Fotó: Mihály László
Amíg más megfőz egy levest, Fröhlich Orsolya összeállít egy érzékeny bőrtípusra alkalmas arckrémet. Előveszi kis eszközeit, a hozzávalókat, kimér, összemelegít vagy csak összekavar, dobozba teszi, majd címkézi. Egy kis boszorkánykonyha, ahol Orsolya kezében van a tudás.
2015. augusztus 05., 10:392015. augusztus 05., 10:39
A sepsiszentgyörgyi születésű, Csíkszeredában élő Fröhlich Orsolya két évvel ezelőtt kavart magának egy arckrémet, az elmúlt időszakban pedig egyre nagyobb lett az igény az általa készített kencékre.
„Problémás a bőröm, mindig kerestem a nekem megfelelőt, újabb és újabb termékeket próbáltam ki, de nem találtam azt, ami igazán jó az én bőrtípusomnak. Aztán készíteni kezdtem kozmetikumokat először saját használatra, majd barátoknak, ismerősöknek. Elsősorban növényi olajakat használtam korábban is, imádom például a jojobaolajat, ami valóságos kincs, zsírsav-összetétele nagyon hasonlít a bőréhez, és nagyon könnyen felszívódik. Végül egyik összetevő hozta a másikat, recept receptet követett, és immár közel két éve foglalkozom kencék készítésével” – eleveníti fel a kezdeteket a Petite Magique néven ismert kozmetikumok készítője.
Azt mondja, első pillanattól vonzza ez a világ, a különböző receptek nagyon sok lehetőséget rejtegetnek magukban, ő meg ha teheti, kísérletezik. „Egy adott alapanyagból rengeteg mindent ki lehet hozni. Olyan ez, mint a főzés” – jegyzi meg mosolyogva. Orsi természetesen ma már csakis saját készítésű kozmetikumokat használ. Készít testápoló vajat, vizes testápolót, amely könnyebben szívódó készítmény, arckrémet különböző bőrtípusokra, sampont, dezodort, arctisztítót. Kozmetikumaival minél szélesebb skálán igyekszik mozogni. „Van érdeklődés e termékek iránt, de én nem szeretném ezeket olyan nagy tételben készíteni, hogy menet közben elvesszen a személyes jelleg. Szeretem azt, hogy amikor hozzálátok egy arckrém elkészítéséhez, arra a személyre gondolok, akinek készül. Tudom, kihez kerül, hogy az illető milyen illatot szeret. Úgy érzem, termékeim esetében ez egy hozzáadott érték, ez különbözteti meg a nagy ipari termékektől” – mondja.
„A konyhaasztalnál zajlik minden. Elő van készítve a berzelius pohár, a keverő és adagoló kanál, kis kézi, miniatűr mixer, precíziós mérleg. Vannak olyan anyagok, amelyeket össze kell melegíteni, ez esetben kéznél van a laboratóriumi hőmérő, amivel mérem a megfelelő hőfokot. Összekeverem, ha kell, melegítem, majd hűtöm, dobozolom és címkézem. Ez így teljes, fontosnak tartom, hogy szerepeljen a dobozon, mikor készült, mikor jár le és mit tartalmaz”. A konyhaasztalra pedig ilyenkor számos növényi olaj kikerül, például jojobaolaj, mandulaolaj, kókuszolaj, aztán ott van a sheavaj, a kakaóvaj, a mangóvaj, de kéznél vannak a kozmetikai vitaminok, E-vitamin, A-vitamin, az olyan kozmetikai hatóanyagok, mint a hialuronsav, amelynek ráncfeltöltő hatása van, illetve az illóolajok.
„Számomra öröm a kozmetikumokkal foglalkozni. Nem mondom, hogy nem munkás, sok energiát és odafigyelést igényel. Folyamatosan figyelni kell például a meglévő alapanyagokat is, hogy határidő lejárta előtt felhasználjam, ellenkező esetben el kell dobni. A megavasodott olajok káros hatásúak lehetnek.” Azt mondja, a világhálón vagy a különböző szakkönyvekben fellelhető recepteket kiindulópontként használja, legtöbb esetben továbbgondol, módosít.
„Ugyanúgy, ahogy a táplálkozásra is odafigyelünk, az általunk használt kozmetikai termékekre is jobban kellene figyelni, mert a bőrön sok minden tetten érhető” – figyelmezteti a hölgyeket.
szóljon hozzá!