Silózás sapientiás módszerrel

A megbeszélést a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományi Karának Biomérnöki Tanszéke és a Corax Bioner CEU Rt. kezdeményezte, az esemény témája: mikrobiális oltóanyagok előállítása a silózott takarmányok tápértékének növelése érdekében.

„Fiatal kollégáim – mintegy húszan dolgoztak – a többé-kevésbé ismert baktériumok mellett olyanokat is kifejlesztettek, amelyek képesek a nálunk növő különböző zöld gyepeknek, füveknek a cukortartalmát lebontani” – jelentette be Lányi Szabolcs egyetemi professzor.

Tulajdonképpen egy olyan tudományos kutatásról van szó, amellyel a gazdák részéről érkezett igénynek tettek eleget. „Azt vizsgáltuk, hogyan nézne ki az a silózási eljárás, amit ma ajánlani tudnánk a székelyföldi gazdáknak. A kutatás előtt megkérdeztük a gazdákat, hogy mi a legnagyobb problémájuk. Válaszként többek között a csíki időjárás okozta problémákat hozták fel: vagyis azt, hogy a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt száradás közben elázik a széna, így azt ismét meg kell forgatni, ami ugyebár további munkát igényel, és közben eszi a penész a szénát, azt pedig nem fogyasztja el a szarvasmarha. Hallván mindezt, úgy döntöttünk, hogy biotechnológiai módszerekkel kidolgozunk egy olyan biopreparátumot, amely olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek a tejsavas erjesztésben tudják segíteni a nehezen silózható növényeket” – fejtette ki Lányi. Meglátása szerint az lenne az ideális, amit Nyugat-Európában látni lehet, hogy a mezőn hagyják a befóliázott bálákat, „nálunk viszont ez a módszer valószínűleg még nem lesz alkalmas, mivel nincs biztonságban a bála a mezőn”.

Jövő évre azt tervezik, hogy a kaszáláskor keresnek néhány csíki gazdát, akik vállalják, hogy az egyetemen kifejlesztett módszerrel silóztatnak. Amennyiben nem találnak vállalkozó kedvű gazdát, megvásárolnak száz-kétszáz tonna füvet, és a saját költségükön bebálázzák a takarmányt. „Majd várjuk a telet, hogy láthassuk, milyen eredményeket hoz a munkánk. Laboratóriumi körülmények között már kipróbáltuk, és nagyon jó illatú lett a takarmány, analíziseket végeztünk a silózott takarmány tápláléktartalmáról. Bízunk ebben a termékben\" – emelte ki az egyetemi professzor.

Mi is a silózás?
A takarmányok tartósításának egyik elterjedt módszere az erjesztés, azaz a silózás. E módszer során a növény felületén található baktériumok a szénhidrátokból (cukrok) különböző szerves savakat állítanak elő, amelyek tartósítják a takarmányt.