Csíkszeredai utcanévtáblák úgy, ahogyan azt Dan Tanasă szeretné

Két év múlva ismét számonkérte a helyzetet az ADEC, akkor a prefektus azt közölte, hogy a rendőrséghez fordult, a hatóságok pedig határidőt adtak a táblacserére, ami végül elmaradt. Végül tavaly decemberben kezdeményezett bírósági eljárást az egyesület, miután felszólították a városházát az általuk szükségesnek vélt nyelvi sorrend alkalmazására az utcanévtáblákon.

Precedensértékű ítélet

Az ADEC által benyújtott keresetlevél az Alkotmánynak arra a pontjára is hivatkozik, amely szerint az országban a román a hivatalos nyelv, de a 2001. évi 215-ös számú helyi közigazgatási törvényre, illetve a 2011. évi 1206-os kormányhatározatra is. Megjegyzi ugyanakkor, hogy mivel az utcanévtáblák nyelvi sorrendjére egyetlen jogszabály sem tér ki – az említett előírások a településnevekre, forgalmi táblákra, középületek megnevezéseire vonatkoznak –, a bíróságtól várja el, hogy állapítsa meg ezt a nyelvi sorrendet az említett jogszabályok rendelkezéseinek szellemében.

Ezúttal nem Csíkszeredában született meg az elsőfokú ítélet, hanem Bukarestben – a tavaly decemberben indított per tárgyalását ugyanis a Bukaresti Törvényszékre helyezték át, még áprilisban. Erre azért volt szükség, mert a Hargita Megyei Törvényszéken Csíkszereda polgármestere kifogást emelt, úgy indokolva, hogy ez a bíróság területileg nem kizárólagosan illetékes döntést hozni ebben a perben. A kifogást elfogadták, a

Helyettük olyan táblákat kell kifüggeszteni a városban, amelyeken az utcák nevének román változata a magyar név fölött helyezkedik el. Ezzel az előzmény nélküli döntéssel ugyanakkor a bíróság az ADEC szándékának megfelelően egy olyan nyelvi sorrendet is megállapított az utcanévtáblákat illetően, amelyre eddig semmilyen jogszabály nem vonatkozott.

– ahogy ezt korábban a Tanasă vezette egyesület meg is tette. Az ítélet nem jogerős, a fellebbezés tárgyalása a Bukaresti Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.

Kényszerítő lépések

Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármester kérdésünkre úgy értékelte, vannak helyzetek, amikor a nemzeti kisebbségeket úgy kezeli az állam, hogy büszkék legyenek az államra, és kidomborítsák, hogy a különbözőség az ország javát szolgálja.

„Nálunk ökölharcot vív a nemzeti kisebbséggel a mindenkori román állam, hogy belénk fojtsa a szót, próbálva rákényszeríteni arra, hogy úgy legyünk jó román állampolgárok, hogy ne is foglalkozzunk a nemzetiségünkkel. Ez rossz hatással van az egész román társadalomra” – vélekedett, hozzátéve, hogy az elkövetkező perektől sem vár semmi jót, mert szerinte a bíróságokon is ugyanez a szemléletmód érvényesül.

Az elsőfokú ítélet ellen egyébként fellebbezést nyújtanak be, és minden jogi lehetőséget kihasználnak az utcanévtáblák védelmében – tudtuk meg.