Védekezni kell a járvány ellen

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Immár lassan három hónapja visszhangzik a média az országban tomboló, kérődző állatokat támadó kéknyelv-betegségről. A hét elejétől Csíkszéken is felütötte a fejét a járvány, a gazdák egyre jobban aggódnak a kialakult helyzet miatt. Tulajdonképpen miről is szól ez a betegség, lehet-e védekezni ellene? Fodor Levente hatósági állatorvost kérdeztük a tudnivalókról.

Rédai Botond

2014. október 17., 09:552014. október 17., 09:55

A szakember elmondta, olyan fertőző betegségről van szó, amely kimondottan behurcolással kerülhet be az állatállományba. Ez alatt azt kell érteni, hogy fertőzött állatról egy másik állatra egy közvetítő át kell vigye a vírust. Nagy szerepük van jelen esetben a vérszívó rovaroknak, bizonyítottan a törpeszúnyognak (culicoides spp), amelyik 3 milliméter nagyságú, elméletileg a szúnyoghálón is keresztül megy. Csak 13-35 Celsius-fok közötti hőmérsékleten aktív, és az állatok vérét kimondottan éjjel szívja. A vírus ezen kívül átkerülhet egyik állatról a másikra fertőzött apaállat spermájával, vagy nem steril injekciós tűkkel is.

„Mivel a betegség először az országnak a déli részén jelentkezett, előtte pedig Bulgáriában tombolt, feltételezzük, hogy a rovarok által jelent meg hazánkban. Mivel nagyon kisméretű rovarokról van szó, úgy írja le a szakirodalom, hogy nagyon könnyen sodorja őket a szél, az áramlatok révén akár 300 kilométerre is rövid időn belül eljutnak” – magyarázta az állatorvos.

A vadon élő kérődzők is megfertőződhetnek

Fodor Leventétől megtudtuk, a betegség főleg a juhokat sújtja, a szarvasmarháknál enyhébb tünetek jelentkeznek, míg a kecskék szinte tünetmentesen vészelik át azt. Csak kérődző állatokat érint, ezekbe beletartoznak a vadon élők is, azok is áteshetnek a betegségen. A tünetek során a fertőzést követő hetedik-nyolcadik nap után magas láz jelentkezik. A szarvasmarha esetében teljesen elapad a tej, erős nyálzás, orrfolyás tapasztalható, megduzzad a szájban és az orrban a nyálkahártya, kötőhártya-gyulladás keletkezik. A duzzanat átterjed az ajkakra, az áll alatti tájékra, esetenként a fülekre és a nyakoldalra.

Mivel a vírus a vérben és a vérerek falában szaporodik, sejthámbetegség tünetek is jelentkeznek. Megtámadja a lábvégeket is, a pártaszél kipirul, vérzések jelennek meg rajta, majd elfekélyesedik, ezért az állat sántítani is kezd, nehezen lépked. A nyelvnél passzív vérpangás keletkezik, amely kék színt ad, a nyelv megduzzad és kilóg az állat szájából, ebből kapta a betegség a kéknyelv kifejezést.

Mire kell figyelni

„Mostanig azt mondtuk, hogy megvannak az állatfajok, amelyek fogékonyak erre a vírusra. Tudtuk, hogy a térségben jelen vannak azok a rovarok, amelyek terjesztik a betegséget, ám még nem volt jelen a vírus. Most már ez utóbbi is megjelent, ezzel egyidejűleg természetesen a betegség is” – magyarázta az állatorvos. Mint azt kifejtette, két lehetőség van a betegség felszámolására: egyik, hogy meg kell próbálni ezeket a szúnyogféléket távol tartani az állatoktól. Erre a célra vannak olyan antiparazitáris szerek, amelyeket rácseppentve az állat hátára, távol tartják ezeket a rovarokat.

„A másik megelőzési lehetőség, amit még nem alkalmazunk az országban, Nyugaton viszont így tudták megfékezni a járványnak a terjedését, az oltás” – mutatott rá a szakember. Hozzátette, ezzel kapcsolatban el kell mondani, ennek a vírusnak jelen pillanatban huszonöt úgynevezett szerotípusa, alfaja létezik, és mivel ilyen sok van, az egyik ellen való védelem nem ad immunitást a másikra. Így tulajdonképpen azzal a szerotípussal kellene oltani az állatokat, amelyik megjelent az illető térségben.

„Ezt még nálunk nem dolgozták ki a szakemberek. Így két megoldás maradt a megelőzésre: az istállók fertőtlenítése, permetezése és az állatoknak az említett szerekkel való kezelése.” A szakember szerint a legelőkön levő állatokat mindenképpen le kell kezelni antiparazitáris szerekkel. További veszélyforrást jelentenek a hazajáró tehéncsordák. Esetükben mindkét említett védekezési formát ajánlatos alkalmazni, hiszen a fertőzésveszély a mai napig fennáll. A megelőző intézkedésekhez tartozik a kérődző állatok mozgásának a korlátozása is. Az illetékes hangsúlyozta, az említett, védekezésre alkalmas szerek vénykötelesek, így igazából mindenki a körzeti állatorvosánál kellene érdeklődjön ezek beszerzéséről, illetve a további teendőkről.

Mikor fordulunk állatorvoshoz?

Fodor kiemelte, a fent említett tünetek bármelyikének észlelésekor azonnal állatorvoshoz kell fordulni. Megjegyzendő azonban, hogy nem csak ennek a betegségnek vannak ilyen szimptómái. „Bármilyen olyan viselkedés esetében, amely eltér a normálistól, azonnal az állatorvoshoz kell fordulni. Nagyon sok, úgynevezett álgyanú volt az elmúlt időszakban, amikor végül is a klinikai jelek nem a kéknyelv-betegséget igazolták. Ezt a betegséget amúgy is kizárólag vérvizsgálat alapján lehet igazolni.”

Egyelőre jól gyógyulnak a fertőzött állatok

„Azt észleltük, hogy a térségünkben jelentkező vírus szerotípus esetében jól gyógyulnak az állatok. A karcfalvi esetnél kezelés nélkül meggyógyult a szarvasmarha, Pottyandon pedig nagyon jól reagált a kezelésre.” Mint kiderült, azok a szarvasmarhák, amelyek tünetmentesen végigviszik a betegséget, akár évekig is vírushordozók maradnak, a juhok talán nyolc hét után vírusmentessé válnak. Többször elhangzott és fontos információ, hogy az emberre nézve semmilyen veszélyt nem jelent a kéknyelv-betegség, az állatok húsa és teje egyaránt fogyasztható.

Az országos helyzet

Amint arról beszámoltunk, a kórt immár Erdély több megyéjében is azonosították, emiatt a napokban az egész ország területére érvényes, a kérődző állatok szállítását tiltó intézkedést léptettek életbe. A gazdák jelentős anyagi veszteségekre számíthatnak, mivel az élőállatexport a szarvasmarhákra vonatkozóan teljesen leállt. A járvány kitörését az ország déli és keleti részén regisztrálták augusztus elején, de azóta Erdélyre és a Bánságra is kiterjedt. Eddig Temes, Hunyad, Szeben, Brassó és Maros megyében jeleztek gyanús eseteket. Az eddigi felmérések alapján országos szinten 160 településen mutatták ki a fertőzést, az elmúlt két hónapban mintegy 1000 állat betegedett meg, és legalább 200 elpusztult.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Autóból lobogtatott pártzászlóval sértették meg a kampánycsendet Csíkszeredában

Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.

Autóból lobogtatott pártzászlóval sértették meg a kampánycsendet Csíkszeredában
2025. május 15., csütörtök

Korodi: aggasztó helyzetben az erdélyi magyarság

Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.

Korodi: aggasztó helyzetben az erdélyi magyarság
2025. május 14., szerda

Saját kezébe venné a város a parkolóház megépítését

Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.

Saját kezébe venné a város a parkolóház megépítését
2025. május 13., kedd

Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje módosul pont pünkösd előtt

Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.

Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje módosul pont pünkösd előtt
2025. május 13., kedd

Szülővárosában állítják ki Szabó János festőművész munkáit

Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.

Szülővárosában állítják ki Szabó János festőművész munkáit
2025. május 13., kedd

A divaton keresztül mutatkozik meg a történelem Csíkszeredában

Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.

A divaton keresztül mutatkozik meg a történelem Csíkszeredában
2025. május 12., hétfő

Először szerveznek pályaválasztási börzét Csíkszeredában

Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.

Először szerveznek pályaválasztási börzét Csíkszeredában
2025. május 12., hétfő

Engedélyezésre és üzemeltetőre várnak a Gyimes-völgyi víz- és szennyvízhálózatok

A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.

Engedélyezésre és üzemeltetőre várnak a Gyimes-völgyi víz- és szennyvízhálózatok
2025. május 12., hétfő

Nem teltek meg, de beváltak a kerékpártárolók Csíkszeredában

Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.

Nem teltek meg, de beváltak a kerékpártárolók Csíkszeredában
2025. május 11., vasárnap

Borbáth Erzsébet: a tanítás a szereteten múlik

Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.

Borbáth Erzsébet: a tanítás a szereteten múlik