Szalay új művét próbálja a Lux Aurumque

Szellemisége folytán jól előadható templomokban a mű, de nem kimondottan egyházi jellegű dal – tudtuk meg szerzőjétől, Szalay Zoltántól, aki megjegyezte, hogy a kórusmű komponálását egy szöveg ihlette, amelyet Régi Magyar Áldás címmel olvasott fel a Csíkszeredában is előadást tartó, Papp Lajos szívsebész. Ekkor figyelt fel a szövegre, amelyet megtalált a világhálón. Mint kiemelte, a nyelvezete nem tűnik régiesnek, habár az is elképzelhető, hogy egy archaikus szöveget korszerűsítettek.

A mű zenei nyelvezete is kettős – magyarázta. „Elsősorban a pentatónia és a magyar népdal képezi az egyik nyelvezeti elemét, a másik réteg pedig a bartóki hagyományokból táplálkozó, modern, újításokkal megfogalmazott zenei nyelvezet.”

Szalay azt is bevallotta, hogy habár főként az említett szöveg ihlette, az is közrejátszott a mű születésében, hogy ő is a kórusban énekel, amelynek vezetője, Ványolós András többször is kérte, hogy komponáljon az énekkar számára is. „A két törekvés szerencsésen egybeesett, mert úgy remélem, hogy a kórus jól meg fogja szólaltatni ezt a dalt” – összegzett Szalay.

Ideális környezetben énekelnek

„Az Áldás mellett Kocsár Miklós Csodafiú-szarvas című szerzeményét is most próbáljuk, mert ezek rendkívül nehéz művek, és ilyenkor jobban tudunk összpontosítani. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy az Áldás szerzője a kórusban énekel, így megkaphatjuk tőle a megfelelő útmutatásokat. Ilyenkor jól lehet a kórusra adaptálni, szabni a szerzeményt” – ezt már Ványolós András kórusvezető részletezte honlapunknak.

„Nehezebb a kortárs műveket megfelelően megszólaltatni, mert oda kell érni minden tekinteteben, énektechnikailag, gondolatilag, érzelmileg. Nemcsak elénekelni kell, hanem értően kell előadni egy művet, ez csak akkor történhet meg, ha mi is megfelelőképp megértettük és tudjuk interpretálni” – fűzte hozzá a karvezető.

Ezt szerinte elősegíti az, hogy gyönyörű környezetben, a falutól mintegy két kilométerre található madéfalvi menedékházban próbálhatnak. Az épületet a helyi önkormányzattól kapták ingyenes használatba, cserébe, hogy január 7-én, a madéfalvi veszedelem 250. évfordulója tiszteletére tartott megemlékezésen szerepeltek.

„Csendes környezetben lehet a leginkább megtapasztalni, ha ki tudunk kapcsolni magunkban is minden zavaró tényezőt, hogy a zene is a csendből születik és csenddé válik. Az ilyen természeti környezetben tudnak igazán megszólalni a harmóniák” – vélte Ványolós.

Aranyló Fény

A Lux Aurumque (Aranyló Fény) kórus a nevét egy 1970-ben született amerikai zeneszerző, Eric Whitaker azonos című művéről kapta. Ványolós szerint énekelve lehet a legjobban tanulmányozni a kortárs műveket. Mivel az iskolai tananyag kevés kortárs művet tartalmaz, itt a zenetanároknak (akik zömében a kórust alkotják) lehetősége nyílik a korunk problémáit, témáit feszegető zenei művekkel foglalkozni, ami a karvezető szerint már-már létszükséglet.