Román-magyar együttélési kódex készül

Az elnök azt mondta, nem lehet úgy  élni, hogy csak magyarok élnek Hargita megyében, mert minden erőfeszítést derékba törnek a mesterséges cirkuszok – utalt a székely zászló körül kialakult hisztériára. „Amíg csak a politikusokat érintik a konfliktusok, nem baj, de ha családokat is, az már igen” – tette hozzá. Ezért indítványozta a románok és magyarok jó együttélése kódexének elkészítését, amely szerinte Hargita megyében sok problémát tudna kezelni, a közhivatalokban történő anyanyelvhasználat kérdését is – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az együttélési kódex elkészítésére a kormánynak alárendelt, Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet kérik fel, a dokumentumot pedig a megyei önkormányzati képviselő-testület alapszabálya kiegészítéseként fogadnák el. „Ezután arra kérjük az összes települést, hogy a helyi önkormányzatok hasonlóan járjanak el” – magyarázta Borboly, hozzátéve, az lenne szerencsés, ha a polgárok olyan települések polgármesteri hivatalaiban is tudnának anyanyelvükön érvényesülni, ahol számarányuk nem éri el a törvény által meghatározott 20 százalékot.

Ha pedig egyes decentralizált intézmények, vagy akár a rendőrség esetében nincs anyagi fedezete a kétnyelvűség biztosításának, a megyei önkormányzatnak erre is költenie kell, akkor is, ha az aszfaltozásra fordított pénzből kell elvenni – mondta az elnök. Mint megtudtuk, román politikai pártok vezetőit és uniós országok nagyköveteit is meghívják Hargita megyei látogatásra, hogy a mindennapi életről, valós problémákról tájékozódjanak.

Fejlesztési egyesület a megye északi részén

Borboly szerint bár ugyanazok a problémáik, a románok és magyarok között nincs párbeszéd, most a komoly feladat a családok számára jövőképet biztosítani, mert egy aszfaltút, sportcsarnok nem elég a fiatalok itthon tartásához. „Összehangolt fejlesztéspolitika kell, amely a megmaradást segíti” – jelentette ki. Hargita megye északi része a többi régióhoz viszonyítva elmaradt a fejlesztésekben, kevésbé vettek részt az ottaniak a megyei önkormányzat fejlesztési programjaiban – mondta az elnök. Hozzátette, az északi részen nemcsak románok, hanem magyarok is élnek, őket is segíti a Görgény-Kelemen Közösségi Fejlesztési Egyesület, amely törvényes úton járul hozzá a térségi érdekek kiterjesztéséhez.

Továbbra is téma a fogyasztóvédelmi ellenőrzés

A megyei önkormányzati képviselő-testület csütörtöki ülésén Borboly Csaba úgy értékelte, a hagyományos és helyi termékek vásárán történt fogyasztóvédelmi ellenőrzés visszaélés volt, amelyről tájékoztatta az országos fogyasztóvédelmi hivatalt is. A testület tagjai megtekintettek a megyei önkormányzat stúdiójának munkatársai által készített riportfilmet is, amelyből kiderült, a brassói és marosvásárhelyi piacokon is a csíkszeredaihoz hasonló körülmények között árusítanak a termelők, akik elmondták, a fogyasztóvédelem őket nem ellenőrzi.

Csillag Péter önkormányzati képviselő szerint Bukarestben is ez a helyzet. Sebestyén Csaba önkormányzati képviselő kijelentette, meg kellett volna alkotni időben a helyi piacok törvényét, Ioan Răducu Marcu pedig úgy vélte, szabad piac van, ahol a kereslet-kínálat törvénye érvényesül, ha vannak ott árusok, azt jelenti, termékeikre szükség van.