Útközben és a szent helyekre való megérkezés idején „döbbenünk rá emberi életünk értelmére, és találunk rá a lelkünkben szunnyadó isteni értékekre, sőt magára Istenre” – véli az idei pünkösdi búcsú szónoka, Ft. Dr. Tempfli Imre. Szerinte a zarándoklatok újabban reneszánszukat élik Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt, az emberek újból felismerték ennek jelentőségét.
2012. május 25., 14:292012. május 25., 14:29
2012. május 26., 12:272012. május 26., 12:27
– Önt választották az idei pünkösdi búcsú szónokává. Hogyan fogadta a csíksomlyói ferences atyák felkérését?
– Megvallom, váratlanul ért. Mivel természetemnél fogva nem tartozom a legbátrabbak közé, első gondolatom az volt, hogy köszönettel visszautasítom a megtisztelő rám gondolást. Miután azonban megbeszéltem a dolgot az Úrral, igent mondtam, mert arra gondoltam: meglehet, hogy Isten rajtam keresztül akar valamit üzenni Csíksomlyón egybegyűlt népének, és ki vagyok én, hogy küldetését visszautasítsam?
– Mi az üzenete Ön szerint pünkösdnek?
– Az ünnep üzenete szerintem minden egyes ember, sőt minden egyes közösség számára óriási horderejű: Amint Isten Lelke az apostolokat erejével eltöltötte, hogy azok Jézus tanítását hirdessék minden embernek, és egy új, a szereteten alapuló közösséget hozzanak létre, az egyházat, úgy lakik benned is Isten Lelke, te is – egyén, közösség – kiválasztott vagy, és Isten azt akarja, hogy általad szebb és boldogabb legyen a világ.
– Csíksomlyó az utóbbi évtizedekben a magyar katolikusok legnagyobb zarándokhelyének számít. Mi a jelentősége a zarándoklatnak a 21. században?
– Úgy figyeltem meg, hogy míg nálunk, odahaza a zarándoklatok mindig is a vallásgyakorlat szerves részei voltak, és a kommunista nyomás ellenére sem mentek ki a köztudatból, itt, a jóléti társadalomban a múlt század utolsó évtizedeiben megfeledkeztek róluk.
Most azonban – egy csipkerózsika-álom után – ismét reneszánszukat élik. Míg az utóbbi három esztendőben ez főképpen abban mutatkozott meg, hogy többen is nyertek irodalmi díjat egy-egy zarándokúti élmény leírásával, addig idén a Trieri Egyházmegye – 16 év óta először – ismét zarándoklatot hirdetett Krisztus varratlan köntöséhez.
A Rottenburgi Egyházmegye pedig – szintén ennek a nagy érdeklődésnek a hatására – most, az idei esztendőben nyitotta meg az úgynevezett „Szent Márton utat”, amely a Szombathelyi Egyházmegyét – Rottenburgon keresztül – összeköti sírjának helyével, a Toursi Egyházmegyével. A trieri zarándoklaton, most májusban, több tízezer ember volt jelen. Meg vagyok győződve, hogy ugyanilyen sikeres lesz a Szent Márton zarándoklat is. Mivel magyarázható ez a nagy érdeklődés? Szerintem, hogy az emberek újból felismerték a zarándoklatok jelentőségét. Az ugyanis abban áll, hogy zarándoklat közben döbbenünk rá emberi életünk értelmére, és találunk rá a lelkünkben szunnyadó isteni értékekre – sőt magára Istenre.
– A múlt rendszerben üldözték a vallást, a jelenlegi fogyasztói társadalom finomabb eszközökkel ugyan, de letéríti az embereket a hit útjáról. Hogyan lehet az elvilágiasodás (szekularizáció) ellen felvenni a harcot?
– Az elvilágiasodás úton-útfélen leselkedik ránk. És nem tesz kivételt senkivel. Isten szolgáit, a papokat épp úgy megfertőzheti, mint az egyszerű hívő embert. Ellene több fronton kell felvenni a harcot. Egyrészt hitünk jobb megismerésével. Ezt szolgálja a rendszeres ima, valamint a Szentírás, illetve vallásos irodalom olvasása. Másrészt hitünket nem elég jól vagy rosszul ismerni: azt gyakorolni is kell. Az elvilágiasodás legfőbb kiváltó oka a meg nem élt és a nem gyakorolt hit. Hogy egy székely volt ministráns fiúcskám szavaival éljek, aki arra a kérdésemre: ’Miért jöttél ministrálni ismét, hisz a múlt vasárnap is voltál?’ azt válaszolta: ’Mert ha nem jövök, akkor felejtődik!’
– Jelenleg a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség lelkésze. Mennyire tudja segíteni az egyház a szórványmagyarságot a hitének és nemzeti identitásának megőrzésében?
– Az első nyugati magyar missziók a múlt század 40-es éveinek vége felé kezdődtek. A stuttgarti épp most, május 20-án ünnepelte fennállásának 65. évfordulóját. Ha az ember végigolvassa az ünnepség alkalmából megjelent könyvet, akkor abból is láthatja: alapításuktól fogva ezek a missziók voltak azok, amelyek a kivándorló és kitelepített magyarságot hitében és kultúrájában megőrizték. Papjaik és lelkészeik egy személyben voltak lelkipásztorok, de kultúrfelelősök és szociális munkások is. És ugyanezt a munkát végzik ma is. Hála Istennek, mindig akadtak és akadnak olyan lelkes világiak, akik ezt a nemzetmegmentő munkát velük együtt végzik. Azt mondhatnám, hogy az egyház ma is a külföldön élő magyarság hitének és kultúrájának egyik megtartó bástyája.
– Az Erdélyi Főegyházmegye, sok más egyházmegyével egyetemben, a 2012-es évet a misszió évének nyilvánította. Gondolom, a szentbeszédében a misszióra helyezi a főhangsúlyt. Hogyan látja az egyházi küldetés szerepét a mai világban.
– Amikor Szentatyánk, XVI. Benedek pápa ezt az esztendőt a misszió évének nyilvánította, azért tette, mint írja, mert látta, hogy mennyire kézzel tapinthatóan terjed a vallási analfabetizmus. Ez az esztendő sajátságos feladatok elé állít mindannyiunkat. A papságnak az a küldetése, hogy a hitet továbbra is fáradhatatlanul, lelkesen, de új örömmel hirdesse. Engedje, hogy Isten Szava, a Szentírás, amelyet naponta olvas, újfent és újfent szíven üsse. Csakis így tudja ezt a Szót hitelesen továbbadni. Ugyanakkor tanulmányoznia kell az Egyházi Tanítóhivatal, különösen a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait is, hisz csak így tud a mai ember különböző égető kérdéseire jézusi, hiteles és kielégítő választ adni!
A híveknek pedig az az első és legfontosabb küldetésük az, hogy élő, eleven kapcsolatban maradjanak Jézussal és az Ő egyházával. Igyekezzenek minél jobban megismerni az Ő üdvözítő és boldogító tanítását. Közben pedig arra kell törekedniük, hogy ezt a tanítást szóval és példával minél több embernek továbbadják. Ha ezt „az iskolát” kijárjuk, akkor hiszem azt, hogy a misszió éve nem volt hiábavaló.
Tempfli Imre
A 2012-es csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka 1954-ben született a Szatmár megyei Kaplonyban. Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban, a teológiát 1973-1979 között a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán végezte. 1979. június 24-én szentelte pappá Dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök. Papi működését Máramarosszigetén kezdte, majd Nagybánya és Alsóhomoród következett. 1990-től teológiai tanár és fegyelmi prefektus lett a gyulafehérvári teológián.
1991-1993 között Rómában egyháztörténetet tanult, a Gergely Egyetemen licenciátusi fokozatot szerzett. Rövid szatmári plébánoskodás után, 1994 áprilisában kinevezték a Frankfurt melletti Königsteinban a Kirche in Not/Ostpriesterhilfe katolikus nemzetközi segélyszervezet osztályvezetőjének. Ebben a minőségében Albánia, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Románia katolikus egyházainak segélyezését vezeti.
1994-ben a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémián teológiából megszerezte a doktori fokozatot. Königsteini hivatala mellett 2001. május 1-jétől Reizer Pál szatmári püspök haláláig (2002. április 18.) a Szatmári Egyházmegye püspöki helynöke volt. 2007. július 1-től a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség lelkésze, 2008 decemberétől plébánosa.
Dr. Tempfli Imre papi életének célját így összegzi: „Minden erőmmel és energiámmal azon vagyok, hogy Jézus közösségét építsem. Szeretem összehozni az embereket.”
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!