
Az iskolára vonatkozó járványügyi forgatókönyvtől függetlenül a felzárkóztatás kizárólag az osztályteremben történhet
Fotó: Veres Nándor
Az adott tanintézetre, illetve településre vonatkozó járványügyi forgatókönyvtől függetlenül minden iskolában a diákok fizikai jelenlétével zajlanak majd a délutáni felzárkóztató tanórák. Ez alól csak a karantén alá vont települések tanintézetei képeznek majd kivételt. A három székelyföldi megyében közel tízezer diákot írattak be a szüleik a felzárkóztató oktatásra, nem csak azokat, akik eszközhiány miatt elmaradtak a tanulásban, vagy akiknek a tanulmányi eredményeit nem sikerült lezárni az első félév végére, hanem olyanokat is, akik nem érzik elég felkészültnek magukat az „online” első félév után.
2021. március 11., 08:562021. március 11., 08:56
2021. március 11., 10:512021. március 11., 10:51
A pénteki határidőig Hargita, Maros és Kovászna megyében összesen majdnem tízezer diákot írattak be szüleik a délutáni felzárkóztató tanórákra, amelyek – az oktatási tárca, illetve az egészségügyi minisztérium legutóbbi közös rendelete értelmében – minden iskolában jelenléti oktatás formájában zajlanak majd.
A felzárkóztató tanórákat akkor is megtartják az iskolákban, ha azokban amúgy online zajlik az oktatás, tehát a felzárkóztató tanórákra nem vonatkozik az adott iskola esetében megszabott járványügyi forgatókönyv. Az osztálytermekben zajló felzárkóztató oktatást csupán akkor függesztik fel, ha az adott településen a fertőzési ráta eléri a 6-os értéket és karantén alá vonják.
ám az átfedés közel sem teljes, ugyanis utóbbira olyan diákok is jelentkeztek, akik elégedetlenek az első félévi tanulmányi eredményeikkel, viszont nem minden olyan diák jelentkezett, akiknek a tanulmányi eredményeit nem tudták lezárni az iskolában az első félév végén. A tanfelügyelőségek képviselői szerint utóbbiaknak egy részét nem is sikerül majd felzárkóztatni, hiszen nem eszközhiány, vagy internet-hozzáférési problémák miatt hiányoztak a tanórákról az első félévben.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő tájékoztatása szerint három diákkategória vehet részt a felzárkóztató tanórákon:
azok, akik az első félévben nem rendelkeztek megfelelő digitális eszközzel vagy internet-hozzáféréssel az online tanórákon való részvételhez;
akik – megfelelő számú értékelés hiányában – lezáratlanul maradtak;
pedagógusi ajánlással, illetve szülői beleegyezéssel azok is, akik önmagukhoz képest gyengébben teljesítettek az első félévben.
A főtanfelügyelő megjegyezte, hogy az első kettő számít a program fő kategóriáinak. A harmadik csoportba tartozó diákok esetében – EU-s finanszírozású projektről lévén szó – megkötés volt, hogy az iskolának valamilyen tanulmányi dokumentummal igazolnia kellett, hogy az adott diák számára indokolt a felzárkóztatás. Átlagban 12 fős csoportokban tanulnak majd az említett tanórákra járó tanulók, havonta 20 órát. Nem jelent gondot a felzárkóztatás megszervezése a vidéki iskolákban sem, hiszen a vonatkozó rendelet értelmében egy csoportba különböző osztályokban, sőt, különböző évfolyamokon tanuló diákok is járhatnak – válaszolta kérdésünkre a főtanfelügyelő. Hargita megyében egyébként 2100 diákot írattak be a felzárkóztató tanórákra szüleik, közülük 1112-en az általános iskolák alsó tagozatos tanulói, 988-an pedig 5-8. osztályos diákok. Az első félév végén lezáratlanul maradt tanulók száma 1992 volt, de ebben az érintett középiskolai diákok is benne vannak.
Maros megyében – ahol az első félév végén 5965 tanuló maradt lezáratlanul – 6245 diák jelentkezett a felzárkóztató programba, de az utóbbi szám szintén csak az általános iskolai diákokra vonatkozik.
– mondta el Illés Ildikó, Maros megye helyettes főtanfelügyelője. Az első félév végén lezáratlanul maradt diákok nagyobbik része egyébként nem eszköz- vagy internethozzáférés-hiány miatt került ebbe a helyzetbe, hanem azért, mert nem jártak iskolába, így nem sok remény van arra, hogy esetükben a felzárkóztatással komoly változást lehet elérni – véli a tanfelügyelőség illetékese.
Hasonló kételyei vannak Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelőnek is, aki szerint komolyan kell vegye a szülő és a diák egyaránt a felzárkóztató oktatást, és kitartásra van szükség azon diákok részéről, akik az első félévben sem külső tényezők miatt maradtak le a tanulásban. Akik az első félévben hiányzások miatt maradtak lezáratlanok, valószínűleg a második félévben sem fognak járni iskolába – véli a főtanfelügyelő. „Ha a szülő nem ellenőrzi következetesen, hogy a diák tényleg elment-e ezekre az órákra, akkor semmiféleképpen nem beszélhetünk hatékonyságról. Mindenképp komolyan kell venni – mint ahogyan eddig is kellett volna –, hiszen ez rátevődik a napi tevékenységre” – fogalmazott a felzárkóztatás kihívásairól.
Szerinte ott nehezebb megszervezni – illetve van, ahol nem is lehet – a délutáni tevékenységet, ahol kevés diák igényelte a felzárkóztatást és ők is különböző évfolyamokon, illetve tagozatokon tanulnak. Van olyan helyzet Kovászna megyében, hogy egy iskolában nyolc jelentkezőből hárman 1-4. osztályos diákok, de ketten magyar, egy pedig román tagozaton tanul, a másik öt diák 5-8. osztályos, egyikük román tagozaton tanul, a többiek magyar tagozaton, de három különböző évfolyamon – említett egy példát a főtanfelügyelő.
– magyarázta a főtanfelügyelő.
Kovászna megyében 945 diák jelentkezett a felzárkóztató tanórákra, többségük vizsgatantárgyakból. A jelentkezők közül 421-en 1-4. osztályos tanulók, 524-en 5-8. osztályosok, utóbbiaknak több mint a fele nyolcadikos diák – tájékoztatott Kiss Imre, arra is kitérve, hogy az összes jelentkezőnek legalább a fele nem lezáratlan vagy eszközhiány miatt a tanulásban lemaradt diák, hanem olyanok, akik úgy érzik, hogy az első félév tananyagából nem tudtak megfelelően felkészülni. A felzárkóztató tanórák megtartásáért egyébként száz lejes bruttó fizetséget kapnak a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
Sűrű hétvégéjük volt a Hargita megyei közlekedésrendészet munkatársainak: átfogó ellenőrzések zajlottak a megye területén, melyek alkalmával több mint 90 bírságot szabtak ki a sofőrökre. A büntetések összértéke meghaladja az 52 ezer lejt.
Közzétette a következő két hétre, a március 9–23. közötti időszakra vonatkozó kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat. A tavaszias melegre nem lehet panaszunk, a porra viszont igen, ugyanis csapadék szinte egyáltalán nem valószínű.
Az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumában írták alá hétfő délben a regionális vízszolgáltató Harvíz Rt. 150 millió eurós nagyprojektjét. Az építőtelepeket hamarosan meg lehet nyitni.
Vád alá helyeztek egy rendőrt, mert kenőpénzt fogadott el egy szabályt sértő sofőrtől, akinek az elsőbbségadás elmulasztása miatt a jogosítványát is fel kellett függeszteni.
Öt forgatókönyv van az asztalon annak érdekében, hogy ne jusson el az üzemanyag ára literenként 10 lejig Romániában, miután a világpiacon negyven éve nem látott heti növekedést jegyeztek fel az olajáraknál.
A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.
Ittas gépkocsivezetőket nem azonosítottak, de gyorshajtót annál többet vasárnap délután a Maros megyei rendőrök, akik közúti razziát tartottak.
szóljon hozzá!