Szentes: szükség volt a szétválásra

„Mind a három település akarta a szétválást, habár kicsit nehezen ment a referendum megszervezése: az emberek mozgósítása, informálásuk azzal kapcsolatban, hogy mit is eredményez az. Talán még maguk a vezetők sem tudták, hogy milyen következményekkel jár majd, hiszen ha tudják, Madéfalván például előkészítették volna a következő vezetőséget és megszervezték volna tevékenységüket” – véli Szentes Csaba. Madéfalva jelenlegi polgármestere fiatal kora miatt 2004-ben még nem vett részt a választás előkészítésében, csak azt követően került be a helyi önkormányzatba, 2007-ben alpolgármester lett, egy évre rá pedig községvezetőnek választották. 

A polgármester meglátása szerint a szétválást követően a településen nem volt konkrét elképzelés, hogy miként folytatódjon a munka, mik az első teendők, így a megválasztott vezetőség kellett megoldja a helyzetet. Bár elsőre úgy tűnhetett, hogy Madéfalvának mint anyaközségnek könnyebb dolga volt, mert volt épülete és apparátusa a munka folytatásához, ez mégsem így történt. Az akkori polgármesteri hivatal épülete „per alatt volt” – a valamikori tulajdonosa igényelte vissza –, így az épületet az év végéig vissza kellett szolgáltatniuk. Tulajdonképpen ők akkorra maradtak polgármesteri hivatal nélkül, mire a levált települések kijavították a választott épületeket. Tehát mindannyian új székhelyen kezdték munkájukat – részletezte a polgármester.

A leválást követő pár évben a vezetőség körében nem volt egyetértés. „Nem volt egy olyan vezető, aki mutatta volna az irányt. Ez arra késztetett, hogy minél többet beszélgessünk, tervezzünk. Így egyre jobban megismertük egymást, és megfogalmazódott, hogy mit is akarunk, 2006-ra már tudtuk, hogy milyen cél mögé vagyunk felsorakozva” – avatott be Szentes. Megjegyezte, 2007-ben a polgármester lemondott, az alpolgármester pedig elment gyermeknevelési szabadságra, és őt választották alpolgármesterré. A tisztség elvállalásakor éppen árverezték az önkormányzat vagyonát, így a nulláról kellett újrakezdeniük.

Ez nem meggyengítette, hanem megerősítette a közösséget és vezetőségét, azt követően már papíron is megfogalmazták, hogy milyen fejlesztéseket akarnak, milyen pénz lehívása révén. Szentes már 2008-ban szorgalmazta egy – Csicsó, Rákos és Madéfalva közötti – kistérségi társulás létrehozását, a nagyobb fejlesztésekhez szükséges pénz lehívásának megkönnyítése érdekében. Akkor még többen rosszallóan fogadták, hogy a szétválást követően miért kellene máris közösen folytatni.

Azóta viszont megalapították a Bogát Önkormányzati Fejlesztési Társulást, amely révén több sikeres pályázatot is kiviteleztek az elmúlt években. „Szükséges volt, hogy eljöjjön az a pillanat, hogy külön utakon folytassuk. Amellett, hogy külön-külön sok fejlesztést ki tudtunk vitelezni, a társulás révén olyan eredményeket is elértünk, amit sem a régi mamuttelepülés, sem teljesen külön utakon nem tudtunk volna megvalósítani” – mutatott rá.

A szétválást követően a fejlesztési munkálatokat az iskola épületének rendbehozatalával kezdték, mivel azt megépítése óta nem javították, így akkor szinte használhatatlan volt a részben műemlék épület. Emellett pedig taníttatni egyre többen a közeli megyeszékhelyre vitték gyermekeiket, így még sürgősebb volt a megfelelő oktatási feltételek megteremtése – vázolta az elöljáró. Kiemelte, ennek kivitelezését pályázati lehetőség hiányában kormánypénzből és helyi költségvetésből valósították meg.

A helyi kultúrotthon is szinte használhatatlan volt, így a következő nagyobb munkát azon végezték. Mivel úgy gondolták, hogy az embereket meg kell mozgatni, tevékenységeket kell nekik biztosítani, ezért az ahhoz szükséges feltételeket teremtették meg. Az iskola és a művelődési otthon élhetővé tétele mellett Bartalus Zoltán helyi plébános 2004 óta tartó szolgálata révén a templom is megtelt emberekkel – fejtette ki az illetékes. Azt követően, hogy rendbe kerültek az említett épületek, folyamatosan használják azokat az időközben szerveződött csoportok.

Létesítettek focipályát, napközit, kiépült a víz- és csatornahálózat tisztítóállomással együtt, elkezdődött az utak felújítása, hozzáfogtak a Siculicidium emlékmű restaurálásához – sorolta Szentes. Kiemelte, a megvalósítások a közbirtokossággal, egyházzal való közös munka és a fiatal, elhívatott hivatali dolgozók eredményei, akiknek igyekeztek itthon munkalehetőséget biztosítani. Tulajdonképpen a humán erőforrással pótolják a területeik méretéből adódó szűkös anyagi forrásaikat.

Rosszul állnak ugyanakkor a tulajdonjog rendezésével, ami lehet, hogy nem is olyan nagy baj – véli az illetékes –, hiszen a mostani eszközökkel jobban lehet tisztázni a területeket. A most kiállított birtoklevelek a valós helyzetet mutatják, így kevesebb lesz a hibalehetőség és nem szükséges peres úton visszavonni azokat. Emellett visszahúzó ereje van a román állam tulajdonában levő, elhanyagolt vasútállomásnak és környékének, ezzel kapcsolatban azonban tehetetlenek, hiszen mindeddig hiába kértek területeket, ingatlanokat, hogy rendbe hozzák azokat.

Infrastruktúra tekintetében a település úthálózatát szeretnék korszerűsíteni úgy, hogy funkcionális és fenntartható legyen. Továbbá szeretnék a polgármesteri hivatal mellett levő úgynevezett román iskola épületét is teljesen felújítani, illetve megszervezni az after school programot, amely az alsó tagozatos diákok számára biztosítaná a délutáni foglalkoztatást. A focipálya mellé öltözőket építenének és új egészségügyi központot hoznának létre. A hangsúlyt azonban továbbra is a közösségszervezésre fektetik, szeretnék tovább működtetni, segíteni a már működő civil kezdeményezéseket – foglalta össze további terveiket a polgármester.