Tíz év alatt hétezerrel csökkent Hargita megye lakossága

Az elmúlt tíz évre kiterjedő tanulmány a megyei statisztikai hivatal, az országos közegészségügyi intézet statisztikai központja, valamint a megyei közegészségügyi igazgatóság adatait dolgozza fel.

A nemek megoszlására vonatkozó sztereotípiákat a statisztika is igazolja: Hargita megyében több a nő, mint a férfi, főként a városokban. Ami pedig a nemi kapcsolatokat illeti, olyan, sokak által eltűntnek hitt fertőző betegségek, mint a tripper, az országos átlagnál majdnem háromszor gyakrabban fordultak elő a megyében tavalyelőtt – egyebek mellett ezek derülnek ki a közegészségügyi igazgatóság által készített tanulmányból.

Noha ezek között néhol csak 2013-as a legfrissebb adat, az összegzés mégis érdekes keresztmetszeteket tár az olvasó elé a két említett területről. A jelentés eleje az általánosságokat taglalja, megemlíti például, hogy közepes méretéhez képest viszonylag gyéren lakott a megye, a tavalyi adatok szerint valamivel több mint 334 ezer lakója van, akiknek több mint fele – a 2014-es adatok szerint 55,62 százalék – vidéken él. Noha a tanulmányban megjelenő társadalmi és közegészségügyi mutatók alapján úgy tűnik, több szempontból is rosszabb vidéken élni – nagyobb az elhalálozási arány, a csecsemőhalandóság, kevesebb a nő, rossz a közművesítés, és az elhalálozások száma jócskán meghaladja a születésekét –, már a megyei statisztikai intézet 2012-es adataiból is kitűnik, hogy sokan elhagyják a városokat és vidéken kezdenek új életet. Az intézet 2013-ban készített kimutatást a vezetékes ivóvízhálózatról, eszerint a Hargita megyei városok esetében 100 százalékos a lefedettség, vidéken viszont csak 18,77 százalékos – ez 55 vidéki települést jelent.

Nem meglepő adat, hogy a megye népessége folyamatosan csökkent az elmúlt tíz évben – nagyjából hétezerrel vagyunk kevesebben –, és az elöregedés mértéke is nőtt, de ezzel párhuzamosan az átlagos élethossz is: a 2013-as adatok szerint Hargita megyében ez 74,97 év volt. A statisztika szerint a nők legalább hét évvel élnek tovább a férfiaknál, átlagban 78,61 évig, a férfiak viszont csak 71,48 évet élnek. Az átlagos élethossz tíz év alatt három évet nőtt. A csecsemőhalandóság tekintetében rosszabbul áll a megye az országos átlagnál, tavaly kissé megnőtt ez az arány Hargita megyében: ezer újszülöttre számolva 9,1 ezrelékes volt a csecsemőhalandóság mértéke – ez harminc halálesetet jelent 2014-ben –, szemben az országos 8,8 ezrelékkel. A születések száma – egy 2008-as kiugrást leszámítva – folyamatosan csökken 2006 óta, de az országos átlagnál arányaiban még így is több gyerek születik Hargita megyében: ezer lakosra 9,8 születés jutott tavaly a megyében (3154 gyerek született), az országos átlagadat 8,3 volt.

A férfiak számára kedvező adat, hogy a nemek arányát tekintve – csak kevéssel ugyan, de – a nők vannak többségben (50,57 százalék) a megyében. Ez azonban csak a városokra érvényes – ott viszont 51,57 százalékos a nők aránya –, vidéken a férfiak vannak jelentéktelen mértékű többségben. Ott egyébként az elhalálozások is majdnem kétszer gyakoribbak, mint városon, a tavalyi 3277 haláleset majdnem kétharmada vidéken történt. Az öt leggyakoribb elhalálozási okot tekintve Hargita megyében arányaiban többen halnak meg légzőszervi megbetegedésekben és balesetekben, mint az ország más részein, de az első helyen itt is, akárcsak máshol, a keringési rendszer megbetegedései állnak – mutat rá a megyei közegészségügyi igazgatóság tanulmánya.

Az elmúlt tíz év adatai között egy érdekes összefüggés is kimutatható: a 2006-os évben egy kiugrás tapasztalható mind az elhalálozások, mind pedig a születések számát tekintve, vagyis az elmúlt évtizedben abban az évben haltak meg és születtek a legtöbben Hargita megyében. Egyébként négy fertőző betegség tekintetében is magas kiugrást mutat az előfordulásuk gyakoriságát ábrázoló grafikon a 2006-os év esetében. Akkor a szokásosnál több szalmonellózist, trichinellózist, hastífuszt és vírusos agyhártyagyulladást jegyeztek fel a megyében.

Sokak számára meglepő lehet az is, hogy rég eltűntnek hitt betegségek, mint például a tripper, még mindig előfordulnak a megyében, sőt az országos átlagnál gyakrabban. Az egészségügyi minisztérium a komoly közegészségügyi veszélyt jelentő fertőző betegségek közé sorolja a tüdőtuberkulózist, valamint a fertőző nemi betegségeket, így ezek előfordulásáról is készült felmérés. Eszerint 2013-ban az országos átlagnál majdnem háromszor gyakoribb volt Hargita megyében a tripper előfordulása. Ez tizennégy új megbetegedést jelent, ami százezer lakosra kivetítve 4,2 százezrelékes értéket jelent, szemben az országos 1,6-os mutatóval. 2014-ben viszont 0,9-re csökkent ez az érték Hargita megyében. Szifiliszt is gyakrabban diagnosztizáltak itt: 2013-ban összesen 27 esetben, 2014-ben pedig 32 alkalommal. A tüdőtuberkulózis (tbc) előfordulását tekintve az elmúlt években is jócskán az országos átlag alatt volt a Hargita megyei arány, a jelentés meg is jegyzi, hogy a tbc-s megbetegedések száma szinte folyamatosan csökkent az elmúlt tíz évben.

Aggasztók a kilátások
Szomorú, hogy a demográfiai mutatók szerint évről évre fogyunk, de ezen nem kell csodálkozni, hisz – a jelentésben ugyan nem szerepel ez az adat, de – Hargita megyében három terhességből kettő abortusszal végződik – mondta el Tar Gyöngyi, a jelentést készítő megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. Ráadásul ennek a demográfiai jelenségnek a negatív hatásai már most megmutatkoznak, a jövőben pedig még kiterjedtebbé válhatnak. A társadalom elöregedése fokozza az időskori megbetegedések előfordulásának gyakoriságát, emiatt már most túlterhelt az egészségügyi rendszer, orvosutánpótlás viszont nincs. A negatív szaporulathoz még a fiatalok, vagyis éppen a lakosság nemzőképes részének masszív elvándorlása is társul, a gyermekvállalások csökkenő száma pedig a jövőben tovább fokozza majd a megye oktatási rendszerének zsugorodását. Nő a munkanélküliség, és az elöregedés miatt amúgy is egyre kisebb lesz a lakosság aktív csoportjába tartozók aránya, viszont több lesz a nyugdíjas, ami a nyugdíjrendszer fenntartását veszélyezteti. Közelednek a nyugdíjkorhatárhoz az úgynevezett „dekrétgyerekek” is, vagyis az 1966-os, abortuszt tiltó törvény után született népes nemzedék, ám amint ez a hullám eléri a nyugdíjkorhatárt, nem marad utána kellően népes utánpótlás, amely kitermelje majd a nyugdíjukat – sorolta a várható problémákat Tar Gyöngyi. Szerinte a megye demográfiai mutatóiból már most kiolvasható, hogy a jelenleg tapasztalt jelenségek komplex, összetett és kiterjedt szociális problémákat fognak okozni a jövőben. Ő azonban – a gyermekvállalást ösztönző, központi szintű egészségpolitikai stratégiák kidolgozása mellett – helyi szinten mindössze egy biztos kitörési lehetőséget lát e helyzetből: a tudatos, közösségféltés által is motivált gyermekvállalást.