra, többségük vizsgatantárgyakból. A jelentkezők közül 421-en 1-4. osztályos tanulók, 524-en 5-8. osztályosok, utóbbiaknak több mint a fele nyolcadikos diák – tájékoztatott Kiss Imre, arra is kitérve, hogy az összes jelentkezőnek legalább a fele nem lezáratlan vagy eszközhiány miatt a tanulásban lemaradt diák, hanem olyanok, akik úgy érzik, hogy az első félév tananyagából nem tudtak megfelelően felkészülni. A felzárkóztató tanórák megtartásáért egyébként száz lejes bruttó fizetséget kapnak a pedagógusok.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.
Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.
szóljon hozzá!