Minőségi állatállományra törekednek Felcsíkon

Kellemes, napsütéses időben vehettek részt a Csíkdánfalván negyedik alkalommal megszervezett Szent György-napi állatkiállításon és gazdanapon az érdeklődők. Az állataik legjavát megmutatni akarók mellett az eseményen szép számmal voltak informálódni, vásárolni érkezett felcsíki, sőt alcsíki gazdák is, köztük fiatalok, idősek egyaránt. Amíg a felnőttek a felvezetett állatokat tekintették meg, addig a legkisebbek gyermekprogramokon vehettek részt, szalmabálák között traktorozhattak, pónin lovagolhattak, nyuszikat simogathattak, kóstolhattak frissen sült házikenyeret, illetve juh- és kecskesajtot is.

Bőjte Csongor Ernő dánfalvi polgármester a szervezők − helyi önkormányzat, közbirtokosság és állattartó egyesület − nevében köszöntötte a jelenlevőket. Kiemelte, csak a felvezetett szarvasmarhák évről évre való fejlődését tekintetbe véve is érdemes megszervezni a lassan hagyományossá váló tavaszi gazdanapot a településen. Rámutatott, szemmel látható, hogy a gazdák egyre szakszerűbben és ésszerűbben gazdálkodnak.

Mintegy harminc szarvasmarhát vezettek fel a háromfős szakmai zsűri előtt, akik öt (többször ellettek, első borjasak, vemhes üszők, egy év fölötti, illetve egy éven aluli növendékek) kategóriában választottak legjobb állatot, emellett a kiállítás szépe díjat is kiosztották. Délután felvezették, bírálták és díjazták a benevezett hozzávetőleg húsz kutyát, tizenöt lovat és hét gazda kiállított juhait is. A kisállataikat megmutatni akaró nyolc gazdának köszönhetően nyulakat, galambokat, sőt fácánokat is láthattak az eseményen a nézelődők.

Az előző évekhez hasonlóan idén is Sólyom Gizella állattenyésztő mérnök konferálta fel a kiállításra szánt szarvasmarhákat, őt arról kérdeztük, hogyan alakult a felcsíki állatállomány az elmúlt évek során. „A kiállításokon mindig felmérhető az állomány minőségi javulása, a kettős hasznosítású állattípus javítása. Sok javítanivaló volt a tőgyszerkezeten: a tőgy formáján, a kiterjedésén, a tőgybimbók milyenségén. Egy másik javítandó tulajdonság a marmagasság volt. Ezen is javulás tapasztalható” − fejtette ki a szakember.

A szakmai előadások megkezdése előtt Tánczos Barna szenátor köszöntötte az összegyűlteket, megjegyezve, hogy most már elképzelhetetlen a tavasz a Szent György-napi állatvásár nélkül. A politikus örömmel tapasztalta, hogy nemcsak a kiállítás egyre színvonalasabb, hanem növekszik a vásárlási szándékkal érkezők száma is. Hangsúlyozta, a gazdálkodó ember mindennapjainak része kell legyen a folyamatos tanulás, mivel csak azáltal veheti fel a versenyt a hazai és külföldi gazdákkal. Ezt követően az előadósátorban az országos vidékfejlesztési program aktuális kiírásairól a szenátor és Csák László pályázati tanácsadó beszélt. Az idei mezőgazdasági támogatásokról Haschi András, a megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatója osztott meg hasznos tudnivalókat.

A csíkdánfalvi Gál Emil egy kancával és egy csikóval érkezett a vásárra, azzal a reménnyel, hogy találhat gazdát a fiatal állatnak. Úgy véli, az ilyen rendezvényekre szükség van, ezáltal felmérhető a környékbeli állatállomány milyensége, a gazdák munkájának eredményessége. Emellett rámutatott, meg kell szervezni, még ha sok munkával is jár, ők pedig részvételükkel támogatják az eseményt, hiszen a helybeliek többsége a megélhetésért állatot tart és megműveli a földjeit.