Védekezni kell a járvány ellen

A szakember elmondta, olyan fertőző betegségről van szó, amely kimondottan behurcolással kerülhet be az állatállományba. Ez alatt azt kell érteni, hogy fertőzött állatról egy másik állatra egy közvetítő át kell vigye a vírust. Nagy szerepük van jelen esetben a vérszívó rovaroknak, bizonyítottan a törpeszúnyognak (culicoides spp), amelyik 3 milliméter nagyságú, elméletileg a szúnyoghálón is keresztül megy. Csak 13-35 Celsius-fok közötti hőmérsékleten aktív, és az állatok vérét kimondottan éjjel szívja. A vírus ezen kívül átkerülhet egyik állatról a másikra fertőzött apaállat spermájával, vagy nem steril injekciós tűkkel is.

„Mivel a betegség először az országnak a déli részén jelentkezett, előtte pedig Bulgáriában tombolt, feltételezzük, hogy a rovarok által jelent meg hazánkban. Mivel nagyon kisméretű rovarokról van szó, úgy írja le a szakirodalom, hogy nagyon könnyen sodorja őket a szél, az áramlatok révén akár 300 kilométerre is rövid időn belül eljutnak” – magyarázta az állatorvos.

A vadon élő kérődzők is megfertőződhetnek

Fodor Leventétől megtudtuk, a betegség főleg a juhokat sújtja, a szarvasmarháknál enyhébb tünetek jelentkeznek, míg a kecskék szinte tünetmentesen vészelik át azt. Csak kérődző állatokat érint, ezekbe beletartoznak a vadon élők is, azok is áteshetnek a betegségen. A tünetek során a fertőzést követő hetedik-nyolcadik nap után magas láz jelentkezik. A szarvasmarha esetében teljesen elapad a tej, erős nyálzás, orrfolyás tapasztalható, megduzzad a szájban és az orrban a nyálkahártya, kötőhártya-gyulladás keletkezik. A duzzanat átterjed az ajkakra, az áll alatti tájékra, esetenként a fülekre és a nyakoldalra.

Mivel a vírus a vérben és a vérerek falában szaporodik, sejthámbetegség tünetek is jelentkeznek. Megtámadja a lábvégeket is, a pártaszél kipirul, vérzések jelennek meg rajta, majd elfekélyesedik, ezért az állat sántítani is kezd, nehezen lépked. A nyelvnél passzív vérpangás keletkezik, amely kék színt ad, a nyelv megduzzad és kilóg az állat szájából, ebből kapta a betegség a kéknyelv kifejezést.

Mire kell figyelni

„Mostanig azt mondtuk, hogy megvannak az állatfajok, amelyek fogékonyak erre a vírusra. Tudtuk, hogy a térségben jelen vannak azok a rovarok, amelyek terjesztik a betegséget, ám még nem volt jelen a vírus. Most már ez utóbbi is megjelent, ezzel egyidejűleg természetesen a betegség is” – magyarázta az állatorvos. Mint azt kifejtette, két lehetőség van a betegség felszámolására: egyik, hogy meg kell próbálni ezeket a szúnyogféléket távol tartani az állatoktól. Erre a célra vannak olyan antiparazitáris szerek, amelyeket rácseppentve az állat hátára, távol tartják ezeket a rovarokat.

„A másik megelőzési lehetőség, amit még nem alkalmazunk az országban, Nyugaton viszont így tudták megfékezni a járványnak a terjedését, az oltás” – mutatott rá a szakember. Hozzátette, ezzel kapcsolatban el kell mondani, ennek a vírusnak jelen pillanatban huszonöt úgynevezett szerotípusa, alfaja létezik, és mivel ilyen sok van, az egyik ellen való védelem nem ad immunitást a másikra. Így tulajdonképpen azzal a szerotípussal kellene oltani az állatokat, amelyik megjelent az illető térségben.

„Ezt még nálunk nem dolgozták ki a szakemberek. Így két megoldás maradt a megelőzésre: az istállók fertőtlenítése, permetezése és az állatoknak az említett szerekkel való kezelése.” A szakember szerint a legelőkön levő állatokat mindenképpen le kell kezelni antiparazitáris szerekkel. További veszélyforrást jelentenek a hazajáró tehéncsordák. Esetükben mindkét említett védekezési formát ajánlatos alkalmazni, hiszen a fertőzésveszély a mai napig fennáll. A megelőző intézkedésekhez tartozik a kérődző állatok mozgásának a korlátozása is. Az illetékes hangsúlyozta, az említett, védekezésre alkalmas szerek vénykötelesek, így igazából mindenki a körzeti állatorvosánál kellene érdeklődjön ezek beszerzéséről, illetve a további teendőkről.

Mikor fordulunk állatorvoshoz?

Fodor kiemelte, a fent említett tünetek bármelyikének észlelésekor azonnal állatorvoshoz kell fordulni. Megjegyzendő azonban, hogy nem csak ennek a betegségnek vannak ilyen szimptómái. „Bármilyen olyan viselkedés esetében, amely eltér a normálistól, azonnal az állatorvoshoz kell fordulni. Nagyon sok, úgynevezett álgyanú volt az elmúlt időszakban, amikor végül is a klinikai jelek nem a kéknyelv-betegséget igazolták. Ezt a betegséget amúgy is kizárólag vérvizsgálat alapján lehet igazolni.”

Egyelőre jól gyógyulnak a fertőzött állatok

„Azt észleltük, hogy a térségünkben jelentkező vírus szerotípus esetében jól gyógyulnak az állatok. A karcfalvi esetnél kezelés nélkül meggyógyult a szarvasmarha, Pottyandon pedig nagyon jól reagált a kezelésre.” Mint kiderült, azok a szarvasmarhák, amelyek tünetmentesen végigviszik a betegséget, akár évekig is vírushordozók maradnak, a juhok talán nyolc hét után vírusmentessé válnak. Többször elhangzott és fontos információ, hogy az emberre nézve semmilyen veszélyt nem jelent a kéknyelv-betegség, az állatok húsa és teje egyaránt fogyasztható.

Az országos helyzet

Amint arról beszámoltunk, a kórt immár Erdély több megyéjében is azonosították, emiatt a napokban az egész ország területére érvényes, a kérődző állatok szállítását tiltó intézkedést léptettek életbe. A gazdák jelentős anyagi veszteségekre számíthatnak, mivel az élőállatexport a szarvasmarhákra vonatkozóan teljesen leállt. A járvány kitörését az ország déli és keleti részén regisztrálták augusztus elején, de azóta Erdélyre és a Bánságra is kiterjedt. Eddig Temes, Hunyad, Szeben, Brassó és Maros megyében jeleztek gyanús eseteket. Az eddigi felmérések alapján országos szinten 160 településen mutatták ki a fertőzést, az elmúlt két hónapban mintegy 1000 állat betegedett meg, és legalább 200 elpusztult.