Reális gondokkal tarkított kampánygyűlés

A mintegy kéttucatnyi érdeklődő bekapcsolódásával zajlott találkozó kezdetén Ráduly Róbert Kálmán elöljáró elárulta, hogy a polgármesteri hivatalnál jelenleg már a jövő évi előkészületek folynak, így a konkrét, megvalósítható tervekről a következő, januári fórumon tud részletesebben beszámolni. Mint fogalmazott, „sok minden van előrevetítve, de még semmi sincs leszögezve”.

A polgármester megköszönte Korodi Attilának a környezetvédelmi miniszterként nyújtott segítségét, hiszen „a politikusnak jelentős szerepe volt a mintegy 10,2 millió lejes költségvetésű víz- és csatornahálózat-bővítési projekt többek között kormánypénzekből való megvalósításában, amely keretében a csobotfalvi szennyvízhálózat is megépülhetett”. Ráduly ugyanakkor az E578 jelzésű európai út Csíkszeredán áthaladó szakaszainak helyreállításában „segédkező” Tánczos Barna közreműködését is méltatta.

Helyi problémákra (is) épített kampány

Korodi az egybegyűlteknek kiemelte, hogy „a nagy politikai témák helyett azokra a helyi, sajátos gondokra kell összpontosítani, amelyekkel minden csíkszeredai városrész küszködik”. A képviselőjelölt elsősorban az infrastrukturális beruházásokra szeretne több figyelmet fordítani, „amennyiben jól alakulnak a december 9-i választások”.

„Az utóbbi időben Bukarest helyett a falvakat jártuk, meghallgatjuk a panaszokat. Érezteti hatását a romániai magyarság körében, hogy május óta nem vagyunk kormányon, de az ő érdekükben meg fogjuk majd nézni, hogy melyik pártokkal lehet jó együttműködési lehetőség” – közölte Korodi. Szerinte minél sürgősebben alkotmánymódosításra és egy egész Székelyföldet magába ölelő fejlesztési régió kialakítására van leginkább szükség.

Tánczos Barna úgy véli, az lehet jó megoldás, ha „a magyarság egy erős parlamenti képviselettel körbebástyázza magát olyan törvényekkel, amelyek védelme alatt nyugodtan cselekedhet a saját jóléte megteremtésén”.

Az egykori vidékfejlesztési és mezőgazdasági államtitkár szerint „egyetlen olyan román párt sincs, mely azt mondhatná, hogy az RMDSZ nem megbízható vagy nem egy komoly partner”, az egyre nacionalistább kampányfogásokkal előrukkoló pártok pedig „csak azért cselekednek így, mert van 5–10 százaléknyi román választópolgár, akik arra ütik a pecséteket, aki jobban szidja a magyarokat, és ezeknek a politikai alakulatoknak szükségük van minden szavazatra”. Kiemelte, „az nem elég, ha csak Székelyföld jut be a parlamentbe”, minden szórványmagyar voksa kell, különben „egyenként vesznek el végváraink, lemorzsolódunk, és gyengék leszünk”.

A csobotfalviak valós gondjai

A lakossági fórum végén több helybéli kért szót, hogy panaszaikat megoszthassák a politikusokkal és városvezetőkkel. Egyik legégetőbb problémaként a plébániatemplom rendbehozatalát említették, ami több millió lejbe kerülne. „Ezt pusztán a város költségvetéséből, a kormány támogatása nélkül lehetetlen megoldani” – árulta el Ráduly Róbert Kálmán.

A jelenlévők a kultúrotthon romos állapotára is panaszkodtak, a polgármester szerint azonban „el kell dönteni, hogy a művelődési ház vagy a templom sorsa élvezzen prioritást, egyszerre mindkettő nem lehetséges”. Antal Attila alpolgármester hozzáfűzte, hogy „akkor lenne a legboldogabb, ha a választások után az esetleges magyar parlamenti képviseletnek köszönhetően kormánypénzekből megoldódna a templom rendbehozatala, mert akkor a helyi költségvetésből félre tudnának tenni a kultúrotthon munkálataira”.

A gyűlésen szóba került a cigányprobléma is – a termést dézsmáló és anyagi javakat eltulajdonító kisebbségiekkel szemben Ráduly szerint „nem szabad passzívnak maradni”, de egyúttal arra kérte a helybélieket, hogy tartózkodjanak a túlzott önbíráskodástól.

Tánczos Barna a témával kapcsolatban kifejtette, hogy „értelmetlenek az Európai Unió integrációs programjai, hiszen a cigányokat nem lehet beilleszteni, helyette olyan szociális program kellene, amely keretében szakemberek csak velük foglalkoznának, lassan tanítva, művelve őket, de semmiképpen sem összevegyítve a magyarokkal vagy románokkal”.