
Fotó: Iochom Zsolt
Márton Áron, Erdély nagy püspöke 1916. július 19-én sebesült meg a doberdói fennsíkon. Kovács Gergely posztulátor és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa második alkalommal szervezett zarándoklatot január 26–31. között a „doberdói harctérre”.
2017. február 07., 12:392017. február 07., 12:39
2017. február 07., 14:032017. február 07., 14:03
A sebesülés 100. évfordulójára szervezett tavaly nyáron első ízben zarándokutat a helyszínre Kovács Gergely, a püspök szentté avatási ügyének posztulátora, ám akkor a dús növényzet és a hőség nehezítette a lövészárkok felkeresését. A január végi időszak ideálisnak bizonyult, hisz ilyenkor plusz 10 Celsius-fok körül van az átlaghőmérséklet, az aljnövényzet leszárad, így bejárható a terep.
A csíkszentdomokosi Márton Áron 1915. június 12-én érettségizett Gyulafehérváron, és három napra rá, június 15-én, katonai szolgálattételre jelentkezett. A császári és királyi 82. székely gyalogezred soraiban megjárta a harcmezőt, három ízben is megsebesült, végül tartalékos hadnagyként fejezte be az első világháborús szolgálatot. A hadapród Márton Áron 1915. október 26-án vagy 31-én érkezhetett meg a doberdói harcvonal mögötti Segeti táborba, a zarándokút első színhelyére, ahol Gianfranco Simonit, a Karszti Barlangász Csoport Történelmi Kutatások Részlege igazgatója ismertette a doberdói hadszíntereket.
A tizenkilencedik életévében taposó Márton Áron Doberdónál, San Martino del Carso falu közelében, a temesvári 61. gyalogezred 8. századához volt beosztva. A tíz hónapnyi hadszolgálat után 1916. július 19-én sebesült meg a doberdói fennsíkon, vállát és felkarját érte lövés. Az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia területén található fennsíkon elhelyezkedő Doberdó falu neve után az egész frontszakaszt így emlegetik. A közel két és fél éven át tartó harcok során több mint 1 millió olasz katona esett el, míg az Osztrák-Magyar Monarchia veszteségét fél millióra teszik. A háború után a doberdói fennsík Olaszországhoz került, a mai olasz–szlovén határ közelében.
A zarándoklat egyik állomása Fogliano volt, ahol a katonai temetőben a monarchia 14 550 katonája nyugszik. Földi maradványaikat az elhagyott környékbeli katonai temetőkből helyezték át ide. Ezután felkeresték a redipugliai Sacrariót, Olaszország legnagyobb katonai emlékművét, amely több mint 100 ezer katona nyughelye. A doberdói fennsík legmagasabb pontja, a Monte San Michele volt a következő állomás, ahol lövészárkot és kavernákat tekintettek meg. A szombati nap utolsó állomása a közigazgatásilag Doberdóhoz tartozó Visintini volt, ahol a magyar kápolna található. A kápolna előtt közös imádság és ének kíséretében emlékeztek az elesett katonákra.
Másnap a Lombok lövészárka felkeresése után a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred emlékművénél helyeztek el koszorút, majd a temesvári 61. gyalogezred egykori parancsnoki helyét keresték fel, ahol négynyelvű tábla állít emléket és fotó is látható a katona Márton Áronról. Itt tárogató kíséretével énekelték el a Kimegyek a doberdói harctérre katonadalt, miközben Hatos Mihály tábori lelkész elhelyezte a kegyelet koszorúját.
A délután folyamán a helyi barlangász csoport tagjainak vezetésével felkeresték az egykori frontvonal 18. és 19. védelmi szakaszának kavernáit és lövészárkait, ahol a katonai feljegyzések alapján Márton Áron is szolgálatot teljesített. Vasárnap a Szent Márton tiszteletére épített templomban Csíki Dénes kanonok, Áron püspök egykori titkára celebrált ünnepi szentmisét a zarándokokkal tartó többi paptestvérrel közösen, este a Karszti Barlangász Csoport múzeumában tárgyi emlékekkel ismerkedhettek meg a székelyföldi zarándokok. A kiállítás bemutatja a katonák fegyvereit, személyes és mindennapi használati tárgyait egyaránt.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
Több mint két éve vásárolta meg a csíkszeredai önkormányzat a zsögödi városrészben épült lovardát, amelyet azóta lovas egyesület bérel és működtet. Fejlesztésekre, felújításokra jelenleg nincs pénz, noha szükség lenne rá.
szóljon hozzá!