
Fotó: Iochom Zsolt
Márton Áron, Erdély nagy püspöke 1916. július 19-én sebesült meg a doberdói fennsíkon. Kovács Gergely posztulátor és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa második alkalommal szervezett zarándoklatot január 26–31. között a „doberdói harctérre”.
2017. február 07., 12:392017. február 07., 12:39
2017. február 07., 14:032017. február 07., 14:03
A sebesülés 100. évfordulójára szervezett tavaly nyáron első ízben zarándokutat a helyszínre Kovács Gergely, a püspök szentté avatási ügyének posztulátora, ám akkor a dús növényzet és a hőség nehezítette a lövészárkok felkeresését. A január végi időszak ideálisnak bizonyult, hisz ilyenkor plusz 10 Celsius-fok körül van az átlaghőmérséklet, az aljnövényzet leszárad, így bejárható a terep.
A csíkszentdomokosi Márton Áron 1915. június 12-én érettségizett Gyulafehérváron, és három napra rá, június 15-én, katonai szolgálattételre jelentkezett. A császári és királyi 82. székely gyalogezred soraiban megjárta a harcmezőt, három ízben is megsebesült, végül tartalékos hadnagyként fejezte be az első világháborús szolgálatot. A hadapród Márton Áron 1915. október 26-án vagy 31-én érkezhetett meg a doberdói harcvonal mögötti Segeti táborba, a zarándokút első színhelyére, ahol Gianfranco Simonit, a Karszti Barlangász Csoport Történelmi Kutatások Részlege igazgatója ismertette a doberdói hadszíntereket.
A tizenkilencedik életévében taposó Márton Áron Doberdónál, San Martino del Carso falu közelében, a temesvári 61. gyalogezred 8. századához volt beosztva. A tíz hónapnyi hadszolgálat után 1916. július 19-én sebesült meg a doberdói fennsíkon, vállát és felkarját érte lövés. Az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia területén található fennsíkon elhelyezkedő Doberdó falu neve után az egész frontszakaszt így emlegetik. A közel két és fél éven át tartó harcok során több mint 1 millió olasz katona esett el, míg az Osztrák-Magyar Monarchia veszteségét fél millióra teszik. A háború után a doberdói fennsík Olaszországhoz került, a mai olasz–szlovén határ közelében.
A zarándoklat egyik állomása Fogliano volt, ahol a katonai temetőben a monarchia 14 550 katonája nyugszik. Földi maradványaikat az elhagyott környékbeli katonai temetőkből helyezték át ide. Ezután felkeresték a redipugliai Sacrariót, Olaszország legnagyobb katonai emlékművét, amely több mint 100 ezer katona nyughelye. A doberdói fennsík legmagasabb pontja, a Monte San Michele volt a következő állomás, ahol lövészárkot és kavernákat tekintettek meg. A szombati nap utolsó állomása a közigazgatásilag Doberdóhoz tartozó Visintini volt, ahol a magyar kápolna található. A kápolna előtt közös imádság és ének kíséretében emlékeztek az elesett katonákra.
Másnap a Lombok lövészárka felkeresése után a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred emlékművénél helyeztek el koszorút, majd a temesvári 61. gyalogezred egykori parancsnoki helyét keresték fel, ahol négynyelvű tábla állít emléket és fotó is látható a katona Márton Áronról. Itt tárogató kíséretével énekelték el a Kimegyek a doberdói harctérre katonadalt, miközben Hatos Mihály tábori lelkész elhelyezte a kegyelet koszorúját.
A délután folyamán a helyi barlangász csoport tagjainak vezetésével felkeresték az egykori frontvonal 18. és 19. védelmi szakaszának kavernáit és lövészárkait, ahol a katonai feljegyzések alapján Márton Áron is szolgálatot teljesített. Vasárnap a Szent Márton tiszteletére épített templomban Csíki Dénes kanonok, Áron püspök egykori titkára celebrált ünnepi szentmisét a zarándokokkal tartó többi paptestvérrel közösen, este a Karszti Barlangász Csoport múzeumában tárgyi emlékekkel ismerkedhettek meg a székelyföldi zarándokok. A kiállítás bemutatja a katonák fegyvereit, személyes és mindennapi használati tárgyait egyaránt.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A csíkszeredai Vár téren gyűlt össze az ünneplő közösség, hogy méltóképpen megemlékezzen az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az ünnepségen beszédet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
Nemzetmegtartó szolgálatukért tüntettek ki több erdélyi személyiséget. A Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott magyar állami kitüntetések ünnepélyes átadását Csíkszeredában tartották vasárnap.
Az 1848–49-es szabadságharc székely honvéd tábornokának, Gál Sándornak, valamint Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc szellemi vezérének az emléke előtt tisztelegtek a csíkszeredaiak a szombati koszorúzási ünnepségen.
Mínusz 9 Celsius-fok alatt indult a szombati nap Csíkszeredában, délután pedig már plusz 14 fokra melegedett fel az idő.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében használatos fegyver került elő egy lakóház udvarán Lóvész településen. A Hargita megyei tűzoltóság szakemberei biztonságba helyezték a kézigránátot.
A Harvíz Rt. óriásprojektje részeként csíkszéki községekben is elkezdődik a víz- és csatornahálózatok építése. Pénteken újabb szerződéseket írtak alá, ezúttal Csíkszentlélek és Csíkszentgyörgy, valamint Csíkszereda további városrészei számára.
Forgalomlezárásra lehet számítani vasárnap délben a csíkszeredai Vár téren a március 15-i ünnepség alkalmával – rendkívüli ülést tartott a helyi önkormányzati képviselő-testület pénteken.
Aláírták a kivitelezési szerződést a Csíkszeredához tartozó Szécseny víz- és csatornahálózatának építésére, a csibai városrészben pedig vízhálózat készül a beruházás részeként. A Harvíz Rt. óriásprojektjének első munkálatai kezdődnek.
szóljon hozzá!