Tovább nőtt azon ápolásra szoruló személyek száma, akik ellátása veszélybe került

Február közepén írtunk arról, hogy márciustól ezerötszáz ápolásra szoruló ember otthoni gondozása kerül veszélybe, ugyanis a munkaügyi minisztérium februárra megvonta a szolgáltatás finanszírozását a Gyulafehérvári Caritastól. Akkor az illetékesek abban reménykedtek, hogy ettől a hónaptól ismét megkapják a támogatást, és folytatni tudják a tevékenységüket, azonban a helyzet nem hogy jobbra, hanem még rosszabbra fordult.

Az állami támogatás folyósítása az 1998-ból származó 34-es számú törvény alapján történik, amelyet a német állam nyomására hozott létre az állam azon egyesületek és alapítványok támogatásának céljából, amelyek szociális szolgáltatásokat végeznek – mondta februárban Péter György, a Caritas szociomedikális ágazatának vezetője.

„Minden évben az érintettek leteszik a dokumentációt, amelyet elbírálnak, és nem az egyesületek vagy alapítványok kapják meg a szubvenciót, hanem a gondozottak. Tulajdonképpen az idősek, a betegek, illetve a fogyatékkal élők különböző kategóriájú szociális szolgáltatásait támogatják. Ezt minden évben jóváhagyják, és így egy évig az összeget havonta folyósítják. Ez az év attól másabb, hogy miután jóváhagyták a támogatást, és januárban folyósították is az összeget, január végén egyszer csak megjelent egy miniszteri rendelet, amely azt írta elő, hogy országos szinten 11 ezer személy gondozását támogatják, és februárra már csak 5 ezer személyét” – mondta korábbi megkeresésünkkor az igazgató.

A februárra vonatkozó támogatásmegvonás a Caritas otthoni beteggondozó-programját érintette, hiszen 1500 személy ezen keresztül kapta a támogatást. Szerdai érdeklődésünkre Péter György elmondta, mivel február végén az összes szolgáltatás esetében lejárt a szerződés, és egyelőre nem jelent meg miniszteri rendelet az újabb támogatásról, március elsejétől egyik szociális szolgáltatásra sincs állami támogatásuk.

„Mivel jelen pillanatig semmilyen rendelkezés nem jelent meg, ez az jelenti, hogy a beteggondozó-program mellett az öregotthonok és a fogyatékkal élők nappali foglalkoztatására vonatkozó támogatás összege sem áll a rendelkezésünkre. Ez 1916 személyt érint: ebből a csíki zónában 250 személyt gondozunk otthon, 20 fogyatékkal élőnek segítünk a csíkszeredai Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központban, és a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban is vannak csíkiak. Egyeztettünk a Hargita megyei önkormányzattal, és leadtunk egy hivatalos kérést, mivel azt mondták, hogy a februári kiesést megpróbálják pótolni, azonban egyelőre nincs előrelépés. A csíkszeredai önkormányzattal még a megszokott együttműködés sincs megkötve: egyeztettünk velük is, és arra jutottunk, hogy március elsejével megkötődik a szerződés, de ez sem történt meg, valami elakadt” – tájékoztatott Péter.

Az igazgató hozzátette, egyelőre folytatják a tevékenységeket, de ha nem változik a helyzet, ebben a hónapban drasztikus lépeseket kell tenniük. „Nagy energiát fogunk arra fordítani, hogy a helyi közösségek vezetőivel egyeztessünk. Úgy gondolom, hogy a képviselőket, polgármestereket azért választja meg a közösség, hogy ők a gondokat orvosolják. A Caritas ebben segít, de a vezetők kellene egyeztessenek a parlamenti képviselőkkel, mert egy normális társadalomban ez így működik. Sokat beszélünk az itthonmaradásról és ennek bizonyos feltételeiről, mint például a munkahelyteremtés, de fontos kiemelni, hogy ennek egyik elmaradhatatlan feltétele a biztonság is. Egy fiatal, amikor elmegy külföldre dolgozni, és ott azt látja, hogy az idősek is számítanak, gondoskodnak róluk, akkor arra gondol, hogy ha hazajön, itthon idős korában senki nem fog gondoskodni róla, így inkább marad. Egyébként korábban már az előző hónap végén megjelent a rendelet a támogatásra vonatkozóan, nem tudjuk, most mi történt. Ha a napokban meg is jelenik, ez a pár nap mindenképp kiesik, hiszen visszamenőleg nem adnak támogatást – már ha egyáltalán megjelenik. Az évek során felhalmozódott tudást, tapasztalatot, beruházást kár lenne elvesztegetni. Március folyamán a tartalékainkból folytatjuk a munkát, viszont ha nem kapunk állami támogatást, egyes szolgáltatásokat vagy jelentősen lecsökkentünk, vagy megszüntetjük, mert egyszerűen nem lesz amiből finanszírozni ezeket” – magyarázta Péter.