Közbirtokosság kontra síegylet

„Megrongálták a vezetékeket, kidöntötték a sípálya felvonójának és a létesítmény világítóberendezéseinek oszlopait, ugyanakkor teljesen tönkretették a területet” – kezdte panaszát Fekete Gyula, a Csíki Síegylet vezetője. „Feltételezem, hogy a Csicsói Közbirtokosság emberei követték el ezeket. Pedig a terület a saját tulajdonuk, az ő érdekük lenne, hogy a környék rendezett maradjon” – tette hozzá. A panaszos október 24-én ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon, kérve, hogy azonosítsák az elkövetőket, és állíttassák vissza a korábbi állapotokat, mivel a tönkretett berendezések a síegylet tulajdonát képezik. Megkeresésünkre a közbirtokosság elismerte, hogy ők végezték a „módosításokat”, álláspontjuk szerint viszont nem rongálás történt, hanem területrendezés zajlik, ráadásul olyan részen, amelyhez „a síegyletnek már évek óta semmi köze”.

Egy sípálya története

A mai sípálya területe – mint hegyi kaszáló – évtizedekkel ezelőtt a csíktaplocai Miklós Árpád és felesége, Ilonka birtokát képezte. Haláluk után örökös hiányában a kaszáló állami tulajdonba került, majd 2002-ben juttatták a Csicsói Közbirtokosságnak. Az érintett részen viszont már 1985-ben elkészült a háromszáz méter hosszú lesiklópályát, kivilágítást, felvonót és menedékházat magába foglaló sportlétesítmény, amely szerepel a Hargita Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság nyilvántartásában is.

Évtizedes háború

Ezen nyilvántartásra hivatkozva háborodott fel Fekete Gyula, amikor „az előzetes jelzés nélkül, egyik napról a másikra elvégzett tönkretételt véghezvitték”. „A közbirtokossággal való pereskedési háború 2004-ben kezdődött. Mi azt szerettük volna, hogy kerüljön vissza állami tulajdonba az egész létesítmény, de a törvényszéken elutasítottak, mondván, lejárt az idő, ami alatt lehetett volna ezt kérvényezni” – elevenítette fel a „háború” kezdeteit a síegylet vezetője. Az 1994-től, még a visszaszolgáltatás előttről haszonbérlő Csíki Síegylet így továbbra is üzemeltető maradt, egészen idén áprilisig, amikor a közbirtokosság jelezte, hogy minden tevékenységet átvesz, az egyletnek pedig végérvenyesen távoznia kell. „Már 2002-ben jeleztük a földosztó bizottságnak a sportlétesítmény jelenlétét, amelyet – mivel a sportigazgatóság nyilvántartásában is szerepel – törvények védenek. Nem vették ezt sem figyelembe. Tiszteljük azt, hogy a közbirtokosság a tulajdonos, de nem tudtuk megértetni a vezetőséggel, hogy ezt a pályát nem turizmusra, hanem a sportolók fejlesztésére kell használni” – mutatott rá Fekete Gyula.

„Állandó gáncsolás után nem lehet párbeszéd”

„Áprilisban visszavonhatatlan bírósági végzéssel felszólítottuk Fekete Gyulát, hogy – mivel nincs többé érvényes bérleti szerződése – mindenestől távozzon a területünkről” – közölte érdeklődésünkre Kósa Imre, a Csicsói Közbirtokosság elnöke. Mint mondta, a jogi úton való vitarendezésre azért volt szükség, mert a síegylet elnöke „éveken át kiskirályként viselkedett a területen, meggátolva minden fejlesztésre irányuló tervet”. „Állandó gáncsolás után már nem lehet párbeszéd. A tervünk az, hogy rendes sípályát építsünk. Nem tönkretesszük a helyszínt, hanem modernizálunk – a saját birtokunkon” – nyomatékosított Kósa. Példaként hozzátette, a pályát használókat eddig egy „ősi, elavult, balesetveszélyes”, több évtizedes felvonó szolgálta ki, ezt „kényszerűen le kell cserélni, ha haladni akarunk a korral”. Az akadályoztatásokkal kapcsolatban Kósa kifejtette, a 2009 őszén váratlanul elhunyt Bónis Ferenc alpesi síedző hozott korábban külföldről egy modern felvonót, Fekete Gyula azonban annak felszerelését is megakadályozta. Hamarosan ez a szerkezet fogja segíteni a sízőket, „ezért kellett elpucolni a magánterületen önkényesen otthagyott eszközöket”. A jelentős beruházás célja egyébként többek között a Csipike és Kossuth sípályák összekötése a Miklós csúszófelületével, egy átfogó pályaegyüttest kialakítva.

A további lehetőségekkel kapcsolatban Fekete Gyula úgy vélekedett, „ha minden kötél szakad”, szeretné, hogy a közbirtokosság – nyugati mintára – legalább lehetőséget adjon a sportolóknak arra, hogy használhassák a pályát. „Civilizáltabb helyeken úgy működik, hogy nem sajátítják ki a sportpályákat, hanem amikor edzés van, elkülönítenek egy részt, ahová a turisták nem léphetnek be. Jelenleg a versenyzőink Tusnádfürdőn és Homoródfürdőn edzenek, őket vissza kell ide hozni” – zárta beszélgetésünket az elnök.

Goscom: kilakoltatási végzés a síegylet ellen

Rendeződött a csíkszeredai Goscom és a Csicsói Közbirtokosság közötti, korábban ellenséges viszony, 2002-ben ugyanis a menedékházat birtokló Közüzemeket a területtulajdonos beperelte, kérve, hogy bontsák le az épületet. A törvényszék elutasította a csicsóiak kérelmét. Később a Goscom indított pert a Csíki Síegylet ellen a haszonbér törlesztésének elmulasztása miatt. Nem jogerős döntés a kilakoltatási végzésről a napokban született, azonban a Közüzemek képviselői biztosak benne, hogy a síegylet fellebbezni fog.