Ráhangolták a helytörténetet a nemzeti történelemre

Ottjártunkkor éppen Egyed Ákos akadémikus gróf Mikó Imre (1805-1876) nemzetpolitikai szerepéről értekezett. Amint kifejtette, a grófot Erdély Széchenyijeként szokták emlegetni. Először is Erdély jövőjét a monarchia keretén belül képzelte, ahogy Széchenyi is a Magyarországét. Mégis, amikor az 1848-as forradalom szabadságharccá fajult, Mikó Imre is a felkelőkhöz pártolt, ahogy Széchenyi is tette ezt Budapesten.

Az is közös vonás a két gróf között, hogy erős nemzeti intézményrendszer kiépítésén iparkodtak. Széchenyi Magyarországon hozta létre többek között a Magyar Tudományos Akadémiát, Mikó Imre pedig Erdélyben volt az Erdélyi Gazdasági Egyesület (1854), illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület (1859) alapítója. Azt a sepsiszentgyörgyi református kollégiumot is ő hozta létre, amely ma a nevét viseli, és amelynek tulajdonjogát manapság botrányos módon szeretnék elvitatni ettől az egyháztól. A kiegyezés után Mikó Imre a gróf Andrássy Gyula vezette kormány közlekedési, közmunka- és közlekedésügyi minisztere lett. Az ő érdeme az erdélyi vasúthálózat nagy részének a kiépítése. Egyed Ákos szerint vissza kell hozni gróf Mikó Imre emlékét a köztudatba. A jó példával az akadémikus járt elöl, a grófról nemrégiben könyvet jelentetett meg.

Nagy Mihály Zoltán levéltáros arról beszél, hogy milyen magyarságkutatás és iratfeldolgozás zajlik a romániai levéltárakban. Többek közt elmondta, hogy tavaly fontos egyezség született a Román Állami Levéltár és a Magyar Állami Levéltár között, amely értelmében 1919-ig terjedően az Erdélyre vonatkozó összes fond ki lesz adva magyar és román nyelven, amely a történészeknek kiváló lehetőséget biztosít a kutatásokra.

Szünetben Csorba László történésztől, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától érdeklődtünk, hogy miért Csíkszeredában szervezték a 13. MaMuTT konferenciát. Elmondta, hogy a Magyar Történelmi Társulat 19. századi gyakorlatát folytatják, mivel elődeik is vándorgyűléseket tartottak. „Egy-egy arisztokrata vagy város látta vendégül az egyesület történészeit, és a társulat tagjai átvették a levéltári anyagot, továbbá mindenhol értékelték, hogy az adott helyszínen a lokális történelem hogyan illeszkedik a nemzeti történelembe.” Hozzátette, hogy a múzeumoknak a történelmi ismereteket, valamint a birtokukban levő műtárgyakat megfelelően össze kell kötniük, és szemléltetni is kell, erre nagyon jó példa a házigazda Csíki Székely Múzeum vártörténeti kiállítása, ez is indokolta a helyszínválasztást.

A történészek szerdán autóbuszos körúton vesznek részt, amely során Háromszék legfontosabb muzeális intézményeit látogatják meg, csütörtökön pedig a csíksomlyói kegytemplomot és kolostort illetve a Mikó-várat tekintik meg.