Norvégiában járt a Vöröskereszt önkéntese

Miért lesz egy fiatal lány önkéntes, miért áldozza a szabadidejét arra, hogy másokon segítsen? – tettem fel a kérdést a 21 éves lánynak, aki nemrégiben Norvégiában járt a Rogaland Megyei Vöröskereszt meghívására egy gyergyói önkéntes társával. Volt bőven, miről beszámolniuk az ottani iskolákban, illetve a norvég önkénteseknek, hiszen számos program által segítenek, oktatnak a Vöröskereszt égisze alatt. A norvég gyerekek számára elképzelhetetlen, hogy egyesek nálunk milyen szegénységben élnek, amivel Balánbányáról készült fotók által szembesülhettek. Zsuzsa szerint jó volt megtapasztalni, hogy mennyire érdeklődők a norvég diákok, milyen felszereltséggel rendelkeznek az ottani önkéntesek.

Molnos Zsuzsanna azt vallja, mindenkinek tennie kell közössége jóllétéért, és az önkéntesség által ő épp erre kapott/kap számos lehetőséget. Középiskolás korában orvosi pályára készült, de nem sikerült a felvételije, és nem kívánt újra próbálkozni, hanem a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán az élelmiszer-mérnöki szakot választotta. Bár nem lett orvos belőle, az embereken való segítéshez talált más formát. Egy ismerőse biztatására került a 2014 februárjában a Vöröskereszthez, ahol kezdetben elsősegélynyújtást akart tanulni, aztán valamennyi programba bekapcsolódott, és mint kiderült, főként a gyerekekkel találja meg könnyen a megfelelő hangot. Már az első igazi „bevetésén”, pünkösdkor úgymond a mélyvízbe került, hiszen újraélesztésnél segédkezhetett, ami meghatározó élményt jelentett számára. Azóta már a Tusványoson, a Szentgyörgy Napokon is gyakorolhatta az elméletben elsajátítottakat.

A Vöröskereszt Beteg a babám programja keretében sok gyereknek is sikerült megtanítani az alapvető tudnivalókat, tennivalókat, ha kisebb baleset történik velük vagy társaikkal, szálka megy az ujjukba vagy becsíptetik azt, beütik valamelyik testrészüket, leesnek valahonnan. Számos visszajelzést is kapott munkája hasznosságáról, például egy orrvérzés esetén a gyerekek, akik bekapcsolódtak a programba, már tudják, hogy nem szabad lefektetni a „pácienst”. Emellett tudatosítják a kicsikben: a legfontosabb, hogy bármi történik, ne ijedjenek meg, hanem minél hamarabb kérjék egy felnőtt segítségét.

Pozitív a visszajelzés a szülei, a barátai, sőt a tanárai részéről, örülnek, hogy önkénteskedik. Ő nagyon jól megtalálta a helyét a vöröskeresztesek közt, magyarországi nyári gyakorlata idején megkereste a legközelebbi önkéntes csoportot, kapcsolatot teremtett velük. A Hargita Megyei Vöröskeresztnél jelenleg mikulásszínházra készülődnek, amivel a gyerekeket kívánják megörvendeztetni. Zsuzsanna annyit elárult erről, hogy különböző személyek elevenítik majd meg a Mikulás csizmáját, sapkáját, puttonyát, azaz több „részből” áll össze az örömszerző.