
Nem jó így a megnevezések sorrendje a bíróság szerint. Szabályozás ítélettel
Fotó: Gábos Albin
A Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) elérte, hogy a csíkszeredai utcanévtáblák nyelvi sorrendjét bírósági ítélettel megváltoztassák. A Bukaresti Törvényszék az általuk indított perben elfogadta a szervezet érveit, és a javukra döntött.
2019. szeptember 10., 10:482019. szeptember 10., 10:48
A Dan Tanasă blogger vezette szervezet azt akarta elérni, hogy a csíkszeredai utcanévtáblák mindegyikén elöl szerepeljen a román megnevezés és utána a magyar – ez a nyelvi sorrend ugyanis jelenleg nagyrészt fordítva van. Nem ez volt az első próbálkozásuk, néhány éve, 2013-ban Hargita megye prefektusához is beadvánnyal fordultak azért, hogy kötelezze a polgármesteri hivatalt erre a lépésre.
Két év múlva ismét számonkérte a helyzetet az ADEC, akkor a prefektus azt közölte, hogy a rendőrséghez fordult, a hatóságok pedig határidőt adtak a táblacserére, ami végül elmaradt. Végül tavaly decemberben kezdeményezett bírósági eljárást az egyesület, miután felszólították a városházát az általuk szükségesnek vélt nyelvi sorrend alkalmazására az utcanévtáblákon.
Az ADEC által benyújtott keresetlevél az Alkotmánynak arra a pontjára is hivatkozik, amely szerint az országban a román a hivatalos nyelv, de a 2001. évi 215-ös számú helyi közigazgatási törvényre, illetve a 2011. évi 1206-os kormányhatározatra is. Megjegyzi ugyanakkor, hogy mivel az utcanévtáblák nyelvi sorrendjére egyetlen jogszabály sem tér ki – az említett előírások a településnevekre, forgalmi táblákra, középületek megnevezéseire vonatkoznak –, a bíróságtól várja el, hogy állapítsa meg ezt a nyelvi sorrendet az említett jogszabályok rendelkezéseinek szellemében.
Ezúttal nem Csíkszeredában született meg az elsőfokú ítélet, hanem Bukarestben – a tavaly decemberben indított per tárgyalását ugyanis a Bukaresti Törvényszékre helyezték át, még áprilisban. Erre azért volt szükség, mert a Hargita Megyei Törvényszéken Csíkszereda polgármestere kifogást emelt, úgy indokolva, hogy ez a bíróság területileg nem kizárólagosan illetékes döntést hozni ebben a perben. A kifogást elfogadták, a
Helyettük olyan táblákat kell kifüggeszteni a városban, amelyeken az utcák nevének román változata a magyar név fölött helyezkedik el. Ezzel az előzmény nélküli döntéssel ugyanakkor a bíróság az ADEC szándékának megfelelően egy olyan nyelvi sorrendet is megállapított az utcanévtáblákat illetően, amelyre eddig semmilyen jogszabály nem vonatkozott.
– ahogy ezt korábban a Tanasă vezette egyesület meg is tette. Az ítélet nem jogerős, a fellebbezés tárgyalása a Bukaresti Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.
Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármester kérdésünkre úgy értékelte, vannak helyzetek, amikor a nemzeti kisebbségeket úgy kezeli az állam, hogy büszkék legyenek az államra, és kidomborítsák, hogy a különbözőség az ország javát szolgálja.
„Nálunk ökölharcot vív a nemzeti kisebbséggel a mindenkori román állam, hogy belénk fojtsa a szót, próbálva rákényszeríteni arra, hogy úgy legyünk jó román állampolgárok, hogy ne is foglalkozzunk a nemzetiségünkkel. Ez rossz hatással van az egész román társadalomra” – vélekedett, hozzátéve, hogy az elkövetkező perektől sem vár semmi jót, mert szerinte a bíróságokon is ugyanez a szemléletmód érvényesül.
Az elsőfokú ítélet ellen egyébként fellebbezést nyújtanak be, és minden jogi lehetőséget kihasználnak az utcanévtáblák védelmében – tudtuk meg.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
2 hozzászólás