Orvosi igazolást kérnének a pásztoroktól

Nem szeretnénk, ha megismétlődnének a múlt nyári problémák, ezért az általunk megfogadott pásztorokat egészségi ellenőrzésre küldenénk – osztotta meg az elképzeléseket Kézdi József. A Csíkszentgyörgyi Közbirtokosság elnöke szerint a tavaly foglalkoztatott pásztorok egyike fertőző betegségben szenvedett, és az előállított tejtermékek által továbbterjeszthette azt.

„A múlt nyár folyamán azt tapasztaltuk, hogy az egyik legelőtestünkről származó sajt nem egészséges, többen is megbetegedtek fogyasztása után” – magyarázta Kézdi József. A közbirtokossági elnök elmondta, miután a probléma egyre nagyobb méreteket öltött, az illető személy által készített sajtok egyikéből mintát vittek egy, ezek vizsgálatára szakosodott, Székelyudvarhely melletti laboratóriumba. „A vizsgálatok egy bizonyos fertőzést mutattak ki, amelynek hordozója az egyik pásztor lehetett” – tájékoztatott az illetékes, aki nem kívánt bővebben beszélni arról, milyen jellegű fertőzésről van szó, és ki is volt az okozója. Annyit elárult, hogy az illető pásztornak idénre már nem kínáltak munkát.

„Hogy megelőzzük ezt a helyzetet, a következő közgyűlésen elő fogom terjeszteni, tegyük kötelezővé a pásztoroknak az orvosi vizsgálatot. Tudtom szerint a környéken ezt senki nem követeli, habár szükséges lenne” – véli Kézdi. Elmondása szerint a pásztorok közül csak azoknak lenne kötelező részt venni az orvosi vizsgálaton, akik közvetlenül érintettek az élelmiszerek előállítási folyamatában, azaz a „fejőknek és a főzőknek”.

A Csíkszentgyörgyi Közbirtokosságnak egyébként négy legelőteste van, ezek mintegy 230 hektáron terülnek el. „Az elmúlt években ezek mindegyikére nyári szállásokat épített a közbirtokosság, tehát a pásztorok megfelelő körülmények között végezhetik munkájukat” – tájékoztatott az illetékes. Kézdi József azt is elmondta, a területalapú támogatások igénylése érdekében a legelőket a tagság és az egyéni gazdák által biztosított állatokkal fedik le.

„Ez a része nagyon jól működik nálunk. A legelőket minden probléma nélkül le tudjuk fedni a megfelelő számú állattal. A probléma az, hogy kié lesz a támogatás” – fogalmazott Kézdi. Elmondása szerint a tavalyi közgyűlési határozat szerint a területalapú támogatásból származó összegekből a közbirtokosság levonja a legelőkkel kapcsolatos költségeket (ilyen például a területadó, takarítás, a mezei utak és a nyári szállások, illetve a tavaly épített fürösztő karbantartása), a maradék pénzt kiosztják a közbirtokossági tagok között. Azoknak az állattartóknak, akik nem közbirtokossági tagok, az a nyereségük, hogy nem kell legeltetési díjat fizessenek, és jussként részt kapnak a különböző tejtermékekből” – szögezte le Kézdi József, aki szerint megfelelő hozzáállással meg lehet úgy szervezni a legeltetést, hogy azzal a legtöbben elégedettek legyenek.