Potápi Madéfalván: nem szabad lemondani az autonómiáról

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Az autonómia, az önrendelkezés a székelyek ősi joga, amelynek igénye megalapozott és jogszerű − fejtette ki vasárnap, a madéfalvi Siculicidium emlékműnél elhangzott beszédében Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Szabó Kamilla-Mária

2015. október 11., 20:182015. október 11., 20:18

2015. október 12., 00:052015. október 12., 00:05

Felszentelésének 110. évfordulóján, a három évig elhúzódott felújítását követően vasárnap újraavatták a madéfalvi Siculicidium emlékművet. Délelőtt dísztanácsülést tartottak a helyi kultúrotthonban, amely alkalmával Potápi Árpád Jánosnak, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak díszpolgári címet adtak az emlékmű felújításához nyújtott segítségéért. Az esős időjárás miatt a Siculicidium-kápolnában tartották meg az ünnepi szentmisét, amely után az emlékműhöz vonult az ünneplő tömeg. A csípős hideg ellenére is többen kíváncsiak voltak az eredeti pompáját visszanyert emlékmű megáldására és felújított környezetére.

Miután ismertették az emlékmű elkészítésének történetét − egészen napjainkig −, Szentes Csaba helyi polgármester köszöntötte az összegyűlteket. Beszédében kiemelte, az elmúlt száztíz év alatt kicserélődött egy generáció, de megmaradt az élet és az azzal járó munka vállalása, illetve a meglévő értékek megőrzése és továbbadása. Ehhez józan észre, hitre és alázatosságra volt szükség, az összefogás mellett pedig ezen értékekre alapozva valósulhatott meg a Siculicidium emlékmű felújítása − mondta.

„Az, hogy a székelyek 110 évvel korábban emléket állítottak az áldozatoknak, ma pedig megújították azt, világosan mutatja, hogy kezükben akarják tartani a jelenüket, és elődeik példájából erőt merítve akarják jövőjüket formálni” − mutatott rá Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Véleménye szerint, ahogy az ősök is a végsőkig kitartottak ősi szabadságjogaik mellett, úgy a székelyek ma sem cselekedhetnek másképp: sorsukat maguknak kell alakítaniuk, nem várhatják, és nem is remélhetik, hogy Brüsszel vagy Bukarest megoldást hoz majd. „A prefektusi eljárások sokasága, az elkobzott kétnyelvű feliratok, a választott elöljárók meghurcolása nem rettent el minket, mert Isten szolgája Márton Áronnal valljuk, hogy az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség.”

Ezért arra biztatta a jelenlevőket, hogy ne adják fel a küzdelmet, ne mondjanak le arról, ami évszázadokkal korábban az övék volt. Mint mondta, az autonómia, az önrendelkezési jog a székelyek ősi joga, amelyhez ragaszkodtak 1764-ben, és amelyhez ma is ragaszkodni kell. „A székelyek mai autonómiaigénye megalapozott és jogszerű. És ami számunkra ennél is fontosabb, mélyen a hagyományokban gyökerezik és a jövőt jelenti. Ezért arra biztatom önöket, hogy álljanak ki a területi autonómiáért, fogjanak össze érte és vegyenek részt minden ehhez kacsolódó eseményen” − hangsúlyozta az államtitkár.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az ember természetéhez tartozik, hogy keresi gyökereit, amely által jövőt és jelent tud építeni. Együtt említette az 1849. október 6-án és az 1764. január 7-én életüket feláldozott hősöknek emléket állító emlékműveket, mivel − meglátása szerint − mindkettő mögött az a hazaszeretet áll, amely megmozgatta a magyar nemzetet, a székelyeket. Hiszen akármikor volt arra szükség a törtélem során, mindig − közösségként − megvédték a szabadságjogaikat. „Hogy mit jelentett őseink számára a szabadság, azt tudjuk. Számunkra, a 21. században a szabadság azt jelenti, hogy őseink földjén, szülőföldünkön magyarok akarunk maradni, kultúránkat, hitünket, nyelvünket megőrizni. Amit magunknak kérünk, azt nem akarjuk elvenni senkitől, és a szabadság nem olyan, hogy ha osztják, akkor kevesebb lesz” − fejtette ki. Rámutatott, a szabadság ma azt is jelenti, hogy nem a honvédelmi miniszter mondja meg, miről beszélhetnek és miről kell hallgatniuk.

Ráduly: átéltük, amit a madéfalviak

Végül Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda lemondott polgármestere kapott szót. „Sokat tudnék beszélni, és komoly beszéddel készültem, mert a januári megemlékezés óta személyem és családom is átélte azt, amit 1764. január 7-én érezhettek a madéfalviak, amikor a hóhérjaik galád módon, az éj leple alatt támadtak rájuk” − vezette fel beszédét. Az időjárásra való tekintettel azonban csak Zsögön Zoltán 1910-ben Madéfalván felolvasott versét osztotta meg a jelenlevőkkel, amelyet korábban, 2014. március 15-én olvasott fel a csíkszeredai Vár téren, s amely után − véleménye szerint − elindult az a nemzetbiztonsági lehallgatás, amely 13 hónap után a családja és városa éjszakai megrohanásához vezetett.

A beszédeket követően a jelenlevők elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd megáldották a 110 év után először felújított Siculicidium emlékművet, végezetül pedig a magyar és a székely himnuszt énekelték el.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 22., péntek

Ideiglenes székhelyre költözött Hargita Megye Tanácsa

Elkezdődtek a felújítási munkálatok Hargita Megye Tanácsának épületénél, a beruházás ideje alatt a megyei önkormányzat ideiglenesen elköltözött.

Ideiglenes székhelyre költözött Hargita Megye Tanácsa
2025. augusztus 22., péntek

Hétvégén újra felbőgnek a motorok Csíkszentkirályon: kezdődik a roncsderbi

Csíkszentkirály ismét a roncsautók fővárosává válik a hétvégén, hatodik alkalommal jelentkezik ugyanis a sokak által várt roncsderbi. A látványos eseményre idén is több mint húsz csapatot várnak.

Hétvégén újra felbőgnek a motorok Csíkszentkirályon: kezdődik a roncsderbi
2025. augusztus 21., csütörtök

Többen igényelhetnek e-személyit Csíkszeredában hétfőtől, mint korábban

Jövő hétfőtől a megszokott félórás helyett negyedórás intervallumokra foglalhatnak időpontot a Csíkszeredai Helyi Személynyilvántartó Közszolgálat ügyfelei.

Többen igényelhetnek e-személyit Csíkszeredában hétfőtől, mint korábban
2025. augusztus 20., szerda

Kenyér, közösség, ünnep – a Mikó-vár udvarán ünnepelte az államalapítást Csíkszereda

Az államalapítás emlékére és az új kenyér ünnepére gyűlt össze Csíkszereda közössége augusztus 20-án a Mikó-vár udvarán. Beszédek, áldások, közös imák és koncertek tették teljessé a napot, amely egyszerre szólt múltról, jelenről és jövőről.

Kenyér, közösség, ünnep – a Mikó-vár udvarán ünnepelte az államalapítást Csíkszereda
2025. augusztus 20., szerda

Emelkedő beruházási költségekkel számolnak Csíkszeredában is

Soron kívüli ülésen döntött több határozattervezetről a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület szerdán. Több tervezett beruházás becsült értékét kellett módosítani, de a költségvetés kiigazítására is szükség volt különböző tételekkel.

Emelkedő beruházási költségekkel számolnak Csíkszeredában is
2025. augusztus 19., kedd

Kilőtték a Lóvészre visszajáró medvét

A csendőrség és a helyi vadásztársulat közös akciójára azután került sor, hogy vészhelyzeti riasztás érkezett a 112-es segélyhívó számra.

Kilőtték a Lóvészre visszajáró medvét
2025. augusztus 18., hétfő

Zajlanak a karbantartási munkálatok a csíkszéki iskolákban

A megszokott falfestésen, fertőtlenítésen túl mosdókat javítanak, tantermeket alakítanak át, udvart szépítenek a csíkszéki iskolák. Készülnek az őszi tanévkezdésre.

Zajlanak a karbantartási munkálatok a csíkszéki iskolákban
2025. augusztus 18., hétfő

Készülnek az új körforgalom tervei Csíkszeredában

A csíkszeredai Brassói útra tervezett körforgalom terveinek elkészítése folyamatban van, a kivitelezést pedig jövőben kezdenék el. Mindez egy olyan általános bizonytalanság közepette történik, amely számos tervezett beruházást meghiúsíthat.

Készülnek az új körforgalom tervei Csíkszeredában
2025. augusztus 17., vasárnap

Vihar közeledtére figyelmeztetnek több Hargita megyei településen

Másodfokú (narancssárga) figyelmeztetést adott ki Hargita megye több településére vasárnap délután az Országos Meteorológiai Szolgálat. A lakosságot Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a várható szélsőséges időjárási eseményekre.

Vihar közeledtére figyelmeztetnek több Hargita megyei településen
2025. augusztus 17., vasárnap

Felszentelték a gyimesbükki Szent Péter és Pál templomot

Történelmi jelentőségű ünnepen vett részt vasárnap a gyimesbükki katolikus közösség: dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A szertartás a hálaadás és a közösség erejének ünnepe volt.

Felszentelték a gyimesbükki Szent Péter és Pál templomot