Várni kell még a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítésére

„Minden szakhatósági engedélyünk megvan, minden olyan munkálatot elvégeztünk, amire szükség volt. Az összeállított dossziét beadtuk Bákó Megye Tanácsához az építkezési engedély kibocsájtása végett, egyelőre az eredményre várunk. Folyamatosan kapnak valami hibát, amiért visszadobják az ügycsomót, és miután azt megoldottuk, újabb hiányosságot találnak. Emiatt most várakozó állásponton vagyunk. Kezdek belefáradni, ugyanis az az érzésem, hogy nem akarják, hogy egy magyar emlék feléledjen, és megmaradjon az utókornak. Úgy látom, hogy mindent megtesznek azért, hogy késleltessék a dolgot” – számolt be a jelenlegi helyzetről a gyimesbükki Deáky András.

A munkálat kezdeményezője hozzátette, az is problémát jelent, hogy a helyi polgármesteri hivatal az építtető, mivel az ők tulajdonukban van a terület, a várrom. Meglátása szerint a helyi polgármesternek sem szívügye ez a munkálat, ezért halogatják. Annak ellenére, hogy egyelőre kilátástalannak tűnik a helyzet, Deáky tisztázta nem adják fel ilyen könnyen, rendszerint felkeresi az illetékeseket,  és ahányszor kell, annyiszor egészítik ki a szükséges dokumentumokkal az ügycsomót. „Az utolsó erőnkig harcolunk ennek az álmunknak a megvalósításáért, hiszen ez lenne eddigi munkánk megkoronázása.”

A hatóságoknak teher a búcsújárás

A nyugalmazott iskolaigazgató megjegyezte, tartanak attól, hogy a késleltetés célja az, hogy lejárjanak a különböző szakhatósági engedélyek. Kiemelte, az engedély kiadását követően más akadálya nem lenne a beruházás megvalósításának, hiszen már többen is jelezték, hogy anyagilag is támogatnák a kezdeményezést, sőt már pénzeket is utaltak az erre a célra létrehozott folyószámlára. Meglátása szerint a Bákó megyei hatóságoknak terhére van a pünkösdi búcsújárás – amikor több ezer ember látogat el Gyimesbükkre –, emiatt azt akarják, hogy az emberek szokjanak le erről.

Tavaly június elején, mikor a várromnál jártunk, épp régészek dolgoztak a helyszínen, akkor még a nyárra tervezték az egy évet felölelő építkezés elkezdését. A régészeti jelentést követően azonban hiába adták le az ügycsomót, azóta sem kaptak építkezési engedélyt a 220 ezer euró – azaz közel egymillió lej – értékű munkálatra. Minapi ottjártunkkor – a várrom régészeti feltárását követően – már látványos változás fogadott a helyszínen, még ha építkezés nem is zajlott: a régészek elhordták a felgyülemlett hordalékot és földet, így a vár megmaradt romjai teljes terjedelmében láthatóvá váltak – számol be a tapasztalatokról a Csíki Hírlap.

Mint arról korábban beszámoltunk, a tervek szerint a vár 150 négyzetméteres területen fekszik majd, ebből 90 négyzetméteren az épület maga, 60 négyzetméteren a felső sziklaterasz, illetve további 60 négyzetméternyi lesz a feljáró lépcső. A kétszintes, kőépület földszintjén kiállítótermet és mosdókat alakítanak ki, az emeleten pedig egy kávézót előtérrel és fedetlen sziklaterasszal.

A vár történetéről
A gyimesbükki Rákóczi-várat Erdély fejedelme, Bethlen Gábor építette 1626 körül. Valamikor csak egy őrtorony volt, amelynek nem annyira hadászati, inkább gazdasági szempontból volt jelentősége. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A vár és az út között 30 méter a szintkülönbség, ezért feljárót készítettek oda, amelyet később zsindellyel fedtek be. Eredetileg 134 lépcsőfok vezetett a várig, jelenleg mindössze 96, mivel a vasútvonal kiépítése szükségessé tette a feljáró lebontását és egy meredekebb visszaépítését. A trianoni békeszerződést követően a határátkelőhely megszűnt, és csak 1940 után került vissza a magyar határ oda, egészen a második világháború végéig. A 20. század során viszont elmaradt a vár helyreállítása, a falai erőteljesen romlani kezdtek. Pár  év kérdése, hogy ne maradjon belőle semmi − vázolta korábban Deáky András.