
Szánthó János otthonosan mozog az új munkahelyén
Fotó: Haáz Vince
Gyerekkorában a hétvégéket a marosvásárhelyi állatkertben töltötte, majd egyetemistaként is kapcsolatban állt az akkori igazgatóval. Nyíregyházán és Amszterdamban vezette az állatkerteket, most pedig hazajött, hogy felébressze Csipkerózsika-álmából a vásárhelyi létesítményt. Vallja, hogy a helyi adottságokat figyelembe véve kell kihasználni azt a nagy lehetőséget, ami a vásárhelyi állatkertben rejlik. Szánthó Jánossal, a marosvásárhelyi állatkert új igazgatójával beszélgettünk.
2021. október 30., 19:152021. október 30., 19:15
Szánthó János lelkesen meséli, hogy nem ismeretlen számára a marosvásárhelyi állatkert, hiszen itt született és nőtt fel,
Egyetemistaként is tartotta a kapcsolatot a következő igazgatóval, Bereczki Boldizsárral. Amikor 1990-ben a nyíregyházi állatkerthez került, ahol igazgatóhelyettesi állást is betöltött, akkor is tartotta a kapcsolatot a vásárhelyi állatkerttel. Többek között az ő közbenjárására kapott a marosvásárhelyi állatkert Nyíregyházáról állatokat. Az elmúlt években az amszterdami Artis állatkert főkurátora volt, de aktív szerepet vállalat az Európai Állatkertek Szövetségben is, ahol többek között a marosvásárhelyi állatkertnek a mentora volt. A marosvásárhelyi állatkert is szeretne – Romániában elsőként – tagja lenni ennek a szövetségnek, de még nem sikerült minden feltételt teljesíteni.
Ismerte a vásárhelyi állatkert helyzetét, jó tanácsokkal látta el Berecki Boldizsár igazgatót, amikor tíz évvel ezelőtt uniós pénzalapokból jelentősebb fejlesztések voltak a létesítményben.
Napozni még ősszel is lehet
Fotó: Haáz Vince
„Az elmúlt hét évben azonban egyáltalán nem történt előrelépés, fejlesztés, és ez látszik az egész létesítményen. A legnagyobb gondok a szervezeti felépítéssel, működéssel vannak, ezt kell elsősorban az alapoktól megújítani. Hiszen eddig a városháza egyik intézményeként működött. Ami azt jelentette, hogy
De az elefántnak nem tudom azt mondani, hogy ma elromlott a kazán, és ezért a héten nem lesz fűtésed, mert várni kell a közbeszerzésre. Alapvető feltétel, hogy ezt meg kell változtatni,
Erre a változásra ad lehetőséget a marosvásárhelyi tanácsosok azon döntése, hogy az állatkertnek januártól jogi személyisége lesz, vagyis vezetői szabad kezet kapnak, hogy döntéseket hozzanak, a szükséges eszközöket, fogyóanyagokat megvásárolják, gyorsan tudjanak reagálni a felmerülő kérdésekre, megoldásra váró problémákra.
Zöld fű már alig van a kifutóban
Fotó: Haáz Vince
Szánthó János a házépítéshez hasonlította azt a munkát, ami most az állatkertre vár. Ennek első lépése, hogy a szervezeti, szerkezeti megújulás megtörténik, amelynek nyomán az állatkert szilárd alapokon fog állni. Mint elmondta,
Ott a város vezetősége megértette, hogy fontos az önállóság, de a folyamatos támogatás is. 20–25 év alatt fejlődött arra a szintre a nyíregyházi állatkert, hogy azon állatkertek közé tartozik, amelyik önfenntartó. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy a város, de az egész közösség támogassa az állatkert vezetőségét.
Szánthó János elmondta, most nagyon sokan megkérdezték tőle, hogy mikor jönnek az új állatok, látványos tervek, fejlődés. Ennek kapcsán kiemelte, hogy elsősorban a szervezeti átalakításra fognak hangsúlyt fektetni és arra, hogy biztosítani tudják a működést.
Mintha az oroszlán is várná a változást
Fotó: Haáz Vince
„Jelenleg ezer sebből vérzik az állatkert, az első feladat, hogy próbáljuk a helyzetét stabilizálni, a működést biztosítani, a fűtésrendszereket működtetni, a telet átvészelni. Első körben csak olyan állatokat tudunk hozni, amelyeknek van már hely.
Van még néhány hely, ami nem volt kihasználva, például a flamingóknak, pelikánoknak meg van a helye, ezeket mindenképpen beszerezzük.”
Az igazgató beszélt arról is, hogy az állatkertek adományként kapják más állatkertektől az állatokat. De elsősorban olyan helyekre adnak állatokat, ahol biztosítani tudják az állatjóléti feltételeket.
„Amikor Amszterdamban voltam, nem adtunk olyan állatkertnek állatot, ahol tudtuk, hogy nem működik jól az állatkert. Mert nemcsak a kifutó kell meglegyen, hanem biztosítani kell a takarmányt, az állatorvosi ellátást, a szakmai hátteret. Most az a célunk, hogy biztosítsuk a feltételeket, hogy állatokat tudjunk fogadni.”
Szánthó János szerint ma már az állatkert nem egy olyan hely kell legyen, ahol rácsok mögött élő állatokat mutatnak be, hanem egy kulturális intézmény, ahol sokrétű tevékenység zajlik, ahol van ismeretterjesztés, de választ keresnek az aktuális kérdésekre, mint például a klímaváltozás, és helyet adnak koncerteknek, előadásoknak is.
Többet adni, mint a rácsok mögött lévő állatok. Igazi kulturális intézménnyé bővítenék az állatkertet
Fotó: Haáz Vince
„A vásárhelyi állatkert óriási potenciállal rendelkezik, sokkal jobb elhelyezkedése és nagyobb tere van, mint például a nyíregyházinak. Csodálatos intézmény, amelyet ezer szálon lehet és kell fejleszteni. Miután a szervezetet, az alapot rendbe tettük, ki kell találni egy mestertervet, hogy miként lehet az adottságokat kihasználni, a helyi jelleget megőrizni és fejleszteni. És
Most ha feljönnek a látogatók a Somostetőre, a kisvonat nem működik, a vendéglő és a nyári színpad üresen áll, ami van, az zsibvásár. Át kell gondolni, hogy mire van szükség, hogy zsongjon az élet. Mert nem az a cél, hogy műanyagot, silány minőségű játékokat és egyhangú élelmiszereket, édességet adjanak el a gyermekes szülőknek.
Ebben az évben 260 ezer látogatót behoztunk az állatkertbe, a potenciál sokkal nagyobb. Az lesz az igazi művészet, hogy mindazzal a tapasztalattal és ismeretséggel, amivel rendelkezek, tudjunk zseniális ötleteket kifejleszteni, olyanokat, amelyek a helyi adottságokban gyökereznek. Nem másolni kell máshonnan dolgokat, nem kell túllicitálni más állatkerteket, hanem a helyi lehetőségeket kell kihasználni és felhasználni” – mondta az igazgató, aki szerint ahhoz, hogy mindez megtörténjen, elsősorban az kell, hogy
Nyíregyházán és Amszterdamban is a város, a városlakók hadseregként álltak az állatkert mögött. Felismerték, hogy a jól működő állatkert stratégiai pont egy városban, óriási számú vendéget vonz és hírnevet szerez a városnak.
Olcsóbban lehet tankolni gázolajat Romániában, miután a pénzügyminisztérium 20-ról 25 százalékra növelte az üzemanyag ideiglenes jövedékiadó-kedvezményt, kedden. A mérséklődés azonban nem jelenti azt, hogy mindenhol 10 lej alatti az üzemanyag ár.
Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.
Egy medvebocsot találtak elpusztulva hétfőn a Szászsebes–Torda közötti, A10-es autópályán. A Fehér megyei rendőrség közlése szerint az állat tetemét a vadászegyesület viszi el.
A napszemüveget sokan elsősorban a fény elleni védelem miatt viselik, pedig ennél jóval többről van szó. A megfelelő napszemüveg egyik legfontosabb feladata az UV-sugárzás kiszűrése, amely ugyan láthatatlan, mégis folyamatosan terheli szemünket.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) készen áll részt venni egy új kabinet megalakításában és támogatásában, de nem szavaz bizalmat olyan kormánynak, amelynek nem tagja – szögezi le az alakulat országos politikai tanácsának hétfőn elfogadott határozata.
Ideiglenes körforgalmat alakított ki a csíkszeredai városvezetés a Temesvári sugárút és a Szív utca találkozásánál levő útkereszteződésben.
Csodának nevezte a szív-érrendszeri és transzplantációs intézet (IUBCvT) elkészültét az egyik megálmodója, Horațiu Suciu professzor, aki a hétfői avatón arról beszélt, hogy ezután még több betegnek tudják megmenteni az életét és ez a legfontosabb.
A következő két hétben az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakulhat a hőmérséklet Romániában, Erdélyben azonban több hullámban is lehűlés várható. A záporok sem maradnak el, jelentős mennyiségű csapadékra viszont kevés az esély.
Több díjat is hazahoztak székelyföldi tévések a XII. Kulturális Filmek Fesztiváljáról, amelyet a magyarországi Szarvason tartottak hétvégén. A portréfilmek, valamint fenntartható fejlődés tematikájú alkotások versenyére hat országból neveztek.
Az Európai Unió (EU) tagállamai összesen 34,4 milliárd liter sört állítottak elő 2025-ben, 0,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, de 2,2 százalékkal többet, mint 2020-ban – közölte hétfőn az Eurostat.
szóljon hozzá!