
Szánthó János otthonosan mozog az új munkahelyén
Fotó: Haáz Vince
Gyerekkorában a hétvégéket a marosvásárhelyi állatkertben töltötte, majd egyetemistaként is kapcsolatban állt az akkori igazgatóval. Nyíregyházán és Amszterdamban vezette az állatkerteket, most pedig hazajött, hogy felébressze Csipkerózsika-álmából a vásárhelyi létesítményt. Vallja, hogy a helyi adottságokat figyelembe véve kell kihasználni azt a nagy lehetőséget, ami a vásárhelyi állatkertben rejlik. Szánthó Jánossal, a marosvásárhelyi állatkert új igazgatójával beszélgettünk.
2021. október 30., 19:152021. október 30., 19:15
Szánthó János lelkesen meséli, hogy nem ismeretlen számára a marosvásárhelyi állatkert, hiszen itt született és nőtt fel,
Egyetemistaként is tartotta a kapcsolatot a következő igazgatóval, Bereczki Boldizsárral. Amikor 1990-ben a nyíregyházi állatkerthez került, ahol igazgatóhelyettesi állást is betöltött, akkor is tartotta a kapcsolatot a vásárhelyi állatkerttel. Többek között az ő közbenjárására kapott a marosvásárhelyi állatkert Nyíregyházáról állatokat. Az elmúlt években az amszterdami Artis állatkert főkurátora volt, de aktív szerepet vállalat az Európai Állatkertek Szövetségben is, ahol többek között a marosvásárhelyi állatkertnek a mentora volt. A marosvásárhelyi állatkert is szeretne – Romániában elsőként – tagja lenni ennek a szövetségnek, de még nem sikerült minden feltételt teljesíteni.
Ismerte a vásárhelyi állatkert helyzetét, jó tanácsokkal látta el Berecki Boldizsár igazgatót, amikor tíz évvel ezelőtt uniós pénzalapokból jelentősebb fejlesztések voltak a létesítményben.
Napozni még ősszel is lehet
Fotó: Haáz Vince
„Az elmúlt hét évben azonban egyáltalán nem történt előrelépés, fejlesztés, és ez látszik az egész létesítményen. A legnagyobb gondok a szervezeti felépítéssel, működéssel vannak, ezt kell elsősorban az alapoktól megújítani. Hiszen eddig a városháza egyik intézményeként működött. Ami azt jelentette, hogy
De az elefántnak nem tudom azt mondani, hogy ma elromlott a kazán, és ezért a héten nem lesz fűtésed, mert várni kell a közbeszerzésre. Alapvető feltétel, hogy ezt meg kell változtatni,
Erre a változásra ad lehetőséget a marosvásárhelyi tanácsosok azon döntése, hogy az állatkertnek januártól jogi személyisége lesz, vagyis vezetői szabad kezet kapnak, hogy döntéseket hozzanak, a szükséges eszközöket, fogyóanyagokat megvásárolják, gyorsan tudjanak reagálni a felmerülő kérdésekre, megoldásra váró problémákra.
Zöld fű már alig van a kifutóban
Fotó: Haáz Vince
Szánthó János a házépítéshez hasonlította azt a munkát, ami most az állatkertre vár. Ennek első lépése, hogy a szervezeti, szerkezeti megújulás megtörténik, amelynek nyomán az állatkert szilárd alapokon fog állni. Mint elmondta,
Ott a város vezetősége megértette, hogy fontos az önállóság, de a folyamatos támogatás is. 20–25 év alatt fejlődött arra a szintre a nyíregyházi állatkert, hogy azon állatkertek közé tartozik, amelyik önfenntartó. Ehhez azonban szükség volt arra, hogy a város, de az egész közösség támogassa az állatkert vezetőségét.
Szánthó János elmondta, most nagyon sokan megkérdezték tőle, hogy mikor jönnek az új állatok, látványos tervek, fejlődés. Ennek kapcsán kiemelte, hogy elsősorban a szervezeti átalakításra fognak hangsúlyt fektetni és arra, hogy biztosítani tudják a működést.
Mintha az oroszlán is várná a változást
Fotó: Haáz Vince
„Jelenleg ezer sebből vérzik az állatkert, az első feladat, hogy próbáljuk a helyzetét stabilizálni, a működést biztosítani, a fűtésrendszereket működtetni, a telet átvészelni. Első körben csak olyan állatokat tudunk hozni, amelyeknek van már hely.
Van még néhány hely, ami nem volt kihasználva, például a flamingóknak, pelikánoknak meg van a helye, ezeket mindenképpen beszerezzük.”
Az igazgató beszélt arról is, hogy az állatkertek adományként kapják más állatkertektől az állatokat. De elsősorban olyan helyekre adnak állatokat, ahol biztosítani tudják az állatjóléti feltételeket.
„Amikor Amszterdamban voltam, nem adtunk olyan állatkertnek állatot, ahol tudtuk, hogy nem működik jól az állatkert. Mert nemcsak a kifutó kell meglegyen, hanem biztosítani kell a takarmányt, az állatorvosi ellátást, a szakmai hátteret. Most az a célunk, hogy biztosítsuk a feltételeket, hogy állatokat tudjunk fogadni.”
Szánthó János szerint ma már az állatkert nem egy olyan hely kell legyen, ahol rácsok mögött élő állatokat mutatnak be, hanem egy kulturális intézmény, ahol sokrétű tevékenység zajlik, ahol van ismeretterjesztés, de választ keresnek az aktuális kérdésekre, mint például a klímaváltozás, és helyet adnak koncerteknek, előadásoknak is.
Többet adni, mint a rácsok mögött lévő állatok. Igazi kulturális intézménnyé bővítenék az állatkertet
Fotó: Haáz Vince
„A vásárhelyi állatkert óriási potenciállal rendelkezik, sokkal jobb elhelyezkedése és nagyobb tere van, mint például a nyíregyházinak. Csodálatos intézmény, amelyet ezer szálon lehet és kell fejleszteni. Miután a szervezetet, az alapot rendbe tettük, ki kell találni egy mestertervet, hogy miként lehet az adottságokat kihasználni, a helyi jelleget megőrizni és fejleszteni. És
Most ha feljönnek a látogatók a Somostetőre, a kisvonat nem működik, a vendéglő és a nyári színpad üresen áll, ami van, az zsibvásár. Át kell gondolni, hogy mire van szükség, hogy zsongjon az élet. Mert nem az a cél, hogy műanyagot, silány minőségű játékokat és egyhangú élelmiszereket, édességet adjanak el a gyermekes szülőknek.
Ebben az évben 260 ezer látogatót behoztunk az állatkertbe, a potenciál sokkal nagyobb. Az lesz az igazi művészet, hogy mindazzal a tapasztalattal és ismeretséggel, amivel rendelkezek, tudjunk zseniális ötleteket kifejleszteni, olyanokat, amelyek a helyi adottságokban gyökereznek. Nem másolni kell máshonnan dolgokat, nem kell túllicitálni más állatkerteket, hanem a helyi lehetőségeket kell kihasználni és felhasználni” – mondta az igazgató, aki szerint ahhoz, hogy mindez megtörténjen, elsősorban az kell, hogy
Nyíregyházán és Amszterdamban is a város, a városlakók hadseregként álltak az állatkert mögött. Felismerték, hogy a jól működő állatkert stratégiai pont egy városban, óriási számú vendéget vonz és hírnevet szerez a városnak.
A közlekedési minisztérium közvitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díj (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO kibocsátási normától is függ majd.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rövid távú célja egy olyan kormányzati konstrukció kialakítása, amelyben felelősséget vállal, középtávon pedig 2028-ra politikai alternatívát akar felépíteni.
Minisztereihez hasonlóan Orbán Viktor volt kormányfő is eladományozza a neki járó végkielégítést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga jelzésű riasztást adott ki felhőszakadás miatt öt megyére, és sárga jelzésű riasztást felhőszakadás, jégeső és viharos szél miatt 19 megyére, valamint Bukarestre.
Több településen is medvék jelenléte miatt riasztotta a lakosságot a Hargita megyei katasztrófavédelem az elmúlt napokban. A párzási időszakban a vadállatok gyakrabban tűnnek fel a települések közelében, és napközben is aktívabbak a megszokottnál.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök egyeztetést ígért a pénzügyminisztérium képviselőivel az e-Factura rendszer kiterjesztéséről, megvizsgálják, feltétlenül szükséges-e bevezetni az intézkedést a kisvállalkozást működtető magánszemélyek esetében is.
szóljon hozzá!