A tavalyi csapadékhiány miatt nagyon lassan és hiányosan kelt ki az őszi gabona. A pusztulás nagyságáról végleges adatokat még nem lehet tudni, ugyanakkor az áprilisi, bőséges esők jót tesznek a vetéseknek és segíthet a növények további fejlődésében.
2012. április 19., 16:132012. április 19., 16:13
2012. április 19., 17:402012. április 19., 17:40
„Csak Szent György napja után lehet pontosabb képet alkotni az ősszel elvetett gabona sorsáról, hiszen a növények megkéstek a fejlődésben, nehezen csíráztak” – magyarázta érdeklődésünkre Csíki Margit. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság munkatársa megjegyezte, hogy az áprilisi esők sokat segítenek az őszi gabona fejlődésében. Ennek ellenére a tavalyi hosszan tartó aszály, valamint a téli fagyok miatt lesznek olyan parcellák, amikre rá-, vagy újra kell vetni a gabonát, mert hiányosan, vagy egyáltalán nem keltek ki a magok. Ebben az esetben tavaszi búzát, vagy árpát használnak fel. Ebből a keverékből a későbbiekben takarmányt készítenek.
A szakember elmondta, hogy Hargita megyében összesen 9425 hektár őszi gabonát vetettek el. Ebből 8017 hektáron őszi búza, 836 hektáron tritikálé (a búza és a rozs keresztezésével létrehozott szemes gabonaféle takarmánynövény), 442 hektáron rozs, valamint 130 hektáron árpa található. A jelenlegi adatok szerint 170-200 hektárt vetettek újra, de ez a szám még nőhet – véli a szakember.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!