Székely népmesék a Gutenbergtől

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Hat eredeti székely népmesét tartalmaz az a gyerekkönyv, amely nemrégiben jelent meg a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában. A Csihán királyúrfinak a képi világa is mesés, továbbgondolásra készteti a könyvet forgatókat.

Péter Beáta

2014. december 14., 19:332014. december 14., 19:33

A válogatás kritériumai között szerepelt egyrészt, hogy eredeti mesék legyenek, ezek alapját három-négy, az 1870-1900-as időszakból fennmaradt gyűjtemény képezi, mindemellett törekedtek olyanokat beválogatni, amelyek leképezhetők a mai gyerekek hétköznapjaira – közölte Burus János Botond, a Gutenberg Kiadó szerkesztője.

Egy másik kritérium az volt, hogy a nyelvezet eredeti legyen. A szerkesztő rámutatott, ezek nem a legkönnyebben olvasható mesék, kihívás elé állítják a gyerekeket, ezért inkább a nagyobb korosztálynak szánták, nem a legkisebbeknek. Ez egy szándékos játék, feloldja a könyv végén található szómutató, így az olvasó ki tudja keresni az olyan szavak jelentését, mint például villáncs.

A kötet létrehozói szerették volna, hogy bár hat mesét tartalmaz, mindenképp nyújtson egyfajta rálátást ennek a műfajnak a gazdagságára, sokszínűségére.

„A székely népmese ma sem tűnik hiányműfajnak. Ott van Kriza János, Benedek Elek öröksége, és azt hinnénk, hogy ez egy nagyon könnyen elérhető valami. De igazából nem, mert ha alaposabban utánanézünk, azt látjuk, hogy a Benedek- és Kriza-féle gyűjtéseken és átiratokon kívül száz-százharminc évvel ezelőtt nagyon sokan gyűjtöttek még székely népmesét. Tehát a leletanyag gazdag, de ezek közül nagyon sok kikerült a gyermekek és a nekik mesét olvasó felnőttek látóköréből is. Van helye és ideje annak, hogy egy kicsit visszaemeljük ezeket a meséket a köztudatba egy kötet erejéig” – fogalmazott Burus.

A kötetet a kolozsvári Kürti Andrea illusztrációi teszik még „mesésebbé”. Nem sztereotípiákat mutat meg, hanem beindítja a gyermekek fantáziáját. „Általában mikor elolvasom a szöveget, körvonalazódik, hány rajz kellene egy meséhez, és próbálom kiválasztani azokat a jeleneteket, amelyek látványilag leginkább megállják a helyüket. Jó megmutatni a főszereplőket, és nemcsak a mellékszereplőket, de nyilván azokat a jeleneteket szoktam kiválasztani, amelyek képileg is tudnak működni. Előfordul, hogy a szöveg nagyon szép, nagyon hangzatos, de képileg nem a leglátványosabb” – osztotta meg velünk az illusztrátor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei