
Fotó: Kristó Róbert
A Hargita megyei középiskolákban tavaly végzett diákok többsége – több mint 37 százaléka – munkanélküli. Ennél másfél százalékkal kevesebben vannak azok, akik továbbtanultak, a fennmaradó hányad pedig munkába állt középiskolai tanulmányai végeztével – derül ki a tanfelügyelőség erre vonatkozó tanulmányából.
2013. január 21., 14:122013. január 21., 14:12
2013. január 21., 14:572013. január 21., 14:57
Úgy gondoljuk, tudnunk kell, mi lesz a végzősökkel – mondta el Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője, amikor bemutatták a tanfelügyelőség által idén is elkészített tanulmányt a középiskolai végzősök továbbtanulásáról, illetve munkába állásáról. A 2012-es középiskolai végzősök helyzetét meghatározták a gyenge érettségi eredmények – mutatott rá a főtanfelügyelő. A tanulmány készítője, Hodgyai László tanfelügyelő úgy összegezte a tavaly végzettek helyzetét, hogy miközben az előző évekhez viszonyítva a továbbtanulók aránya csökkent, a munkába állók aránya nem változott számottevően, a munkanélküliek hányada viszont nőtt.
Csökkent a továbbtanulók aránya
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség által összesített adatok szerint 2012-ben Hargita megyében 2958 diák végzett a középiskolák 12-ik illetve 13-ik osztályaiban, 1381 fiú és 1577 lány. Valamilyen felsőfokú oktatási forma keretében 1068-an folytatták tanulmányaikat, ami a 2012-es végzettek 36,11 százalékát jelenti. Ahogy a középiskolákban, úgy a továbbtanulók között is több a lány, mint a fiú, a 676 lány mellett csak 392 fiú tanul tovább. A tanfelügyelőségi tanulmány szerint a továbbtanuló fiúk aránya évről évre csökken a megyében. Tavaly 17 százalékkal kevesebb fiú tanult tovább, mint előző évben. A lányoknál is csökkenés volt 2012-ben, 12 százalékkal kevesebb lány folytatta tanulmányait, mint 2011-ben.
Összességében is csökkent a középiskolát végzett fiúk és lányok továbbtanulási aránya 2012-ben, amihez a gyenge érettségi eredmények is hozzájárultak. Hargita megyében 2010-ben a középiskolát végzettek 50,87 százaléka tanult tovább, egy évvel később pedig 48,27 százalékos volt ez az arány, amelyhez viszonyítva a 2012-es továbbtanulók aránya 12 százalékos csökkenést mutat. A továbbtanulók aránya az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent – 2009-ben még 54,38 százalékos volt – a legnagyobb csökkenést azonban 2012-ben mutatja ez az arány.
Tavaly a legtöbb továbbtanuló diák a tanfelügyelőség összesítése szerint a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban végzett, innen a végzősök 89,89 százaléka tanult tovább. A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium áll a második helyen, ebből a tanintézményből a végzősök 86,62 százaléka folytatja tanulmányait felsőfokú oktatási intézményekben. A harmadik a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, ezen intézmény végzőseinek 84,75 százaléka tanult tovább.
Kolozsvár a legkedveltebb
A továbbtanulók többsége egyetemen folytatja a tanulmányait, és kevesen, a megyében összesen 177-en választották a posztliceális képzést. Előző évhez viszonyítva tavaly mintegy négy százalékkal nőtt a posztliceális képzésbe iratkozók aránya – ez a tanulmány szerint vélhetően azért van így, mert ebbe az oktatási formába érettségi vizsga nélkül is lehetett jelentkezni.
Az egyetemre jelentkezett diákok közül a megyéből 25-en tanulnak külföldön, a többség Budapesten. Hat diák Dániában, négy Angliában és egy Hollandiában végzi az egyetemet. A belföldi egyetemi központok közül a Hargita megyei diákok többsége Kolozsvárt választotta, a tavaly végzett és egyetemen továbbtanuló diákok 39,9 százaléka tanul kolozsvári egyetemen. A második legkedveltebb egyetemi központ Marosvásárhely, aztán pedig Brassó következik. A legtöbb egyetemen továbbtanuló diák műszaki pályát választott, ezt követik a humán tudományok, az orvostudomány, a gazdasági és reál szakok, a kommunikáció és média, a turizmus, a pedagógia, a jog és a művészetek.
Van, ahol a végzősök nyolcvan százaléka munkanélküli
Azon végzősök, akik nem tanultak tovább, munkába álltak, ha sikerült munkahelyet találni, vagy pedig munkanélküliekké váltak. A tanfelügyelőség összesítése szerint a végzősök 37,59 százaléka nem kapott munkahelyet a középiskola elvégzése után, a munkába állók aránya pedig 26,34 százalék. Az állást találóknál mintegy 12 százalékkal magasabb a fiúk aránya, a munkanélkülieknél pedig, bár nincs nagy eltérés, mintegy két százalékkal több a lány. 2011-hez viszonyítva tavaly mintegy 13 százalékkal nőtt a munkanélkülivé váló végzősök aránya, két éve a középiskolát végzettek 24 százaléka volt munkanélküli.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség által készített tanulmány szerint a megyében a korondi szakközépiskolában volt a legmagasabb, 85,71 százalékos, a munkanélkülivé vált végzősok aránya. A második helyen a maroshévízi Mihai Eminescu Gimnázium áll, ott a tavalyi végzősök 82,29 százaléka lett munkanélküli. A harmadik helyen a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola található, az ő végzőseik közül 67,97 százalék vált munkanélkülivé. A munkába állt végzősök aránya a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskolában, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskolában és a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskolában a legmagasabb.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!