Még korántsem végleges a formája, ám napvilágot látott a csíksomlyói kegyhely tervezett címere. A ferencesek szerint a jelvény kidolgozásának gondolata már több éve megfogalmazódott, elkészítését a magyarországi Pécsi L. Dániel jelképtervezőre bízták.
2012. február 29., 14:292012. február 29., 14:29
2012. február 29., 17:332012. február 29., 17:33
„Jó pár éve immár, hogy megfogalmazódott annak gondolata, hogy más fontos kegyhelyekhez hasonlóan, a csíksomlyóinak is legyen címere. Ez a hatodik változat, amely napvilágot lát, azonban lesznek rajta még módosítások” – tájékoztatott P. Urbán Erik OFM. A csíksomlyói templomigazgató elmondta, az már letisztázódott, melyek lesznek a címerhez felhasznált szimbólumok. Így a pajzs formájú alapon fellelhető a két kulcs és a tiara, mint a katolikus egyházhoz való tartozás kifejezője, ez a jelkép ugyanakkor a kegytemplom XII. Pius pápa általi kisbazilika rangra emelésére is utal. „Ezt fontosnak tartottuk, hogy belekerüljön” – jegyezte meg Erik testvér.
A címeren ugyancsak megjelenik a ferences jelvény, melynek használata a templomigazgató szerint azért lényeges, mert több évszázadra visszamenőleg ferencesek látják el a kegyhelyet. Látható továbbá a dupla kereszttel ellátott hármashalom, mint a magyarság jelképe, illetve a Székelyföldet ábrázoló Nap és félhold. „Természetesen mind a négy pajzsrészletet átfogja a csíksomlyói Szűzanya képe. Nos, ezek a jelképek kerültek a címerre hosszas gondolkodás után” - említette a templomigazgató. Hozzátette, a címeren olvasható a ferencesek jelmondata is, azaz a Pax et Bonum (Béke és Jóság! - szerk.megj.), amit két évszám zár közre. 1442 a ferencesek végleges letelepedésének éve, amikortól biztosra vehető, hogy a rend tagjai szolgáltak a kegyhelyen. A másik évszám a címer létrehozásának évét jelképezi, ám Erik testvér szerint nem biztos, hogy ez utóbbi így is marad.
Villamosmérnökből címertervező
A csíksomlyói kegyhely címerét a magyarországi Pécsi L. Dániel jelképtervező készíti. Életpályájához hozzátartozik, hogy művészettörténész szeretet volna lenni, szülei tanácsára inkább a villamosipari technikumot, majd a budapesti Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát végezte el. Villamosmérnökként 1978-ban, a Szent Korona hazahozatalakor, a Nemzeti Múzeumban rendezett kiállításon kapott felkérést a koronázási ékszerek és a palást szakszerű megvilágítására és állagmegóvására. A Külkereskedelmi Főiskolán elvégezte a marketing-kommunikációs szakot, a 90-es évek óta pedig címereket, jelképeket készít települések, intézmények, egyházi szervezetek számára, munkáiban a nemzet múltja iránti tisztelet vezérli. Bár sem iparművészeti, sem képzőművészeti végzettsége nincsen, 2007-ben felvették a magyar iparművészek grafikai tagozatába. Erdélyhez több munkája köti, ő készítette el például a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem címerét.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!