Zajlik a termésbetakarítás

A szokásosnál korábban beértek a gabonafélék – a búzatermés a tavalyinál mintegy huszonöt százalékkal lett jobb, de nem lehet panasz a tritikálé-, a tavaszi árpa- és a zabtermésre sem. Török Jenőnek, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjének összegzése szerint „a csíki térségben jó közepesnek mondható a mintegy kilencvenöt százalékban már begyűjtött gabonatermés”. A learatott búza mennyisége „közelít a 2011-es csúcseredményhez, amikor hektáronként 2970 kilogrammot takarítottak be” – az idei érték eléri a 2850 kilogrammot. Jelenleg azonban a környező országok jó búzatermése miatt a kilónkénti ár a korábbi 1,1 lejről hatvan banira esett vissza. Tritikáléból hektáronként átlagosan 2720, rozsból 2470, tavaszi árpából 2300, míg zabból 1850 kilogrammot gyűjtöttek be.

Burgonya: jobb „hozam”, mint tavaly

Bár az utóbbi években nagymértékben csökkent Hargita megyében a burgonyával beültetett területek mérete – idén kevéssel több mint kilencezer hektárral elérve az eddigi legalacsonyabb értéket –, a kora tavasszal elültetett termés Török Jenő elmondása szerint „szépen növekedésnek indult, és sikerült a gyomoktól is megvédeni”. A júniusi esőzések alatt viszont burgonyavész támadta meg a pityókát, a károkat csak többszöri permetezéssel sikerült a gazdáknak csökkenteniük. „Azokon a területeken, ahol gyenge vetőmagot használtak és nem permeteztek, akár harminc százalékát is elveszítették a termésnek” – közölte a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

Az ötven napja, július óta tartó szárazság elsősorban a közép- és késői érésű burgonyának ártott. Míg 2011-ben hektáronként húsz tonna krumplit takarítottak be, ezúttal már csak tizenöt tonnával számolnak az aszálynak is köszönhetően. Az abszolút negatív rekordot a múlt esztendő tartja, amikor a hektáronkénti burgonyatermés kilenc és fél tonnára „zuhant”. Mint kiderült, „a csapadékmennyiség alig egyharmada a több éves átlagnak, és csupán negyede a szükségesnek”, így pedig csak közepesnek mondható termés valósul meg a megye fő terményének számító pityókából.

Cukorrépa: esőzésre lenne szükség

A csíki térségben Csíkkarcfalván, a taplocai kísérleti állomásnál, valamint Csíkkozmáson, Tusnádon, Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonon terülnek el nagyobb cukorrépa-ültetvények. A cukorrépa – Török Jenő meglátása szerint – most fejlődne intenzíven, ha besegítene az eső. Az előzetes becslések szerint az alcsíki részen jó, Udvarhely és Keresztúr környékén viszont a magas hőmérséklet és kevés csapadék következtében mérsékelt termés várható. A szakember elmondása szerint a kukoricaparcellák is „szépen fejlődésnek indultak, de akárcsak a burgonya esetében, itt is nagyon ingadozó eredmények várhatók, annak függvényében, hogy a gazdák mennyire későn vetettek és mennyire minőségi magot használtak”.

Takarmány: mennyiségileg és minőségileg is kevés

Az állatok takarmányozására kevés lesz a sarjúmennyiség, ráadásul a kiégés veszélye által fenyegetett legelőkön úgy minőségileg, mint mennyiségileg meglátszik a szárazság eredménye – vélte Török Jenő. Az állattenyésztők ugyanakkor „időben reagáltak”, az igazgató arról tájékoztatott, hogy több gazdálkodó is külföldről szerezte be a takarmány egy részét. A kedvezőtlen állapotok kihatással voltak a tarlóégetések számának csökkenésére is, mivel ezúttal a máskor elégetett szalmát is összegyűjtötték.

Jelenleg négyzetméterenként legalább 80–90 liternyi fokozatosan lehulló csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy a talaj nedvességtartalma helyreálljon, megkönnyítve annak következő évre való előkészítését is.