Megélhetési órabérek

Huszonöt ágazat alkalmazottainak nettó fizetését vizsgálta az egyik internetes szakportál (Econtext.ro): a kimutatásból kiderült, a vendéglátó egységek, illetve szálláshelyek tulajdonosai fizetik a legkevesebbet alkalmazottaiknak. Legtöbbet a pénzügyi közvetítők keresnek. Utánajártunk, hogy az országos átlaghoz képest Csíkszeredában milyen eltérések mutatkoznak. Az alábbi kimutatás az egyes ágazatokban dolgozók fizetésének átlagát rangsorolta. A teljes munkaidővel alkalmazott személyzet Romániában tavaly hivatalosan heti 41 órát, havi 164 dolgozott, esetenként nem hivatalosan ennél sokkal többet.

A lista alsó fele

Romániában a legkevésbé éri meg a vendéglátóiparban dolgozni: ott országos szinten alig több mint hat lejes órabérét „gürcöltek”, ami havi 984 lejt jelent átlagosan. Ez az összeg Csíkszeredában jóval kevesebb, a hargitai megyeszékhelyen az általunk megkérdezett egységek munkatársai havi nettó 700 lejért, 4,3 lejes órabérért dolgoztak. „A többit nekünk kell kikeresni” – fogalmazott az egyik étterem alkalmazottja.

Igencsak gyengén fizető szektornak bizonyul az élelmiszeripar is, ahol átlagosan óránként kevesebb, mint hét lejt lehet keresni. Összehasonlításként az egyik helyi sütőipari egységet vettük górcső alá, hogy legalább egy példa erejéig betekintést nyerhessünk abba, mennyit keresnek nálunk az élelmiszeripari alkalmazottak. Kiderült, nem maradnak el az országos átlagtól. „Pékjeinknek 900–1000 lejt (6,1 lejes órabért – szerk. megj.) és ételjegyet, a mérnököknek pedig 1800–2000 lej közötti összeget és ételjegyet biztosítunk” – árulta el ifj. András Ignác, a Harmopan Rt. vezérigazgatója.

Nagy a szakadék a textilipari alkalmazottak fizetése között. Amíg Romániában átlagosan 6,9 lejes órabérét, tehát hivatalosan havi 1100 lejért varrják a ruhákat, addig a bérek miatt nálunk az egyik legnagyobb textilipari egységnél legutóbb tavaly augusztusban „szakadt el a cérna”. Akkor az alkalmazottak azért léptek spontán sztrájkba, mert állításuk szerint havi bérük nem haladta meg az országos minimálbért. Ebben a szektorban gyakori a túlórázás is.

A kereskedelmi egységekben óránként 9,2 lejért dolgoztatták a munkásokat, nálunk viszont ennél jóval kevesebbért kellett kedvesnek lenni a kuncsafttal. A csíkszeredai élelmiszer-áruházak egyikében például nettó 700 lejért (4,2 lej/óra), egy másikban pedig 800 lejért (4,8 lej/óra) dolgoznak.  

A bútoriparban átlagosan 7,3 lejt fizetnek óránként. Mi egyetlen bútorgyártó céget kerestünk fel, ahol annyit mondtak, az „egyszerű munkásoknak hétszáz lejt, az érettségivel rendelkezőknek pedig 850 lejt” fizetnek. Ez az érettségizettek esetében 5,2 lejes órabért jelent.

Csíki „szemmel” országos szinten jól keresnek a köztisztasági vállalatok alkalmazottai, akik 7,6 lejes órabérét tartják tisztán a városokat. A csíkszeredaiak ennél jóval kevesebbet kapnak, de mégsem panaszkodhatnak. „Mi 760–800 lejt fizetünk a munkásainknak, plusz álljuk a vidékiek utazási bérletét” – tudtuk meg Tóth Lászlótól, az AVE Hargita Kft. ügyvezető igazgatójától.

Állami alkalmazottak

Az egészségügyi alkalmazottak országos szinten átlagosan 8,2 lejes órabérrel dolgoztak tavaly decemberben. Ez a szám ugyanakkor fenntartásokkal kezelendő, mivel állami szektorról lévén szó, sok tényező – szolgálati idő, szakmai felkészültség, túlóra – befolyásolta a hónap végén kézbe kapott összeg nagyságát. Ugyanez tapasztalható Csíkszeredában is, ahol hatalmasak az eltérések: a kezdő ápolónő 7–800 lejt keres, a főnővér ennek akár a dupláját is hazaviheti.

Külön kategóriába kerültek a postai alkalmazottak, illetve a futárszolgálatok munkatársai. Ők átlagosan óránként 8,4 lejért dolgoztak. Érdeklődésünkre megtudtuk, a Hargita megyei postások nagy része átlagosan nyolcszáz lejt, óránként kevesebb, mint öt lejt keres. „Az egy-két lejes csubukok (nyugdíjak és egyéb szociális segélyek kézbesítéskor kapott jelképes összegek – szerk. megj.) nélkül tényleg nem érné meg mindezt tovább csinálni” – ismerte el egyikük.

A tanügyi alkalmazottak fizetése is több szempont – például szolgálati idő – figyelembe vételével változik. Erre nem is térünk ki, csupán annyit közlünk, hogy tavaly decemberben átlagosan óránként 8,4 lejt lehetett keresni a tanügyben.

A közigazgatási és a védelmi ágazati (rendőrség, csendőrség stb.) alkalmazottak óránként 12 lejért dolgoztak. Jelen kategóriában leginkább a népet védők bérezése „húzott a latba”, mivel a közalkalmazottak jelentős része a 25 százalékos bérlevonás után 700–900 lejért kénytelen dolgozni, ami óránként legjobb esetben sem jelent többet, mint 5,5 lej.

Amiről nem beszélhetünk

Számos olyan ágazatot is vizsgál az internetes portál, ami Csíkszeredában nem létezik. Ilyen például az autóipar (átlagosan 14,9 lejes órabérért dolgoznak), a vegyipar (15 lej óránként), vegyianyaggyártás (19), légi közlekedés (24), cigarettagyártás (27). A legjobban a pénzügyi közvetítők keresnek, akik egy órai munkáért 29 lejt kapnak.

A legtöbbet dolgozók

A teljes munkaidővel alkalmazott személyzet Romániában tavaly heti 41,3 órát dolgozott, ami az Európai Unióban a legnagyobb érték. Az átlag 39,7 óra. Romániát Luxemburg követi (40,8), majd Nagy-Britannia, Lengyelország, Németország és Bulgária (valamennyi 40,5 óra). Romániában a munkahét 40 óra volt tavaly, az EU-ban a legnagyobb, akárcsak Bulgária, Észtország, Görögország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia esetében. A legrövidebb a munkahét Franciaországban volt, ahol 35,6 órát dolgoznak egy héten.