Nagy Pál-emlékkiállítás nyílt Csíkszeredában

A tárlatot Bob József képzőművész méltatta, megnyitóbeszédében a Nagy Pál stílusára leginkább jellemző munkákra tért ki. Ezek közül a Vakablak című festmény kapcsán elhangzottat idéznénk, mivel ez a néhai alkotó gondolatait is tartalmazza: „1971-ben festi a Vakablakot. Szentendrén fényképezi le magát az ablakot. Egyik El nem küldött képlevelén olvasom: »Minden, amit lefényképezek, kísértetiesen hasonlít rám, rám hasonlítanak a fák, a levelek rám hasonlítanak, az árnyékok is… Tegnap csak köveket fényképeztem… Tegnapelőtt pedig székeket.«

És most József Attilát idézem: »...a nyomor országairól térképet rajzol a penész...« Fia, Vécsi Nagy Zoltán emlékezik vissza az apjával együtt nézett Sára Sándor-filmekre, a nagy, erős fehér Hószakadásra és a Holtvidékre, a lepukkant falura, a málló falakra. A Vakablakot a rácsozat tizenkét mezőre osztja, melyek mindegyike tartalmaz egy stációt az ember életéből, születésétől a koporsóig. Ezek a kis életjelenetek benzines oldattal átdörzsölt fotók, akárcsak az El nem küldött képlevelek. A halál nagyon hangsúlyos közöttük. A felület tónusgazdagsága, modulálása, valamint az ablakkeret sarokvasainak illúziókeltő megmunkálása a festés megélt valóságában, a művészet valóságában mélyen gyökerező hitéről árulkodik. Ekkor negyvenkét éves.”

Nagy Pál Szatmárnémetiben született 1929. január 12-én. Művészetét a kísérletezés, megújulás jellemzi. Festményein gyakran jelképteremtő erővel mutatta föl az elidegenedés jelenségeit, sokat foglalkozott a kisebbségi-nemzetiségi lét sorskérdéseivel. Munkássága során számos illusztrációt, grafikai sorozatot készített. Foglalkoztatta a monumentális alkotás témája is. A kritikusok úgy jellemezték, mint nagy műveltségű, állandóan kísérletező művészt, aki az erdélyi hagyományokba majdnem minden modern és kortárs irányzatot leleményesen ültetett be. 1947-től rendszeresen voltak kiállításai Erdély jelentős városaiban. Képei eljutottak a Velencei Biennáléra is.

Kiemelkedő tudással megáldott oktató volt. Pedagógiai munkássága az erdélyi képzőművészetben jelentős szerepet tölt be, hiszen nemzedékeket, nagynevű alkotókat készített fel a művészeti életre. Esztétikai írásai az Utunk, az Új Élet, A Hét és az Igaz Szó hasábjain jelentek meg.

A kiállítást április 18-ig hétköznaponként 10 és 18 óra között láthatják az érdeklődők.