Legényeket toboroztak a huszárok

A csíksomlyói Fodor-háztól szombat reggel indult kétnapos toborzóútjára a Szőcs Elek huszárkapitány vezette bandérium. Csíkpálfalva határában a község elöljárója, Ferencz Csaba – akit az „Erőt, tisztességet” huszárköszöntéssel üdvözöltek – fogadta a büszke sereget, engedélyt adva a rekrutáláshoz, melyre a falu főterén került sor. Az eseményre a település apraja-nagyja összesereglett.

Az állományjelentés után – negyvenöt huszár, négy szekér, egy rekruta – a kapitány engedélyt adott a toborzóra, őrmesterét megkérve, olvassa fel Kossuth Lajos Ceglédi beszédét, lelkesítendő a jelenlévőket: „Veszélyben a haza! Sorsdöntő órák előtt áll nemzetünk. A kérdés az, hogy: Veszni hagyjuk kivívott jogainkat, függetlenségünket? Odahajtjuk büszke magyar fejünket a császári sas karma alá? (…) Ha magyar vér folyik, folyjon a szabadságért, ne idegen célokért és ne idegen földön! Most, hogy titeket látlak, tudom, hogy oly hatalmas e nép, hogy ha fölkel és összetart, Magyarországon a pokol kapui sem vesznek erőt. Az összerogyó ég boltozatait is képes karjával fenntartani. Harcunkhoz adjon erőt a magyarok Istene, hitünk igazsága, népünk szabadság szeretete! Fegyverbe hát! Győzni fogunk!” A buzdító szavakat követően a zenekar húzta a talpalávalót, a legények verbunkot jártak, a hadizászlókat büszkén lengette a szél, még a daliás paripák is felvették a ritmust, táncoltatva a nyergükben ülőket. „Ki ebből a kulacsból iszik, babájától elbúcsúzik” – hangzott el a szédítő verbunk után, nyomatékosítva, hogy a fiatal legény most már a huszárok bajtársává vált.

„Örvendetes, hogy a huszártoborzó hagyománnyá fejlődött, ezáltal egy újabb motivációt adva a fiataloknak a lóval és a lovas életmóddal való megismerkedéshez, amit ha megtanulnak, akkor az életben is biztosan megállják helyüket” – fogalmazott a toborzó alkalmával Ferencz Csaba polgármester.

Szőcs Elek huszárkapitány hangsúlyozta: „Elsősorban hagyományainkra hívjuk fel a figyelmet, mert a globalizált világban nem létezik nagyobb érték, mint a gyökér, a nemzeti öntudat. Felkiáltó jel vagyunk a nemzet lelkiismeretén, és ezt próbáljuk a fiataloknak továbbadni, mert a huszárbecsület kivételes fogalom volt, és ha csak 50 százalékban a huszárbecsület szerint élnénk, nem ilyen világ volna”. A kapitány elmondta csíkban falvanként két-három rekruta áll soraikba, a Gyimesekben pedig négy-öt, akik népviseletbe öltözve várják a nagy pillanatot.

Csíkpálfalva népe a toborzó végeztével megvendégelte a huszárokat és az őket kísérő csíkszentimrei Zöld Fák fúvószenekar tagjait, akik az út során zenéjükkel adtak erőt a lónak és lovasnak egyaránt. A reggelit követően a nemzetet szolgáló lovassereg Csíkcsomortánba indult sorozásra, ahonnan a Csíki-havasokon keresztül a Gyimesekbe vették az irányt. Szállást Gyimesfelsőlokon kaptak.

Vasárnap reggel Gyimesközéplok központjában folytatódott a toborzás, amit ünnepi műsor követett a gyimesbükki Ezeréves határnál. A Deáky panziónál elfogyasztott ebédet követően a táborbontással ért véget a negyedik csíkszéki huszártoborzó.