Kilépett a gyerekcipőből Csíkszentlélek

Csíkszentlélek községet négy település alkotja: Csíkszentlélek, Fitód, Csíkmindszent és Hosszúaszó, az összlakosság száma meghaladja az 1700-at. A kistérség 1945–2004 közti története eléggé viszontagságosnak mondható. Községközpontja Csíkmindszent, majd Csíkszentlélek, 1968 után a megyésítéssel járó értelmetlen átrendezés nyomán Csíkszentkirályhoz került a négy falu, melyből egyet – Hosszúaszót – tulajdonképpen halálra ítélt a kommunista rendszer. A falucskába nem vezették be a villanyt, szövetkezet sem alakult, a munkalehetőség nélküli emberek átköltöztek a szomszédos Mindszentre. Sok jót a négy falunak az 1989 utáni változás sem hozott: a községközpont, Csíkszentkirály távol esett, a fejlesztések rendre elmaradtak, a településeken uralkodó állapotok pedig csak romlottak. Így nem csoda, hogy a helybéliekben egyre inkább felerősödött a község önállósága visszanyerésének igénye.

Harmadszori próbálkozásra sikerült

Már a rendszerváltást követő években felmerült, hogy ez a rész külön kellene váljon Csíkszentkirálytól. Ezt több évig nem sikerült megvalósítani, a települések leépülésének folyamata pedig egyre erősebb volt – emlékezik vissza Pál Péter. Csíkszentlélek polgármestere tulajdonképpen 2000-től szolgálja a helybéliek érdekeit, hiszen abban az évben, mindössze 23 évesen a mamutközség alpolgármesterévé választották, az önállósodás után pedig ő lett az újonnan alakult település vezetője. Pál szerint a lakosok egyre erőteljesebben ragaszkodtak az önállósodáshoz, hiszen többek között abban az áldatlan helyzetben voltak, hogy hamarabb értek a megyeszékhelyre, mint a községközpontba, utóbbi ugyanis 25 kilométeres távolságra volt.

„Alpolgármesterré választásomtól kezdve azon dolgoztunk, hogy önállósítsuk ezt a részt. Volt két sikertelen népszavazás, aztán 2004-ben, harmadszori nekifutásra sikerült meggyőzni Csíkszentkirály és Csíkszentimre lakóit, hogy vegyenek részt a voksoláson. A folyamatot segítette, hogy a parlamentben is volt támogatás arra, hogy a kommunista rendszer által beolvasztott községek újjáalakuljanak” – mesélte a községvezető.

Nulláról kellett indulni

Még épülete sem volt a polgármesteri hivatalnak – sorolta a kezdeti nehézségeket Pál. Véleménye szerint több mint három évtizedes lemaradással kellett indulniuk, mivel a hajdani nagyközség ezen része igen el volt hanyagolva: a községi és megyei utak járhatatlanok voltak, még a buszjárat is megszűnt emiatt, az akkor létező középületek pedig lehangoló látványt nyújtottak. „Az volt a legnagyobb kihívás az elején, hogy kialakítsuk a polgármesteri hivatalt, feltöltsük személyzettel. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy közelebb hozzuk a hivatalt az emberekhez. Ehhez mérten alkalmaztuk a személyzetet is.” Az elöljáró úgy véli, ezt az elvárást sikerült is teljesíteni, hiszen mind a mai napig a hivatal segíti az embereket például a mezőgazdasági támogatások kéréseinek kitöltésében, a különböző feltételek teljesítése érdekében is a gazdák mellett állnak.

„A stratégiánk mindenképp az apró lépések politikája volt. Próbáltuk a rendelkezésre álló szűkös anyagiakat úgy beosztani, hogy mindent tudjunk lassú ütemben fejleszteni: közvilágítás, oktatás, úthálózat, vízvezetés. Nem tudtunk nagy pályázatokat lehívni az önrész hiánya miatt, és hitelt sem akartunk felvenni. Lassanként, a helyi közbirtokosságok hathatós támogatásával tudtunk haladni” – jegyezte meg a községvezető. Emellett minden lehetséges kormányzati és megyei támogatás lehívásában próbáltak az élen járni.

Biztos adófizetők vagy bizonytalan turizmus

„El kellett döntsük, hogy meghagyjuk a régi faluképet, amit látványként lehet mutogatni, és abból próbálunk megélni, vagy Csíkszeredából vonzzuk ide a lakosokat, akik többnyire biztos adófizetőkké válnak, jelentős bevételt eredményezve a községnek. Köztes állapotot nem tudtunk elképzelni” − említette az elmúlt évekre jellemző építkezési hullámmal kapcsolatban a községvezető. Mint hangsúlyozza, nem ért egyet azon véleményekkel, miszerint ez teljes mértékben a falukép kárára történne.

„Az ilyen vélemények azok részéről hangzanak el, akik maguk tervezik ezeket a házakat jó pénzekért. Tehát a kritikusok zömében egyben azok is, akik hozzájárulnak ehhez az építkezéshez.” A beszélgetés során az is elhangzott, kevésbé mondható sikeresnek az a próbálkozás, hogy vállalkozásokat is a településre vonzzanak. „A romániai törvények sajnos nagyon kevés lehetőséget adnak erre egy községnek, így szerintem ezért nem tudtunk ebben a kérdésben előrébb lépni. Kevesebb, mint tucatnyi vállalkozás van, ebből egy maradt olyan, amely közel száz személyt foglalkoztat. A mai gazdasági helyzetben egy ekkora községben ez nem kis dolog” − véli a településvezető.

A sportcsarnok a közösség szimbóluma

„Sikerült rendbe tenni főbb útvonalainkat, ezt mindenképpen nagy megvalósításként tartjuk számon” − említi Pál Péter. Szintén ebbe a kategóriába sorolja a vízhálózat kiépítését. A gázvezetést negatívumként könyveli el, mivel eddig csak Mindszentre jutott el. „Utóbbi nemcsak rajtunk múlott. Olyan cégnek van koncesszióba kiadva a gázszolgáltatás Hargita megyében, amely képtelen beruházásokat eszközölni. Nem mondunk le erről a szándékról, most is teszünk erre irányuló próbálkozásokat, ehhez viszont a lakosoknak is vállalniuk kell a rájuk eső részt.” Jelenleg a csatornarendszer kiépítésén dolgoznak Fitódon és Szentléleken, ezt egy-két év múlva követheti a mindszenti hálózat lefektetése is.

„A multifunkcionális sportcsarnok a község szimbóluma, mivel közösségi összefogással kezdtük építeni. Ahogy erősödött a közösség, úgy épült fel ez a csarnok is. 2012-ben történt leégése után pedig ismétlődött a történelem, összefogással rövid idő alatt sikerült újjáépíteni. Ez is azt mutatja, továbbra is erős közösség alkotja a települést, melynek büszkesége ez az ingatlan” − nyomatékosít az elöljáró.

Hozzátette, a tanintézményeket is próbálták fejleszteni, ezt részben sikerült is, az általános iskola központi épülete például már vetekszik egy csíkszeredai iskola minőségével, az oktatók is megfelelően képzettek.

Ugyancsak pozitívumként említette, hogy a megyei tanács segítségével kivezették a villanyt Hosszúaszóra. Igaz, hogy ennek a falucskának jelenleg hivatalosan egyetlen lakosa van, ám a település fontos szerepet játszhat a későbbiekben turisztikai szempontból. „Vannak ez irányú terveink, ám mindaddig hiába beszélünk turizmusról, amíg az alapvető infrastrukturális feltételek nem adottak ehhez. Így például a kis falucska megközelítése is nehézkes jelenleg.”

Önállóan is meg tud élni a település

„Sikerült annyira megerősödnie, felnőnie ennek a községnek, hogy önállóan is meg tud élni, fenn tudja tartani intézményeit” − mondta Pál Péter. Rögtön hozzátette, a fejlesztésekhez viszont továbbra is szükség van külső segítségre, támogatásra. A települések jövőképéről úgy fogalmazott: az új rendezési terv megadja ennek alapjait, visszafogottabb építkezési hullámot vizionál a következő tíz évre, valamint azt is kimondja, hogy meg kell őrizni a hagyományos tízes rendszereket, illetve megtartanák a csendes lakóövezet jellegét a községnek. „Amit saját erőmből tudtam, megtettem. Szeretem ezt a községet, és mindig az volt a legfontosabb számomra, hogy alázattal és kitartóan harcoljak az itt lakókért és a település fejlődéséért\" - zárta mondandóját a polgármester.