Pénz kell a minőségi mezőgazdasági szakoktatáshoz

Jó volna létrehozni mintagazdaságokat, ám ez egyelőre csak álom marad – fogalmaztak az általunk megkérdezett iskolaigazgatók a mezőgazdasági szakképzéssel kapcsolatban. Az illetékesek úgy vélték, ahhoz, hogy minőségi szakoktatás legyen, jelentős beruházásokra volna szükség. Ezekre viszont a mai körülmények között kevés az esély.

„1961-es megalakulása után elméleti középiskolaként működött” – számolt be a dánfalvi középiskolai oktatás kezdeteiről Kajtár Csaba. A Petőfi Sándor Iskolaközpont igazgatója elmondta, néhány év után azonban a vidéki iskolákban kötelezően bevezették a szakoktatást, a dánfalvi intézmény akkor mezőgazdasági profilúvá változott.

Játék a szakokkal

„Így volt ez a forradalomig. A változások után az új vezetőség úgy döntött, visszaállítja az iskolát az eredeti profilra, azaz ismét elméleti középiskola lett belőle. A mezőgazdasági oktatást elősegítő eszközöket és felszerelést pedig mind elhordták” – magyarázta az igazgató. Mint kifejtette, néhány év múlva újabb változás történt, az illetékesek ismét hiányolni kezdték a szakoktatást az iskolákból, azt javasolva, főleg a vidéki iskolák váltsanak profilt. Kajtár szerint a tanintézmény akkori vezetősége nem igazán akart hallani mezőgazdasági oktatásról, inkább a könyvelésre és a turizmusra esett a választás. „Azt mondták, ez a jövő, nem a mezőgazdaság, utóbbihoz nem kell érteni, csak dolgozni kell” – jegyezte meg az igazgató.

Elmondása szerint a döntés később tévesnek bizonyult, hiszen egy csíkszeredai iskolában volt már hasonló képzés, így ismét változtatni kellett. „Abban az időszakban a szakminisztérium létrehozta az ARACIS és az ARACIP nevű ügynökségeket, melyeknek a szakok akkreditálása a feladatuk, előbbinek a felsőoktatásban, utóbbinak pedig középiskolai szinten. Ettől kezdve minden szak akkreditálása jelentős pénzösszegbe került, de muszáj volt váltani” – magyarázta az intézményvezető. Így lemondtak a könyvelésről, helyette az agroturizmus szakot indították, majd megtartva a gazdasági irányzatot, létrehozták az adminisztráció szakot. Egy idő után azonban rájöttek, az utóbbi sem életképes, hiszen nem nyújt valós elhelyezkedési lehetőséget a végzősöknek. „A tavaly decemberi vezetőtanács-ülésen úgy döntöttünk, hogy ez utóbbiról is le fogunk mondani. Olyan oklevelet kell adjunk a diákok kezébe, amivel tudnak valamit kezdeni az életükben” – jelentette ki Kajtár.

Előtérben a mezőgazdasági képzés

„Hosszú távon az iskola működését két szakra alapoznánk: agroturizmus és általános mezőgazdaság. Jövő tanévtől már ezt a két osztályt indítanánk” – tudtuk meg Kajtár Csabától. Mint fogalmazott, tudatában vannak annak, hogy vidéken elsősorban megfelelő mezőgazdasági oktatást kell biztosítani. „Falusi iskola vagyunk, látjuk, hogy a térségben kevés a munkalehetőség, a fiatalok zöme külföldre távozik, majd onnan hazatérve próbálnak a megspórolt pénzükből gazdaságot elindítani. Akkor már jobb, ha olyan oklevelet adunk a fiataloknak, amellyel itthon is érvényesülnek, például pályázni is tudnak” – nyugtázta az igazgató.

Gondot jelent a hiányos felszerelés

„A nagy gondunk az, hogy még a kilencvenes években elvitték az összes felszerelést, azután nem kaptunk semmilyen támogatást” – említette a mezőgazdasági képzéssel kapcsolatos problémákat Kajtár Csaba. Volt egy nyertes pályázatuk is, mely révén jelentős beruházásokat tudtak volna eszközölni, azonban azt végül leállították a bukaresti hatóságok. „Meglett volna a szakműhelyünk a szükséges felszereltséggel, épült volna ebédlő, bentlakás és szolgálati lakások. Egy komplexum jött volna létre, amely megfelelő körülményeket tudott volna biztosítani a munkához” – tudtuk meg az igazgatótól.

Nincs pénz mintagazdaságra

„Jó volna létrehozni egy mintagazdaságot” – osztotta meg az elképzeléseket a tanintézmény vezetője. Elmondása szerint a magyarországi Kétegyházán található Harruckern János Közoktatási Intézménnyel ápoltak jó kapcsolatokat, ott adódott lehetőség szemügyre venni, milyen is a magas szintű mezőgazdasági szakoktatás. „Mezőgazdasági területük és komoly felszereltségük van, állatokat is tartanak, a gyerekek mindennel meg tudnak ismerkedni. Annyit termelnek, hogy az étkezdének az élelem nagy részét is előállítják. Ha azt akarjuk, hogy nálunk is minőségi mezőgazdasági oktatás legyen, akkor szükségünk volna támogatásokra. Egyelőre csak az ígéreteknél tartunk” – nyugtázta az illetékes.

Csíkszentmártonban is fontos a mezőgazdasági képzés

Minden évfolyamon van egy-egy ilyen profilú osztályunk – számoltak be a Tivai Nagy Imre Szakközépiskola vezetői. Ábrahám Klára igazgatótól, illetve Vízi István aligazgatótól megtudtuk, a mezőgazdasági oktatás iránt nem olyan nagy az érdeklődés, mint ahogy azt egyesek gondolnák, a fiatalok nagyon idegenkednek ettől. Volt olyan évük, hogy éppen csak minimális létszámmal tudták elindítani az osztályt. Tapasztalatuk szerint az elmúlt években igen nagy volt az ez irányú érdektelenség, még a hagyománnyal rendelkező mezőgazdasági szakközépiskolák is profilt kellett váltsanak.

Álom marad a mintagazdaság

„Az ideális valóban az lenne, ha az iskola létre tudna hozni egy mintagazdaságot. Ez viszont elsősorban pénz kérdése” – állapította meg Ábrahám Klára. Az igazgatónő beszámolt arról, nyertes pályázat révén a nyíregyházi Lippai János Szakközépiskolában gyakorlatozhattak. „Mi tagadás, ott láttuk, hogy milyen egy iskolafarm, ám arról egyelőre csak álmodni tudunk. Volt egy elgondolásunk, hogy pályázat által miniistállót hozzunk létre, de nem tudtunk ilyen kiírásra jelentkezni” – magyarázta az illetékes. Hozzátette, a környéken vannak jól működő és kiválóan felszerelt mezőgazdasági cégek, amelyeknél a diákok szakmai gyakorlatok során a konkrét munkafolyamatokkal is megismerkedhetnek.

„Eddig nem tudtuk megengedni magunknak, hogy az iskolának olyan farmja legyen, ahol télen is lehessen tevékenykedni. Valamikor úgy tervezték, hogy a mezőgazdasági minisztérium segíti a mezőgazdasági képzéssel foglalkozó tanintézményeket. Jól jönne egy ilyen támogatás” – mondta az igazgató. Az iskolának sikerült két motokultivátort vásárolnia, illetve egy kisebb melegházat is létrehoztak, amelyet februártól tudnak majd fűteni. Az ehhez szükséges rendszert és felszereléseket a diákok készítették. A minőségi mezőgazdasági szakoktatáshoz viszont ennél sokkal több kellene.

Ősszel szakmunkásképző indul

Mint azt Ábrahám Klára igazgatótól megtudtuk, jövő tanévtől szakmunkásképzőt indít a csíkszentmártoni iskola. Erre kilencedik osztály elvégzése után jelentkezhetnek a diákok, és egy 24 hetes gyakorlati képzésen vehetnek részt, majd dolgozatot készítenek, és vizsgáznak, az így szerzett szakmunkás oklevéllel akár pályázhatnak is. „Ezt már külső partnerekkel kell megvalósítani. Ezzel kapcsolatban voltak egyeztetéseink, már vannak olyan cégek és gazdák, akik vállalták, hogy befogadják ezeket a diákokat” – adta tudtunkra az igazgató.