HIRDETÉS

Zarándokúton a katona Márton Áron nyomdokain

Iochom Zsolt 2017. február 07., 12:39 utolsó módosítás: 2017. február 07., 14:03

Márton Áron, Erdély nagy püspöke 1916. július 19-én sebesült meg a doberdói fennsíkon. Kovács Gergely posztulátor és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa második alkalommal szervezett zarándoklatot január 26–31. között a „doberdói harctérre”.

Fotó: Iochom Zsolt

A sebesülés 100. évfordulójára szervezett tavaly nyáron első ízben zarándokutat a helyszínre Kovács Gergely, a püspök szentté avatási ügyének posztulátora, ám akkor a dús növényzet és a hőség nehezítette a lövészárkok felkeresését. A január végi időszak ideálisnak bizonyult, hisz ilyenkor plusz 10 Celsius-fok körül van az átlaghőmérséklet, az aljnövényzet leszárad, így bejárható a terep.

A csíkszentdomokosi Márton Áron 1915. június 12-én érettségizett Gyulafehérváron, és három napra rá, június 15-én, katonai szolgálattételre jelentkezett. A császári és királyi 82. székely gyalogezred soraiban megjárta a harcmezőt, három ízben is megsebesült, végül tartalékos hadnagyként fejezte be az első világháborús szolgálatot. A hadapród Márton Áron 1915. október 26-án vagy 31-én érkezhetett meg a doberdói harcvonal mögötti Segeti táborba, a zarándokút első színhelyére, ahol Gianfranco Simonit, a Karszti Barlangász Csoport Történelmi Kutatások Részlege igazgatója ismertette a doberdói hadszíntereket.

A tizenkilencedik életévében taposó Márton Áron Doberdónál, San Martino del Carso falu közelében, a temesvári 61. gyalogezred 8. századához volt beosztva. A  tíz hónapnyi hadszolgálat után 1916. július 19-én sebesült meg a doberdói fennsíkon, vállát és felkarját érte lövés. Az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia területén található fennsíkon elhelyezkedő Doberdó falu neve után az egész frontszakaszt így emlegetik. A közel két és fél éven át tartó harcok során több mint 1 millió olasz katona esett el, míg az Osztrák-Magyar Monarchia veszteségét fél millióra teszik. A háború után a doberdói fennsík Olaszországhoz került, a mai olasz–szlovén határ közelében.

A zarándoklat egyik állomása Fogliano volt, ahol a katonai temetőben a monarchia 14 550 katonája nyugszik. Földi maradványaikat az elhagyott környékbeli katonai temetőkből helyezték át ide. Ezután  felkeresték a redipugliai Sacrariót, Olaszország legnagyobb katonai emlékművét, amely több mint 100 ezer katona nyughelye. A doberdói fennsík legmagasabb pontja, a Monte San Michele volt a következő állomás, ahol lövészárkot és kavernákat tekintettek meg. A szombati nap utolsó állomása a közigazgatásilag Doberdóhoz tartozó Visintini volt, ahol a magyar kápolna található. A kápolna előtt közös imádság és ének kíséretében emlékeztek az elesett katonákra.

Másnap a Lombok lövészárka felkeresése után a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred emlékművénél helyeztek el koszorút, majd a temesvári 61. gyalogezred egykori parancsnoki helyét keresték fel, ahol négynyelvű tábla állít emléket és fotó is látható a katona Márton Áronról. Itt tárogató kíséretével énekelték el a Kimegyek a doberdói harctérre katonadalt, miközben Hatos Mihály tábori lelkész elhelyezte a kegyelet koszorúját.

A délután folyamán a helyi barlangász csoport tagjainak vezetésével felkeresték az egykori frontvonal 18. és 19. védelmi szakaszának kavernáit és lövészárkait, ahol a katonai feljegyzések alapján Márton Áron is szolgálatot teljesített. Vasárnap a Szent Márton tiszteletére épített templomban Csíki Dénes kanonok, Áron püspök egykori titkára celebrált ünnepi szentmisét a zarándokokkal tartó többi paptestvérrel közösen, este a Karszti Barlangász Csoport múzeumában tárgyi emlékekkel ismerkedhettek meg a székelyföldi zarándokok. A kiállítás bemutatja a katonák fegyvereit, személyes és mindennapi használati tárgyait egyaránt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS