Fotó: Kristó Róbert
Sportolói pályafutása, valamint a csíkszeredai református egyházi közösség érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkeresztet adományozott Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a csíkszeredai Takács István nyugalmazott mérnöknek, volt jégkorongozónak, a Csíkszeredai Református Egyház főgondnokának.
2012. szeptember 12., 19:502012. szeptember 12., 19:50
2012. szeptember 12., 20:182012. szeptember 12., 20:18
Négy személy vehette át Zsigmond Barna Páltól, Magyarország csíkszeredai főkonzuljától az augusztus 20-i magyar állami ünnep alkalmából az anyaország államfője által adományozott kitüntetéseket. A csíkszeredai Lázár Házban tartott szerda esti eseményen a díjazottak hozzátartozói, barátai is jelen voltak.
Aki ismeri az 1930-ban született csíkszeredai Takács Pista bácsit – e sorok írójának nemrég volt alkalma hosszasan elbeszélgetni vele –, annak nincs kétsége afelől, hogy a legmegfelelőbb személy kapta a Magyar Arany Érdemkeresztet.
A magyarságára büszke Takács István
„Takács István a visszaemlékezések szerint már négyéves korában korcsolyázott. Már az 1946/47-es jégkorongidényben a Csíkszeredai Sport Club (CSC) tagjaként a Marosvásárhelyen megrendezett Erdély-bajnokságon mint fiatal tehetséges játékos bontogatta szárnyait. Pályafutása felfelé ívelt, az időközben nevet változtató csíkszeredai csapattal, az IPEIL-lel az 1948/49-es idényben országos bajnoki címet szerzett. Ez volt az első bajnoki cím a csíkszeredai jégkorongsport történetében, és ez volt az eddigi egyedüli csíki bajnokcsapat, amelynek tagjai egytől egyig csíkiak voltak” – hangzott el a kitüntetés átadása előtti méltatásban.
Takács István sportolói pályafutását 1964-ben fejezte be, közösségért folyatott munkáját viszont folytatta, nagyapja, Takács Károly a Csíkszeredai Református Egyházközség lelkipásztora volt, innen jön Pista bácsi vallásos kötődése.
„Talpig úriember, amely embertípusból már egyre kevesebben vannak. Csendes, nyugodt, konfliktuskerülő ember. A helyi református egyházban több mint másfél évtizede főgondnoki tisztséget tölt be. Székelységére, magyarságára egyaránt büszke” – olvasta Szarka Gábor konzul Pista bácsi laudációjában.
„A méltatás előnyösen emeli ki mindazt, amit az évek során egyházi és sporttéren tettem. Hangsúlyozom, soha nem az elismerésért dolgoztam, hanem az egyház és a sport iránti szeretetből, elkötelezettségből. Becsületbeli dolognak tartottam, hogy azt a munkát, amit elvállaltam, legjobb tudásom szerint, Isten segítségével elvégezzem” – e szavakkal köszönte meg a kitüntetést Takács István, miután átvette a Magyar Arany Érdemkeresztet.
További díjazottak
Takács István mellett további három személyt díjaztak. A felcsíki születésű Albert Ernő, a magyar népköltészet gyűjtője és ápolója, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium nyugalmazott iskolaigazgatója részére a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, dr. Ballók Jolán görgényüvegcsűri házi- és szakorvos részére a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Áder János, Magyarország államfője. Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott Nagy Ferenc, a Küküllősárdi Unitárius Egyházközség lelkipásztora (ő egy későbbi időpontban veszi át a kitüntetést), illetve Nagy Géza, a Maros megyei Sáromberke Egyházközség nyugalmazott református lelkésze.
Zsigmond Barna Pál: életművük példaértékű
„Olyan emberekről van szó, akik választott hivatásukat hittel végzik, akiknek életművük példaértékű. Életpályájuk csodálatos bizonyítéka a kitartásnak, a lelkierőnek. Önzetlenül gyarapították Székelyföld szellemi és lelki gazdagságát. A magyar közéletnek sok ilyen, a közösség egészét szolgáló személyiségre van szüksége. A mai generációnak azt üzenem, keressék fel őket, beszélgessenek velük. A kitüntetetteket pedig arra kérem, adják át tapasztalataikat abban a reményben, hogy a következő nemzedékek számára intelmeik útjelzőként szolgálnak” – összegezte beszédében Zsigmond Barna Pál főkonzul.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!