Fotó: Veres Nándor
Jelentős átalakuláson megy keresztül a tejpiac, ám nem feltétlenül a gazdák hasznára. Az orosz embargó miatt külföldi termékek árasztották el a romániai tejpiacot, csökkentve az értékesítési mutatókat, illetve arra ösztönözve a gyártókat, hogy mérsékeljék áraikat. A jövőtől megszűnő tejtermelési kvóta további fenyegetést jelent a helyi piacra. A csíki termelők egy része már saját bőrén is érzi a változást.
2014. november 07., 11:192014. november 07., 11:19
A jövő évben esedékes tejpiaci liberalizáció, illetve az országba egyre nagyobb mennyiségben beáramló külföldi termék új helyzet elé állítja a hazai tejpiacot. A felvásárlók nagy része a termelőknek fizetendő árak csökkentésével reagált. Ennek következményeként a csíki gazdák egy része novembertől akár negyvenszázalékos veszteséggel is számolhat.
Szakemberek szerint ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei maguk a gazdák lehetnek, akiknek feltétlenül lépniük kell az elkövetkező időszakban. A válságos időszak átvészeléséhez azonban – állítják a legtöbben – a politikum segítségére is szükség volna. A válság első jelei Csíkban máris megmutatkoztak, hiszen az egyik felvásárló novembertől jelentősen csökkentette a termelőknek fizetett árakat.
A kistermelők a legérintettebbek
A sepsiszentgyörgyi Covalact Rt. a csíkszeredai feldolgozón keresztül levélben üzent a gazdáknak, hogy csökkenti a tejárat – számolt be a helyzetről Márton István. A Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének vezetője elmondta, az intézkedés szerint a kistermelők esetében ezután legtöbb nyolcvanöt banit fizetnek egy liter tejért, ami helyenként akár 40-45 banis csökkentést is jelenthet. A nagytermelők esetében átlagban 15 banival csökkentik a felvásárlói árat. Az egyesületi elnök kiemelte, ezzel együtt a mennyiség szempontjából is korlátokat szabtak meg: így például a nyáron felvásárolható mennyiség nem lehet több, mint a téli átaghoz hozzáadott negyven százalék.
Gyimesfelsőlokon egyelőre nem panaszkodnak
„Kértünk öt nap gondolkodási időt, majd aláírtam a szerződést. A mi esetünkben még tartható a helyzet, mert a gazdákat még egy lejen felül ki tudjuk fizetni” – fogalmazott Póra Pál Mátyás. A gyimesfelsőloki szarvasmarhatartó egyesület elnökétől megtudtuk, szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen egyesületi szinten tárgyaltak a Covalact Rt.-vel, így csak öt banis csökkentést kellett elkönyvelniük.
„Mi egyesületi csarnokot működtetünk, ezért jobb a helyzetünk” – jelentette ki az illetékes. Mint arról beszámolt, a felvásárló által megszabott mennyiséghatárnak azonban következménye is van: jövő februártól nem tudnak újabb termelőket befogadni a csarnokba. Jelenleg kevéssel több mint száz gazda adja le tejét a település központjában található uniós csarnokba.
Felcsíki nagygazda: egyre rosszabb a piaci helyzet
„Az itteni gazdatársadalom egyáltalán nincs felkészülve erre az új helyzetre. Először is nem tudja felvenni a versenyt a nyugat-európai gazdákkal a kapott támogatások szintjén. Ebből kifolyólag az önköltségi árat sem egyformán tudják fedezni, így a megtermelt áru értéke sem tud ugyanaz lenni. A tejpiac teljes liberalizációjának beláthatatlan következményei lesznek” – jelentette ki Bartalis István.
A csíkjenőfalvi gazda elmondta, ő maga naponta több mint kétezer liter tejet ad le az említett feldolgozónak, ezért esetében más az alkupozíció. „Mi más mennyiséget és minőséget tudunk előállítani, mint a kistermelők, ezért velünk más kapcsolatot ápol a felvásárló. Az új árakról még zajlanak az egyeztetések, pontosat nem tudok mondani” – részletezte a gazda.
A Kászonokban feszült a helyzet
Mint kiderült, a többi csíki termelőhöz hasonlóan a kászoni kisgazdákat is jelentősen érinti a háromszéki feldolgozó lépése. Bodó Imrétől, a helyi szarvasmarhatartó egyesület vezetőjétől megtudtuk, a csarnokokba leadott tejért 1,30 lej helyett immár csak 85 banit fizetnek a gazdáknak.
„Itt nem fogtak össze a gazdák, ezt kíméletlenül kihasználta a felvásárló. Kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, nagy a feszültség az emberek körében” – magyarázta Bodó. Hozzátette, Kászonaltíz központjában próbáltak elindítani egy egyesületi csarnokot, ám még a napi ezer literes mennyiséget sem sikerült biztosítani, mert a gazdák egyszerűen nem akarták oda vinni a tejüket. Így a létesítményt kénytelenek voltak bérbe adni a felvásárlónak, így az árat is utóbbi szabhatja meg.
Lépniük kell a gazdáknak
A gazdáknak el kell gondolkozniuk, mit tesznek a többlettejjel, hiszen 2015-től a tejkvótát is megszüntetik – emelte ki Márton István. A szarvasmarhatartók megyei érdekvédelmi szervezetének elnöke kiemelte: aki teheti, rá kell álljon a húsmarhatenyésztésre is, mivel a borjak a plusz tejmennyiséget el tudják fogyasztani. Ezt a tevékenységet ki lehet egészíteni sertéstenyésztéssel, hiszen utóbbiak is jelentős mennyiségeket tudnak elhasználni.
„Nem biztos, jó döntés felszámolni a fejőstehén-állományt, mert nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Arra tudom biztatni a gazdákat, tartsák meg a tejelő állományt, és vagy feletetik a plusz tejet a borjakkal és disznókkal, vagy feldolgozzák azt. Utóbbira már sok jó példa van Hargita megyében.”
A többi felvásárló is lépni fog?
„Szerintem a többi feldolgozó is visszaveszi az árakat, és korlátozni fogják a felvásárolt tejmennyiséget is. Ezt azért fogják megtenni, mert raktáraik tele vannak termékkel, nem tudták értékesíteni azokat” – értékelt Márton. Meglátása szerint a tejkvóta megszűnése és az orosz embargó miatt a külföldről behozott termékek dömpingje problémát fog okozni a hazai piacon.
„Az államnak és a kormánynak is szerepe van, hogyan próbálja kivédeni azt, hogy külföldi termékek árasszák el a piacot. Kormányszinten kell már lépni ebben az ügyben, mi csak tiltakozással tudunk válaszolni erre a helyzetre, és fogunk is lépni ilyen tekintetben.”
Itthoni kontra külföldi
A szakember szerint a médiának is jelentős szerepe van abban, hogy a fogyasztókban tudatosítsa, a külföldről behozott tejtermékek nem teljes egészében tejből készülnek. „Olyan tejtermékek vannak, melyek legalább negyven százalékban növényi zsírokat és többféle adalékanyagokat tartalmaznak, és ezért olcsók. Ezekkel nehéz felvenni árban a versenyt olyan körülmények között, hogy az itteni feldolgozók egy része és a kistermelők is kizárólag tejből készítik termékeiket. A gazdáknak fel kell zárkózniuk. Akik egyesületen keresztül értékesítik a tejét, azoknak a tejkvóta megszűnése után is megvan az esélyük, hogy jobb árat kapjanak” – jelentette ki Márton István.
Reagálni kell a piac lépéseire
„Hogy jövőre mi lesz, elképzelni sem tudom, de nagy bajok lehetnek, az biztos” – ez már Bogács Loránd, a csíkmadarasi Bomilact Kft. tulajdonosától hangzott el. A tejfeldolgozó üzem vezetője úgy fogalmazott, a tej árával versenyképesnek kell maradni, a behozott termékek viszont leverik ezeket. „Védekezni kell a helyzet ellen. Ezt első lépésként csak úgy lehet, ha 10-30 banis szinttel csökkentjük a felvásárlói árakat” – magyarázta a cégvezető.
Elmondta, jelentős árukészletet halmoztak fel, kérdés, hogy meddig tehetik ezt meg. „Nem tudjuk, hogy ezt meddig tudjuk tenni, mert egy idő után nem fogja megérni. Amióta a szakmában dolgozunk, ilyen nem volt, hogy a tej- és a sajtárakat is le kellett vinnünk. Megpróbálunk alkudozni a gazdákkal, de nem lesz más választásunk, vissza kell vegyünk az árakból, ellenkező esetben bezárhatjuk a céget” – állította Bogács.
Magyari Piroska: nekünk fontosak a termelők
„Mi nem csökkentettük a felvásárlói árakat. Sőt, voltak olyan termelők, akiknek emeltük azt. Ám igaz, hogy voltak olyan termékeink, amiket csökkentett áron értékesítettünk” – adta tudtunkra Magyari Piroska, a Gordon Prod Kft. társtulajdonosa, amely több felcsíki csarnokból és Gyimesközéplokról is begyűjti a tejet. Mint fogalmazott, nem lehet tudni, mit hoz a jövő, ám nem valószínű, hogy visszavesznek a felvásárlói árból. „Mi vigyázunk a tejtermelőinkre, ameddig bírjuk, tartjuk ezt a szintet” – említette az illetékes.
Üzletláncos visszatáncolás
Magyari szerint kérdéses, hogy milyen mértékben tudja majd meghatározni árpolitikájukat az átrendeződő piaci helyzet. Mint fogalmazott, érdekes tapasztalataik vannak ezen a téren. Az egyik nagy romániai üzletlánc például nemrég kijelentette, hogy nem fog tőlük vásárolni, hanem hozza majd a külföldi termékeket.
„Kiderült, mégiscsak vásárolnak tőlünk, most adtak le egy húsz tonnás rendelést. Megkérdeztem a kereskedelmi igazgatójukat, hogyhogy megváltoztatták döntésüket. Azt a választ kaptam, hogy a vásárlók nem fogadják el a külföldi terméket.” A cég társtulajdonosa újfent hangsúlyozta, nem hagynak alább az 1,20-1,50 közötti felvásárlói árból. „Nekifogtunk egy több millió eurós bővítésnek, ez termelésnöveléssel is jár, ezért még több tejre van szükségünk. Úgy gondolom, hogy a vásárlók a minőséget fogják választani, mi arra törekszünk, hogy ezt nyújtsuk számukra. Ez fog kihúzni minket a bajból.”
Bizakodók a szépvíziek
„Én azt mondom, ha már beleálltunk a táncba, akkor járnunk kell azt. Meglátjuk majd, a piaci helyzet mit tartogat számunkra. Sok pénz van befektetve az üzem létrehozásába, ezért mindent meg kell próbálni a hatékony működtetésre” – említette érdeklődésünkre Gál Zoltán. Az indulás előtt álló szépvízi tejfeldolgozó üzem ügyvezetője szerint valóban nehéz a jelenlegi helyzet, ám vannak megoldások arra, hogy megvessék lábukat a tejpiacon. Mint arról már többször beszámoltunk, az üzem létrehozását a szépvízi önkormányzat, a szentmiklósi,a a borzsovai, valamint a szépvízi közbirtokosságok, illetve a Csengő Tejszövetkezet kezdeményezte. A tejfeldolgozót önerőből hozzák létre, a beruházás értéke 250 ezer euró.
Tánczos: lennének megoldások
„Volna néhány olyan intézkedés, ami némi biztonságot adhatna a helyi termelőknek” – jelentette ki megkeresésünkre Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor. A politikus elmondta, az egyik az lenne, hogy a termékek címkézésén kötelező módon fel kelljen tüntetni, melyik készült hazai és melyik külföldi nyersanyagból.
„Azért, hogy erre lehessen építeni egy egész kampányt, melynek során a helyi termékek fogyasztására ösztönöznénk az embereket. Erre megvan az uniós jogi háttér” – tette hozzá Tánczos. Egy másik intézkedés lehetne, ha a kormány megszabná a nagy üzletláncoknak, hogy előnyben részesítsék a hazai termelőket. „Ennek megvalósításához nagyon erős politikai szándék kell, ezt a szándékot nem látom a román pártok részéről. Magyarország például ezt fel merte vállalni még úgy is, hogy szembeszállt az EU-val. Nálunk úgy néz ki, nincs más megoldás, az egyesületek és a szakmai szervezetek kell nagyon erős nyomást gyakoroljanak a kormányra, a szakminisztériumra” – fejtette ki Tánczos.
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Baleset következtében föld alá szorult deréktól lefelé egy férfi, miközben árkot ásott Csíkszentkirályon.
Továbbra is lesz Csíkszeredában Helyi és hagyományos termékek kiállítása és vásárára, csak más helyszínen: a megyeháza oszlopcsarnoka helyett ezentúl a Szabadság téren és a Promenádon várják a vásárlókat.
A tavalyi megtorpanás után folytatódik a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgálni hivatott gázhálózat kiépítése, amely idén befejeződik, és következhet az engedélyeztetés. Azt szeretnék, ha jövőben már lehetne használni a földgázt.
Pappá szenteli Gergely József diakónust Kovács Gergely gyulafehérvári érsek július 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a csíkszentmártoni plébániatemplomban.
Biciklist sodort el egy autós Csíkszereda központjában szerdán délelőtt, az illető megsérült.
Egy csillagszóró és karácsonyfa – mindössze ennyi kellett, hogy a Kászonújfaluban élő Beáta és Hunor otthona rövid idő alatt leégjen. A tűz után csak kevés dolog maradt ép, köztük az oromkereszt, ami segítőiknek hála nemsokára új házukat védelmezheti.
Mégsem mentek rongálás nélkül haza a bukaresti Dinamo focidrukkerei a hétfői csíkszeredai mérkőzés után, ugyanis székely zászlókat téptek le Mikóújfaluban és autókban is kárt tettek.
Több mint tízezer dugvány díszíti a csíkszeredai városháza előtti virágvázát, miután az utóbbi hetekben a városi kertészet a szerkezetét felújította és beborította növényekkel.
A Csíki Székely Múzeumban nyílt kiállítás a Csíkszeredai Sörgyár történetéről. A tárlat nemcsak a sörgyártás ipartörténetét mutatja be, hanem egy közösség emlékezését és kitartását is ünnepli – ötven év képekben, emberekben, történetekben.
szóljon hozzá!