Rendőrségi vizsgálatok a székely zászló miatt

A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője, Incze Miklós kérdésünkre megerősítette, a csíkszeredai ügyészségre benyújtott feljelentés nyomán bízták meg őket azzal, hogy vizsgálják ki, van-e törvényes alapja a székely zászlók kitűzésének a tanintézetekre. A csíkszeredai városi ügyészség főügyésze, Sorin Mihai Colceriu megkeresésünkre elmondta, a március 27-én iktatott feljelentés Ilie Şandru nyugalmazott maroshévízi tanártól érkezett. Şandru azt kifogásolja, hogy az iskolák nem tartják be a marosvásárhelyi ítélőtábla tavaly szeptemberben hozott döntését, amellyel hatályon kívül helyezte Hargita Megye Tanácsának 2009/269-es határozatát (ez nyilvánította a megye zászlójának a székely lobogót). A főügyész hozzátette, az ügyben vizsgálatot folytatnak, ezt követően születik majd döntés a további lépésekről. Hasonló feljelentés érkezett egyébként a gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi ügyészségekre is – erősítette meg Colceriu. A maroshévízi nyugalmazott pedagógus korábban a tanintézeteket levelekben szólította fel a székely zászló eltávolítására az ítélőtábla döntésére hivatkozva.

Vasárnap a tanintézetek igazgatóinak küldött nyílt levelében Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke nyomatékosította, nincsen olyan hatályos jogszabály Romániában, amely tiltaná a helyi, megyei vagy regionális zászlók használatát, és úgy vélte, a rendőrségi vizsgálat az intézményvezetők megfélemlítését szolgálja. Borboly Csaba úgy véli, az ítélet mindeddig nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, ezért nem hatályos. Szerinte a székely zászló visszaszorítására egyetlen jogi eszköz van, a prefektúra általi perindítás.

Szentdomokoson rendőrök utasítására vették le a zászlót?

Csíkszéken és Csíkszeredában több iskola homlokzatára kifüggesztették a székely zászlót, de mindeddig nem hívtak iskolaigazgatókat a rendőrségre emiatt, ahogy Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson történt – derült ki több igazgatóval történt beszélgetésünkből. Csíkszentdomokoson a Márton Áron Általános Iskola igazgatója, Veress Anna Aranka viszont arról számolt be, hogy még a március 15-e előtti időszakban a helyi rendőrök szóbeli felszólítására levették a több mint három éve kifüggesztett, a megyei önkormányzat adományaként kapott székely zászlót az iskola épületéről. Kérdésünkre hozzátette, a rendőrök akkor semmilyen írásos utasítást nem mutattak fel, ami a zászló eltávolítását indokolná. Megkérdeztük Incze Miklós helyettes rendőrségi szóvivőt is, aki elmondta, ilyen utasítást a rendőrség nem adhat ki, és nem is szólítottak fel erre senkit, sem Szentdomokoson, sem máshol. Veress Anna Aranka szerint viszont tanú van arra, hogy március elején, amikor a legjobban tombolt a székely zászló körüli botrány, bejárt a rendőr az iskolába és utasította őket, vegyék le a zászlót. Hozzátette, Felcsíkon az egyetlen iskola volt a szentdomokosi, amelyre már több éve ki volt tűzve a székely zászló. Az igazgató várja a Borboly Csaba levelében jelzett segítségnyújtási lehetőséget. Borboly azt írta, bízik benne, hogy az RMDSZ Mikó Imre jogi szolgálatának keretében nagyon gyorsan sikerül megteremteni a lehetőségét annak, hogy legyen egy intézmény, amely napi szinten tud tájékoztatni, segítséget nyújtani.

Udvarhelyen „korrektül” kérdeztek ki

Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy az általa vezetett iskola épületén lobogó székely zászlóval kapcsolatos kérdéseket tettek fel: ki tette fel az épületre, mikor, Ismeri-e a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó jogszabályokat. 

Március 22-re kapott idézést az udvarhelyi rendőrségtől a Benedek Elek Pedagógiai Líceum igazgatója, Lukács István is, akitől azt is megkérdezték, hogy milyen pénzből vásárolták a zászlót, hogy került fel az épületre. A tanintézet vezetője elmondta, hogy nem „kérdőre vonták őket”, hanem teljesen korrektül tették fel a kérdéseket. Körülbelül hét kérdésre kellett választ adjon.

Gábos Anna, az Orbán Balázs Általános Iskola igazgatója is közölte, hogy hasonló nyilatkozatot kellett ő is tegyen. Ilyen kérdésre is választ kellett adjon: értesítette-e valaki arról, hogy le kell venni a székely zászlót. „Egy óra alatt körülbelül négyoldalas nyilatkozatot írtunk” – tette hozzá Gábos Anna.

Mindnyájan úgy nyilatkoztak, hogy tudomásuk szerint olyan törvény nincs Romániában, ami megtiltaná a székely zászló használatát, és hogy nem kaptak sem a tanfelügyelőségtől, sem pedig a helyi önkormányzattól értesítést, miszerint le kellene venni azt a tanintézet épületéről.

Gyergyóban is sorra idézik be az igazgatókat

Gyergyószentmiklós polgármestere korábban zászlóügyben azt nyilatkozta, hogy az önkormányzat épületéről nem veszik le a lobogót, ellenben hogy az egyes intézmények miként döntenek, azt a vezetőikre bízza. Gyergyószentmiklóson sorra idézik be a tan- és kulturális intézmények vezetőit a rendőrségre, van iskola, amelynek oromzatán ott a kék-arany zászló, és marad is, van viszont olyan, ahonnan már korábban levették.

A Batthyány Ignác Műszaki Szakközépiskola igazgatója, Farkas Zoltán elmondta: „Még novemberben eltávolították az iskola frontjáról a lobogót, technikai okok miatt. Nem is értem, miért kellett a rendőrségre mennem. Beidéztek annak ellenére is, hogy amire hivatkoznak, annak egy polgári per az alapja, melyben mi nem voltunk benne, a Hivatalos Közlönyben sem jelent meg semmi. Ráadásul tudtommal nincs olyan jogszabály Romániában, amely tiltaná valamely közösség szimbólumainak használatát”. Azon kérdésre, visszateszik-e a zászlót az intézmény homlokzatára, nem kaptunk határozott választ: „Meglátjuk, mi lesz az eredménye a kivizsgálásnak, mi a célja, és hová akarnak a hatóságok elérni”.

A Salamon Ernő Gimnázium homlokzatán ott lobog a zászló. Lakatos Mihály igazgató elmondta, nem kapott eddig semmilyen hivatalos felszólítást arra, hogy el kellene onnan távolítani. Amikor megyezászló lett a székely zászló, megyei utasításra tették ki, más rendelkezés híján nem látja okát annak, hogy el kellene távolítsa. Hozzáteszi azt is, hogy ugyan érkezett az iskolához egy levél Ilie Şandru aláírásával, de azon még egy pecsét sincs, hivatalos felszólításnak semmiképp sem tekinthette. Lakatos Mihály is volt már rendőrségi kihallgatáson, úgy gondolja, nem követett el semmilyen törvénytelenséget.

Keresztes Csongor, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár Igazgatója ott jártunkkor az erkélyen épp a zászlókkal bíbelődött; nem bevenni, csak megigazítani akarta a székely lobogót. Ő is járt a rendőrségen, elmondta, senki nem értesítette, hogy a zászlót be kell venni, törvényt sem látott, amely tiltaná régiók zászlóinak kifüggesztését. „Sejtem, hogy az ügynek lesz folytatása, bár nagyon remélem, hogy észhez tér az igazságszolgáltatás, és a fontosabb ügyekkel foglalkoznak inkább” – fogalmazott a könyvtárigazgató.

A Gyergyói-medence községeiből is sorban idézik be az iskolaigazgatókat. Ditróban a polgármester is elkíséri kedden Puskás Margaréta volt intézményvezetőt. Az okról Puskás Elemér polgármester elmondta: „Egyetlen ditrói intézményt sem hagyunk magukra. Elkísérem a rendőrségre a volt igazgatónőt, arra biztatom az összes intézményvezetőt, hogy a zászlót hagyják a helyén, és ha büntetést szabnak meg, akkor is számíthatnak az önkormányzatra.”

Román lapérdeklődés a székelyzászló-készítés iránt

Székely zászlót készítő szabóműhelyről közölt terjedelmes riportot az Adevărul napilap, amelyből kiderül, hogy a lobogót övező román-magyar vita nyomán jelentősen megnőtt a kereslet a jelkép iránt. A lap riportere Csíksomlyón kereste fel az egyik ilyen szabóműhelyt, amelyet az árvák megsegítésével foglalkozó Csibész Alapítvány működtet. Kolumbán Imre, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, a székely zászlóról februárban kirobbant román-magyar vita jelentősen megnövelte a jelkép iránti keresletet: míg tavaly egész évben mintegy 100 székely zászlót adtak el, február eleje óta csaknem 1500 ilyen lobogót értékesítettek. Kolumbán szerint váratlanul érte őket a hirtelen megugrott kereslet, ezért újabb varrónőket kellett munkába állítania. A műhely naponta 40-50 zászló legyártására képes. Székely zászlót Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában is készítenek.

A csíksomlyói szabóműhely február elején, a vita kirobbanása előtt többnyire magyar zászlókat és kokárdákat gyártott, hiszen március 15. miatt rendszerint megnő a magyar nemzeti jelképek iránti kereslet. Az idei zászlóbotrány azonban teljesen megváltoztatta a helyzetet, írja a bukaresti napilap, hiszen az idén végül csak 450 magyar zászlót adtak el, miközben a székely jelképből már 1500-at. Kolumbán szerint csökkent valamelyest az égszínkék alapon aranysárga keresztet, valamint a Napot és Holdat tartalmazó székely zászló gyártási üteme, de még mindig van kereslet a jelkép iránt. Tulit Erzsébet varrónő a lapnak elmondta: nagy büszkeséggel és örömmel tölti el, hogy Székelyföldön egyre több helyen tűzik ki az általuk készített székely lobogót.