Zarándoklat közben Istennel találkozhatunk

Útközben és a szent helyekre való megérkezés idején „döbbenünk rá emberi életünk értelmére, és találunk rá a lelkünkben szunnyadó isteni értékekre, sőt magára Istenre” – véli az idei pünkösdi búcsú szónoka, Ft. Dr. Tempfli Imre. Szerinte a zarándoklatok újabban reneszánszukat élik Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt, az emberek újból felismerték ennek jelentőségét.

Szőcs Lóránt

2012. május 25., 14:292012. május 25., 14:29

2012. május 26., 12:272012. május 26., 12:27


– Önt választották az idei pünkösdi búcsú szónokává. Hogyan fogadta a csíksomlyói ferences atyák felkérését?

– Megvallom, váratlanul ért. Mivel természetemnél fogva nem tartozom a legbátrabbak közé, első gondolatom az volt, hogy köszönettel visszautasítom a megtisztelő rám gondolást. Miután azonban megbeszéltem a dolgot az Úrral, igent mondtam, mert arra gondoltam: meglehet, hogy Isten rajtam keresztül akar valamit üzenni Csíksomlyón egybegyűlt népének, és ki vagyok én, hogy küldetését visszautasítsam?

– Mi az üzenete Ön szerint pünkösdnek?

– Az ünnep üzenete szerintem minden egyes ember, sőt minden egyes közösség számára óriási horderejű: Amint Isten Lelke az apostolokat erejével eltöltötte, hogy azok Jézus tanítását hirdessék minden embernek, és egy új, a szereteten alapuló közösséget hozzanak létre, az egyházat, úgy lakik benned is Isten Lelke, te is – egyén, közösség – kiválasztott vagy, és Isten azt akarja, hogy általad szebb és boldogabb legyen a világ.

– Csíksomlyó az utóbbi évtizedekben a magyar katolikusok legnagyobb zarándokhelyének számít. Mi a jelentősége a zarándoklatnak a 21. században?

– Úgy figyeltem meg, hogy míg nálunk, odahaza a zarándoklatok mindig is a vallásgyakorlat szerves részei voltak, és a kommunista nyomás ellenére sem mentek ki a köztudatból, itt, a jóléti társadalomban a múlt század utolsó évtizedeiben megfeledkeztek róluk.

Most azonban – egy csipkerózsika-álom után – ismét reneszánszukat élik. Míg az utóbbi három esztendőben ez főképpen abban mutatkozott meg, hogy többen is nyertek irodalmi díjat egy-egy zarándokúti élmény leírásával, addig idén a Trieri Egyházmegye – 16 év óta először – ismét zarándoklatot hirdetett Krisztus varratlan köntöséhez.

A Rottenburgi Egyházmegye pedig – szintén ennek a nagy érdeklődésnek a hatására – most, az idei esztendőben nyitotta meg az úgynevezett „Szent Márton utat”, amely a Szombathelyi Egyházmegyét – Rottenburgon keresztül – összeköti sírjának helyével, a Toursi Egyházmegyével. A trieri zarándoklaton, most májusban, több tízezer ember volt jelen. Meg vagyok győződve, hogy ugyanilyen sikeres lesz a Szent Márton zarándoklat is. Mivel magyarázható ez a nagy érdeklődés? Szerintem, hogy az emberek újból felismerték a zarándoklatok jelentőségét. Az ugyanis abban áll, hogy zarándoklat közben döbbenünk rá emberi életünk értelmére, és találunk rá a lelkünkben szunnyadó isteni értékekre – sőt magára Istenre.

– A múlt rendszerben üldözték a vallást, a jelenlegi fogyasztói társadalom finomabb eszközökkel ugyan, de letéríti az embereket a hit útjáról. Hogyan lehet az elvilágiasodás (szekularizáció) ellen felvenni a harcot?

– Az elvilágiasodás úton-útfélen leselkedik ránk. És nem tesz kivételt senkivel. Isten szolgáit, a papokat épp úgy megfertőzheti, mint az egyszerű hívő embert. Ellene több fronton kell felvenni a harcot. Egyrészt hitünk jobb megismerésével. Ezt szolgálja a rendszeres ima, valamint a Szentírás, illetve vallásos irodalom olvasása. Másrészt hitünket nem elég jól vagy rosszul ismerni: azt gyakorolni is kell. Az elvilágiasodás legfőbb kiváltó oka a meg nem élt és a nem gyakorolt hit. Hogy egy székely volt ministráns fiúcskám szavaival éljek, aki arra a kérdésemre: ’Miért jöttél ministrálni ismét, hisz a múlt vasárnap is voltál?’ azt válaszolta: ’Mert ha nem jövök, akkor felejtődik!’

– Jelenleg a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség lelkésze. Mennyire tudja segíteni az egyház a szórványmagyarságot a hitének és nemzeti identitásának megőrzésében?

– Az első nyugati magyar missziók a múlt század 40-es éveinek vége felé kezdődtek. A stuttgarti épp most, május 20-án ünnepelte fennállásának 65. évfordulóját. Ha az ember végigolvassa az ünnepség alkalmából megjelent könyvet, akkor abból is láthatja: alapításuktól fogva ezek a missziók voltak azok, amelyek a kivándorló és kitelepített magyarságot hitében és kultúrájában megőrizték. Papjaik és lelkészeik egy személyben voltak lelkipásztorok, de kultúrfelelősök és szociális munkások is. És ugyanezt a munkát végzik ma is. Hála Istennek, mindig akadtak és akadnak olyan lelkes világiak, akik ezt a nemzetmegmentő munkát velük együtt végzik. Azt mondhatnám, hogy az egyház ma is a külföldön élő magyarság hitének és kultúrájának egyik megtartó bástyája.

– Az Erdélyi Főegyházmegye, sok más egyházmegyével egyetemben, a 2012-es évet a misszió évének nyilvánította. Gondolom, a szentbeszédében a misszióra helyezi a főhangsúlyt. Hogyan látja az egyházi küldetés szerepét a mai világban.

– Amikor Szentatyánk, XVI. Benedek pápa ezt az esztendőt a misszió évének nyilvánította, azért tette, mint írja, mert látta, hogy mennyire kézzel tapinthatóan terjed a vallási analfabetizmus. Ez az esztendő sajátságos feladatok elé állít mindannyiunkat. A papságnak az a küldetése, hogy a hitet továbbra is fáradhatatlanul, lelkesen, de új örömmel hirdesse. Engedje, hogy Isten Szava, a Szentírás, amelyet naponta olvas, újfent és újfent szíven üsse. Csakis így tudja ezt a Szót hitelesen továbbadni. Ugyanakkor tanulmányoznia kell az Egyházi Tanítóhivatal, különösen a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait is, hisz csak így tud a mai ember különböző égető kérdéseire jézusi, hiteles és kielégítő választ adni!

A híveknek pedig az az első és legfontosabb küldetésük az, hogy élő, eleven kapcsolatban maradjanak Jézussal és az Ő egyházával. Igyekezzenek minél jobban megismerni az Ő üdvözítő és boldogító tanítását. Közben pedig arra kell törekedniük, hogy ezt a tanítást szóval és példával minél több embernek továbbadják. Ha ezt „az iskolát” kijárjuk, akkor hiszem azt, hogy a misszió éve nem volt hiábavaló.


Tempfli Imre

A 2012-es csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka 1954-ben született a Szatmár megyei Kaplonyban. Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban, a teológiát 1973-1979 között a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán végezte. 1979. június 24-én szentelte pappá Dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök. Papi működését Máramarosszigetén kezdte, majd Nagybánya és Alsóhomoród következett. 1990-től teológiai tanár és fegyelmi prefektus lett a gyulafehérvári teológián.

1991-1993 között Rómában egyháztörténetet tanult, a Gergely Egyetemen licenciátusi fokozatot szerzett. Rövid szatmári plébánoskodás után, 1994 áprilisában kinevezték a Frankfurt melletti Königsteinban a Kirche in Not/Ostpriesterhilfe katolikus nemzetközi segélyszervezet osztályvezetőjének. Ebben a minőségében Albánia, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Románia katolikus egyházainak segélyezését vezeti.

1994-ben a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémián teológiából megszerezte a doktori fokozatot. Königsteini hivatala mellett 2001. május 1-jétől Reizer Pál szatmári püspök haláláig (2002. április 18.) a Szatmári Egyházmegye püspöki helynöke volt. 2007. július 1-től a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség lelkésze, 2008 decemberétől plébánosa.

Dr. Tempfli Imre papi életének célját így összegzi: „Minden erőmmel és energiámmal azon vagyok, hogy Jézus közösségét építsem. Szeretem összehozni az embereket.”

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 30., vasárnap

Csíkszentkirályi roncsderbi rekordszámú résztvevővel – videó

Hosszú szervezői előkészületek és hetekig tartó autóépítések gyümölcse érett be szombaton Csíkszentkirály mellett, a hetedik roncsderbi helyszínén.

Csíkszentkirályi roncsderbi rekordszámú résztvevővel – videó
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Csíkiakat kérdezett a román sajtó a medveterrorról

„Medvék terrorizálják a hegyvidéki városok lakóit” – ezzel a felütéssel mutatja be a Digi24 hírcsatorna az aggasztó Hargita megyei medvehelyzetet.

Csíkiakat kérdezett a román sajtó a medveterrorról
2026. augusztus 30., vasárnap

Úgy tűnt, trónfosztás lesz a roncsderbin, de a többszörös bajnok behúzta az újabb győzelmet

Rekordszámú résztvevő indult a 7. Csíkszentkirályi Roncsderbin szombaton, a fő versenyszám, a rodeó győztesének kihirdetéséhez közel egyórás futamra volt szükség. Karnyújtásnyira volt a meglepetés, de Imre Róbert a negyedik derbigyőzelmét is behúzta.

Úgy tűnt, trónfosztás lesz a roncsderbin, de a többszörös bajnok behúzta az újabb győzelmet
2026. augusztus 27., csütörtök

Villámcsapás okozhatta a tüzet a Kászonokban

Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.

Villámcsapás okozhatta a tüzet a Kászonokban
Villámcsapás okozhatta a tüzet a Kászonokban
2026. augusztus 27., csütörtök

Villámcsapás okozhatta a tüzet a Kászonokban

Hirdetés
2026. augusztus 27., csütörtök

Hetedik alkalommal dübörög a Csíkszentkirályi Roncsderbi

Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.

Hetedik alkalommal dübörög a Csíkszentkirályi Roncsderbi
2026. augusztus 27., csütörtök

Lesz támogatás, de hitelfelvétel is az utcák felújítására

Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.

Lesz támogatás, de hitelfelvétel is az utcák felújítására
2026. augusztus 26., szerda

Szeptember közepén áll helyre a vonatközlekedés, elkészül a híd

Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.

Szeptember közepén áll helyre a vonatközlekedés, elkészül a híd
Hirdetés
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Major Ágoston, csíkszeredai labdarúgók generációinak nevelője

Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.

Elhunyt Major Ágoston, csíkszeredai labdarúgók generációinak nevelője
2026. augusztus 26., szerda

Megemlékezést tartanak az úzvölgyi katonai temetőben

Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.

Megemlékezést tartanak az úzvölgyi katonai temetőben
2026. augusztus 26., szerda

A guberálók miatt nem vált be az okosnak tervezett kukák okosítása

Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.

A guberálók miatt nem vált be az okosnak tervezett kukák okosítása
Hirdetés