Miklós Géza: a lakosság biztonsága a tét

– Ha az utóbbi két évet nézzük, soha nem tapasztalt mértékű árvíznek lehettünk szemtanúi a Csíki-medencében. Minek tulajdonítható ez?

– Főleg 2010 volt egy igen nehéz esztendő. A szakemberek szerint a legnagyobb gond az, hogy nagy mennyiségű csapadék esik le rövid idő alatt, a földterületek állapota pedig jelentősen befolyásolja e jelenségek kialakulását. Azért kell a partvédelmet és a mederkotrásokat elvégezni, hogy fel tudjuk fogni a helyenként lezúduló nagy mennyiségű vizet. Erre alkalmasak például az általunk ajánlott ideiglenes gátak, amelyek kialakítását tervezzük Mindszenten, Szentmihályon, Karcfalván, Szentkirályon és Madarason. Ezek a létesítmények szerepüknél fogva felfognák a plusz vizet, idővel átengedve a fenékürítőkön, elhárítva így az árvízveszélyt.

– 2011-ben viszont már felszusszanhattunk egy keveset.

– Valóban, az elmúlt esztendő az előzőhöz képest sokkal könnyebb volt árvízvédelmi szempontból. Tavasszal volt kisebb árvíz Szentmihályon és Ajnádon, utána beléptünk a szárazság időszakába. A mezőgazdaságnak ez nem tett jót, számunkra viszont nagyon is jól jött, hiszen a hozamcsökkenés következtében könnyebben elvégezhettünk bizonyos feladatokat, haladni tudtunk a munkálatokkal.

– Melyek ezek a beruházások?

– A 2010-ben elkezdett és 2011-ben folytatott projektek értéke több mint hatmillió lej. Ebből a pénzből árvízvédelmi munkákat végeztünk Tusnádon, Kozmáson, Madarason és Tusnádfürdőn, valamint Csíkszentkirályon. Megkezdtük az Olt Balánbányától történő szabályozását, továbbá a balánbányai bányavállalat két nagy zagytározójának az elföldelését. Ehhez még hozzájön a Rákos-patak szépvízi szakaszának kiépítése, valamint Csatószegen a Fiság-patak szabályozása.

– 2012-ben is akad bőven tennivaló.

– Igen, egyrészt folytatni kell a megkezdett munkálatokat. Ugyanakkor két új beruházás is útjára indulna: az egyik a Kászon-patak szabályozása, aminek az értéke 13 millió lej. Hasonló munkát végeznénk el a Kis-Homoród mentén Lövététől Karácsonyfalváig, azaz a megyehatárig. Utóbbi nagy horderejű projekt, értéke megközelíti a 16 millió lejt. Mind a kettő tervezési fázisban van, idén kellene elkezdeni a kivitelezést. Az említett szakaszon túl van már viszont a Suta-tó rehabilitációja és Mindszenten a Szénás-patakra tervezett gát megépítése.

– Utóbbinál végre lezárult a régóta húzódó tervezés…

– Igen, ott bizonyos félreértések voltak az építkezési engedélyek miatt. Teljesen újra kellett tervezni az egészet, mert egy házat szinte elöntöttünk volna, a gátat magasabb szintre kellett emelni. 

– Mi a konkrét helyzet a Suta-tóval, mikor kezdődik el a rehabilitálása?

– Ebben az esetben lezárult a közbeszerzési eljárás, elméletileg a mindszenti beruházással együtt tavasszal el kellene kezdeni. A munkálatok része a gát és biztonsági részének a teljes felújítása, a nagy és a melléktavak medreinek a takarítása, utóbbiak átfolyóinak az újbóli kiépítése és a patak szabályozása a Széna-patakkal való találkozásig, majd onnan az Oltig.

– Csíkban árvizek szempontjából az egyik legérintettebb vidék Csíkszentmihály. Itt melyek az elképzelések?

– A szentmihályi és ajnádi részen ősszel kezdtünk dolgozni. Ebben az esetben egy komplexebb munkálatról van szó, mégpedig a Rákos-patak szabályozásáról, kezdve az Oltba való beömléstől Madéfalván, folytatva egészen Ajnád felső részéig. Megközelítőleg hatmillió lejes munkálatról van szó, amit remélem, 2013-ban be tudunk fejezni.

– Egy vízgyűjtő építéséről is szó volt ezen a szakaszon.

– Igen, így van. Dávid Csaba, az Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatójának nyári látogatásakor meg is néztük az erre kiszemelt területet a Szentmihály és Szépvíz közötti mezőben. Idén a területtulajdonosokkal szeretnénk felvenni a kapcsolatot a felvásárlás érdekében. Ha sikerül pénzt szerezni ennek a megtervezésére, akkor egy ideiglenes hozamú tófelületet alakítanánk ki, ami árvízkor fogná fel az esetenként lezúduló nagy mennyiségű vizet. Csak emlékeztetőül, a községet 2010-ben nem kevesebb, mint öt árvíz sújtotta.

– A mederszabályozási munkálatok során mindig vitát képeznek a felhasznált anyagok.

– Az elvégzendő munkálatnak a milyensége, nagyságrendje, a biztonsági foka az, ami döntő a felhasználandó anyag szempontjából. Ez lehet fa, deszka, természetes kő, beton – attól függően, milyen szakaszról van szó. Például Szépvízen természetes követ használtunk. Ehhez viszont az a feltétel is kellett, hogy mi szabályozzuk a hozamot, hiszen ily módon nem áll fenn a veszély, hogy a víz elmossa a követ. Azokon a patakokon, ahol a hozamot nem tudjuk szabályozni, nagyon oda kell figyelni, milyen anyagot használunk. A legfőbb cél, hogy lakott területeken ne essen kár az épületekben, ne forogjanak veszélyben emberi életek. Betonteknőt csak azokon a lakott területeken alkalmazunk, ahol nincs hely terjeszkedni. A lakott területen kívül is szem előtt tartjuk a biztonságot, ám ott más technológiát használunk. Általában kiszélesítjük a medret, ezáltal csökkentve a lezúduló víz sebességét is. A tervezés nagyon fontos része a mederszabályozásoknak, az ezt végző cégek minden esetben meg kell indokolják a különböző anyagok felhasználását.

– Mennyire lehet szempont a víz élővilágának megtartása?

– Ez az egyik legfontosabb. Ezért vannak a vízlépcsők, melyek csökkentik a víz sebességét. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy tiszta víz kerüljön a patakokba. A befejezett munkálatoknál biológiai felméréseket is végzünk. El kell mondjam, hogy főleg a halállomány nagyon feljavult az utóbbi időben. Négy helyen vettünk próbát: a szépvízi és balánbányai tó környékén, Szenttamáson és Szentkirályon. A halállomány bővüléséhez viszont az is kellett, hogy a nagyobb szennyeződési tényezők jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban.

– Mennyire jelentenek gondot belterületeken a partszakaszokon található illegális építkezések?

– Sajnos, számos esetben nincsenek betartva az ezzel kapcsolatos jogszabályok. Léteznek évtizedekkel ezelőtt felhúzott melléképületek, de vannak új építmények, amelyek a helyi hatóságok megkerülésével patakokon vagy közvetlenül mellettük jelentek meg. Ezek nagyban befolyásolják a hozzáférhetőséget a szabályozási munkálatok során, vagy ha partvédelmet kell végezni, bizonyos esetekben ugyanis a szóban forgó szakaszokat egyszerűen nem tudjuk megközelíteni. A pataktól számított öt méter az egyének tulajdona, de arra nem szabad ráépíteni, hogy a szakhatóság a gépeivel tudjon mozogni, ha szükség van rá.

– Elégedett az eddigi beruházásokkal?

– Akkor lennék nagyon boldog, ha a felsorolt, még be nem fejezett munkálatok 90–95 százalékban el lennének végezve, mert ez adná a biztonságot a lakosoknak, hogy árvíz esetén nem lesznek problémák.