
Fotó: Kristó Róbert
A Csíki Székely Múzeumban múzeumpedagógiai foglalkozással várják az öt-nyolc és kilenc-tizenkettedik osztályos diákokat a Magyar Természettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című embertani vándorkiállítására. A szervezők remélik, a diákok a tárgyi tudás elsajátítása mellett úgy távoznak majd ezekről a foglalkozásokról, hogy egyes vizsgált esetek nyomán saját és családjuk életmódjára vonatkozó tanulságokat is levonnak.
2014. november 26., 12:482014. november 26., 12:48
Gumicsontváz, röntgenfelvételek, táplálkozási piramis, hírességekről készült fotók, szivacs, vécépapír-guriga, a Magyar Természettudományi Múzeumtól kapott emberi csontok – ezen szemléltető eszközök segítségével próbálja közelebb hozni a felső tagozatosokat és középiskolásokat az embertani vándorkiállítás anyagához a Csíki Székely Múzeum két múzeumpedagógusa, Demény Enikő és Kádár Kincső.
Gyerekeknek való-e?
„Sokat tanakodtunk, hogy mekkora gyerekeknek hirdessünk foglalkozást, hiszen elég különleges, hogy emberi csontokat fognak látni, és az a kérdés, hogy gyerekeknek mutassunk-e ilyeneket, egyáltalán hogyan közelítsük meg ezt a témát. Néhány ember lehet, kegyeletsértőnek tartja, hogy emberi csontok vannak itt kiállítva, de ha ezeket a régészek, az antropológusok nem mentették volna meg nekünk, nem tudnánk következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogyan éltek, mivel táplálkoztak, milyen betegségekkel küszködtek. Olyan tanulságokat vonhatunk le, amelyek saját életünkre nézve is hasznosak” – fogalmazott Demény Enikő.
Ez a kérdés egyébként, hogy mekkora gyerekeknek való egy bizonyos tárlat, már felmerült korábban is – derült ki a beszélgetés során. „Amikor a Természettudományi Múzeum szervezésében volt itt a Múmiák a váci Fehérek templomának titkai című kiállítás, gondolkodtunk azon, hogy beengedjünk-e gyerekeket erre, mivel Budapesten a Természettudományi Múzeumban nem feltétlenül tartottak nekik szóló programot. Hogy szerveztünk számukra is múzeumpedagógiai foglalkozásokat, az a mi bátorságunk volt” – fűzte hozzá Kádár Kincső.
„Akkor főleg arányokat mértünk, ezeket most is meg tudjuk csinálni. Például, ha tudjuk, hogy egy embernek mekkora volt az orra, tudunk következtetni arra, mekkora volt a füle. Kipróbáltuk, hogy ha a derekunk köré tekerünk egy fonalat, akkor abba kétszer fér bele a nyakunk és négyszer a csuklónk. Egy arányos testet egy méter cérnával le lehet mérni. A talpunk hossza akkora, mint a csuklónktól a könyökünkig terjedő belső rész” – részletezte a múzeumpedagógus.
Miért is fontos az egészséges táplálkozás?
A foglalkozás során kiemelt szerepet kap az a fajta szemléletmód-kialakítás, amelynek során a gyerekek a csontmaradványok mögött képesek meglátni a korábbi történelmi korokban élt embert, akinek az antropológiai kutatások alapján következtethetünk korára, nemére, foglalkozására, halálának körülményeire. A foglalkozás reflektál az elődeink és a mai ember életmódjára, étkezési szokásaira, betegségeire. A tárlatra látogató fiatalok csontmintákat hasonlíthatnak össze, gumicsontvázon tekinthetik meg az egészséges csontot, míg a kiállítás keretében láthatják majd azt is, hogy különböző betegségek milyen elváltozásokat okoznak a csontozaton.
A foglalkozások során az egészséges étkezés témája is terítékre kerül, egyáltalán az, hogy mire kell figyelni a táplálkozás során, hiszen a tárlaton látható például olyan koponya, amelyen a vashiány jelei mutatkoznak – jegyezte meg Demény Enikő. Elmesélte, szó lesz arról is, hogyan lehet megkülönböztetni a női és a férfi csontvázat, hogy egyes kultúrákban mi számított szépségideálnak, beszélnek száj- és fogbetegségekről.
„A csontoknak nagy szerepük van a vérképzésben, és le fogjuk játékosan modellezni a vért, elkészítjük szivacsokból, vécépapír-gurigából a csont felépítését is, hogy láthassák a gyerekek az összefüggéseket” – fűzte hozzá Kádár Kincső.
A kiállításon bemutatott arcrekonstrukciók által például hitelesen megelevenednek a gyerekek olvasmányai során elképzelt történelmi személyiségek, szembenézhetnek Janus Pannoniusszal, Szent László magyar királlyal, Dobó István egri várkapitánnyal.
Meglepetés felnőtteknek is
„Ebből a kiállításból tanulni kell. A múzeumpedagógiai foglalkozások egyik fontos célja rávezetni a fiatalokat arra, hogy a saját testünket tisztelni kell” – hangsúlyozták beszélgető partnereim. A két múzeumpedagógus továbbá elárulta, felnőtteknek is készülnek meglepetéssel, különleges tárlatvezetés-sorozatot terveznek, amikor is szakembereket – igazságügyi antropológus, biológus, orvos, szobrász, régész – hívnak meg tárlatvezető szerepre.
A Csíkszentkirályhoz tartozó területen kezdik el elsőként a büdösfürdői víz- és szennyvízhálózat kiépítését. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás befejeződött, de most óvásokról kell dönteni. Csíkszentimrén is nemsokára kiírják a licitet.
Három országból érkező 400 táncos, 20 néptánccsoport és egy több mint 200 négyzetméteres színpad: a Botorka Néptáncfesztiválon mutatják be a Bukovina, mit vétettem… táncszínházi produkciót.
Több mint 50 millió lejes támogatásban részesül Csíkszereda a Brassói utat a Baromtér utcával összekötő gyalogos és kerékpáros vasúti felüljáró megépítésére. A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel aláírták a finanszírozási szerződést.
Új kijelző segíti a betegek és hozzátartozóik tájékoztatását a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi betegellátó egységében. A képernyőn folyamatosan követhető, hogy éppen hol tart a páciens ellátása.
Pszichoaktív szer hatása alatt vezetett a gyanú szerint egy csíkszentsimoni nő Csíkszentkirályon. A droggyorsteszt eredményét a későbbi toxikológiai vizsgálat is megerősítette.
Befejezéshez közelít az első tízszintes toronyház építése a csíkszeredai Fortuna Residence lakóparkban, a Csíki Nest bevásárlóközpont szomszédságában, ugyanakkor a második hasonló tömbház alapozását is elkezdték.
Szeptember 8-tól ismét elindulnak a Lábbusz-járatok Csíkszeredában.
Két autó ütközött össze kedden a Csíkpálfalva községhez tartozó Csíkdelnén. A balesetben egy ember könnyebben megsérült.
Noha gondok voltak a vízszolgáltatással, és a városi víztartályok kiürültek, a probléma ideiglenes, a csíkszentsimoni kútnál a vízhozam megfelelő, és nem fenyegeti vízhiány Tusnádfürdőt.
Valószínűleg a második világháborúból származhat az a 100 mm-es kaliberű lövedék, amit hétfőn találtak egy csíkszeredai vállalkozás udvarán – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!