Bár sokan örültek, hogy ettől a tanévtől ismét lehetővé vált két éves szakmai oktatás elindítása, a Hargita megyében tervezett 23 osztály közül csak 16 indult el. Úgy tűnik, hogy az évről évre romló érettségi eredmények ellenére a diákok többsége nem lát reális lehetőséget a szakmunkásképzésben.
2012. november 11., 17:232012. november 11., 17:23
2012. november 11., 17:372012. november 11., 17:37
Ismét van kétéves szakmunkásképzés, miután az előző években csak szakközépiskolákba lehetett felvételizni. Az újraindított szakmai oktatásba a kilencedik osztályt végzett diákok, illetve azok jelentkezhettek, akik az előző években végeztek kilencedik osztályt vagy ipari iskolát és még nem töltötték be a 18. életévüket. A lehetőség meghirdetésekor sokan üdvözölték, hogy alternatívát biztosítanak a fiataloknak, akik szakmát szeretnének tanulni, de nem kívánnak érettségizni. A kezdeti lelkesedést azonban már nem tükrözik a tanév kezdetén beindult osztályok számai. Hargita megyében ugyanis 23 osztályt terveztek 644 diákkal, ehelyett azonban 16 osztályban indult el szakmai oktatás, 324 diákkal. Görbe Péter, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szakoktatásért felelős tanfelügyelője úgy véli, az iskolák egyrészt több osztályt szerettek volna, mint amennyit a partner cégek felvállaltak, a diákok érdeklődése pedig másrészt a cégek igényeit is alulmúlta.
A kétéves, szakmai vizsgával záruló szakoktatásban nagy szerepet kapnak a cégek, amelyeknél gyakorlatozhatnak a diákok és amelyek a záróvizsgában is aktív szerepet vállalnak.
Görbe Péter úgy véli, nem előnyös a szakmunkásképzésnek, hogy a diákok kilencedik osztály után választhatják ezt a lehetőséget, mert sokan mondják azt, hogy ha már elvégeztek egy évet egy szakközépiskolában, akkor megpróbálják végigvinni azt az érettségiig. Ettől még az évről évre gyengébb értettségi eredmények sem tántorítják el a diákokat – mondta a tanfelügyelő. Úgy látja, hogy bár nagy szükség lenne jó képességű szakemberekre, csak azon diákok jelentkeznek a szakmunkásképzésbe, akik úgy érzik, nem lesznek képesek letenni az érettségit.
Csíkszeredában a Kájoni János Szakközépiskolában borbély-fodrász-manikűrős-pedikűrös osztály és pincér-élelmiszeripai eladó szakoktatási osztályok indultak el 20, illetve 17 diákkal. A Kós Károly Szakközépiskolában két osztályban három szakmai képzés kezdődött, az egyik osztályban 21 diák számára kőműves-burkoló-vakoló képzés zajlik, a másikban pedig 11, illetve 15 diáknak két szakágon, ács-asztalos-parkettázó, illetve víz-gázszerelő képzést folytatnak. A Székely Károly Szakközépiskolában autófestő-bádogos, illetve élelmiszeripari elektormechanikus osztályok indultak be 23, illetve 25 diákkal. A Venczel József Szakközépiskolában a pékipari osztály 17 diákkal elindult, az ács képzésre azonban nem volt elegendő jelentkező. A csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskolában is elindult egy osztály a szakmai oktatás keretében, 15 diák részesül mezőgazdasági képzésben.
Szén János, a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola igazgatója szerint náluk nem volt gond az érdeklődéssel, a diákok jelentkeztek a szakiskolai képzésre is. Felismerték, hogy az érettségi számukra nehezebb lenne, ezért ezt választották, hogy egyszer megtanulják a szakmát, aztán később, ha még szeretnének, érettségizhetnek – fejtette ki az igazgató. Elmondta, a szakmai oktatásban sok a gyakorlat, de az általános műveltségi tárgyakban sem maradnak le a gyerekek, mert a tizedik osztály anyagát a szakoktatás két évére felosztva megtanulják. Ha a szakmai oktatás után szeretnének mégis érettségizni, akkor visszairatkozhatnak a szakközépiskolák nappali tizenegyedik osztályába – mutatott rá Szén János. Az igazgató jónak tartja a szakmai oktatás lehetőségét, úgy véli, kilencedik osztály után a szülőkkel együtt a diákok el tudják dönteni, hogy mit akarnak tovább. Mihály Géza, a Venczel József Szakközépiskola igazgatója úgy látja, sok diák számára nem jelent reális lehetőséget a szakmai oktatás, a gyerekek és szüleik nem látnak garanciát arra, hogy majd el tudnak helyezkedni a végzettségükkel a partnerként az oktatásban résztvevő cégeknél vagy pedig más vállalatnál. Van olyan terület, ami iránt érdeklődnének a diákok, de ott a cégek elzárkóznak az együttműködéstől, ilyen például a húsipar – mutatott rá az igazgató. Kifejtette, nincsenek vágóhidak, az egyetlen nagyobb térségbeli húsfeldolgozó pedig nem áll szóba a diákokkal. Mihály Géza úgy véli, csalódást okozott sok családban az is, hogy nem tudni továbbra sem biztosat a szakmai oktatásba jelentkező diákoknak ígért kétszáz lejes támogatásról. Van, aki ezért jelentkezett ebbe a képzési fajtába – mondta az igazgató.
A szakmai oktatás elindításakor szó volt arról, hogy a jelentkező diákok havonta pénzbeli támogatásban is részesülnek, kétszáz lejt kapnak. Görbe Pétertől megtudtuk, konkrétumot továbbra sem tudni még erről a támogatásról. Hallani lehetett, hogy készül egy kormánytervezet a támogatásáról, de ez még nem jelent meg – mondta még a szaktanfelügyelő.
Két autó ütközött össze kedden a Csíkpálfalva községhez tartozó Csíkdelnén. A balesetben egy ember könnyebben megsérült.
Noha gondok voltak a vízszolgáltatással, és a városi víztartályok kiürültek, a probléma ideiglenes, a csíkszentsimoni kútnál a vízhozam megfelelő, és nem fenyegeti vízhiány Tusnádfürdőt.
Valószínűleg a második világháborúból származhat az a 100 mm-es kaliberű lövedék, amit hétfőn találtak egy csíkszeredai vállalkozás udvarán – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Víz nélkül maradt Tusnádfürdő vasárnap este, miután az elmúlt napokban jelentősen lecsökkent a várost ellátó kút vízhozama. A szolgáltató hétfőn tartályokban szállít vizet a lakosságnak.
Szeptemberben több napon is lőgyakorlatokat tartanak a csíkszeredai katonai lőtéren. A lakosságot arra kérik, hogy az érintett időszakokban kerüljék el a gyakorlótér környékét.
Az augusztusi csapadékhiányos időszak és az emiatt megnövekedett vízfogyasztás miatt Csíkszentimrén korlátozásokat kellett bevezetni, hogy ne maradjon hosszabb időre víz nélkül az alcsíki község. A zavartalan vízellátás érdekében kútfúrást is terveznek.
Hosszú szervezői előkészületek és hetekig tartó autóépítések gyümölcse érett be szombaton Csíkszentkirály mellett, a hetedik roncsderbi helyszínén.
„Medvék terrorizálják a hegyvidéki városok lakóit” – ezzel a felütéssel mutatja be a Digi24 hírcsatorna az aggasztó Hargita megyei medvehelyzetet.
Rekordszámú résztvevő indult a 7. Csíkszentkirályi Roncsderbin szombaton, a fő versenyszám, a rodeó győztesének kihirdetéséhez közel egyórás futamra volt szükség. Karnyújtásnyira volt a meglepetés, de Imre Róbert a negyedik derbigyőzelmét is behúzta.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
szóljon hozzá!