Katonák emlékművének története

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Csíki gimnazista diákokkal ásatták ki és temettették újra 1946-ban azoknak a katonáknak a bomladozó holttesteit, akiknek a csíkszeredai szovjet hősök obeliszkje állít emléket. A szovjet emlékműre múlt héten másfél órára visszahelyezett vörös csillag apropóján kerestünk fel olyan csíkiakat, akik még emlékeznek az emlékmű állításának előzményeire.

Kozán István

2012. május 22., 19:012012. május 22., 19:01

2012. május 22., 19:522012. május 22., 19:52

Csíkszeredában május 15-én visszakerült másfél órára a vörös csillag a szovjet hősök emlékművére. A kommunista jelképet a 61-es számú hegyivadász-alakulat vezetőjének parancsára helyezték ki, majd Csíkszereda polgármesterének kérésére távolították el a tűzoltók. Cikkünkben az emlékműállítás előzményeiről, illetve körülményeiről kérdeztünk meg néhány csíkszeredait.

Egyre kevesebben vannak, akik még emlékeznek a második világháború utáni csíkszeredai hétköznapok egyik – mára fontossá váló – eseményére. Arra a napra, amikor az akkori városháza előtti téren (a mostani „tapstéren”) kiásták a háborúban meghalt katonák tömegsírját, és a holttesteket a szovjet hősök emlékművének helyére szállították, ahol újratemették. Ezeknek a katonáknak állít emléket az 1948-ban épült szovjet hősök emlékműveként ismert obeliszk.

A kiásás

„1946 májusának vége lehetett. Emlékszem, még iskolába jártunk, de már közel volt a vakáció. Egy nap a 17–18 éves gimnazistákat kirendelték a mostani tapstér közepére, az akkori városháza elé, hogy az addigra gépekkel felásott tömegsírból piszkáljuk ki a katonák hulláit. Borzalmas volt a látvány és a szag. Képzelheti, hogyan nézhettek ki azok az emberi maradványok, amelyek két éve voltak eltemetve” – emlékszik vissza az 1929-ben született Bara Béla. A körülbelül „tíz-húsz holttestet” a diákok felrakták egy teherautóra, és a mostani emlékmű helyén lévő pityókaföldre szállították. „Úgy tudom, hogy a Kászonokból, az Úz-völgyéből és Alcsíkról, talán Csíkszentmártonból is hoztak szekereken holttesteket, amelyeket ugyancsak abba a közös sírba temettek. Egyetlen nap alatt lezajlott az egész újratemetés” – meséli Bara Béla bácsi.

Magyarok, oroszok, németek

A most nyolcvankét esztendős Takács István a kiásáson nem, az újratemetésen viszont jelen volt.   
„A háború végén, valamikor negyvenöt nyarán összeszedték az elesett orosz, magyar és német katonák holttesteit, és a régi városháza előtti térre temették. Pár évre rá ásatták ki és temettették újra azokat. Az esemény az én szempontomból a halottak meggyalázása volt, mivel ugyanúgy temettették vissza velünk, mint ahogyan pár évvel azelőtt eltemették: koporsó nélkül. Nem tudom, kinek az agyából pattanhatott ki az újratemetés ötlete. Elkocsonyásodott testrészekre is emlékszem” – adja vissza az ott látottakat Pista bácsi, majd hozzáteszi, még most sem érti, miért pont a gimnázium diákjait választották ki erre a szörnyű feladatra.

Ide kapcsolódó, érdekes adalék Nagy Mózes olvasónk visszaemlékezése. Nagy emlékei szerint Csíkban nem csak oroszokat, hanem német katonákat és magyar honvédeket is temettek a szovjet hősök emlékművéhez. „Jól emlékszem, mindenki meg volt botránkozva, hogy miért nevezik Szovjet hősök temetőjének” – fogalmazott olvasónk.

Egy másik történet

Az 1921-ben született Erőss István a szovjet emlékmű építésekor Csíkszereda városházi mérnöke volt. Az ő története azért is érdekes, mert másként emlékszik vissza az akkori eseményekre. „A Maniu-gárda kegyetlenkedései alatt (a Wikipédia szerint a gárda tagjai 1944. október 8-án Csíkszentdomokoson 11 embert végeztek ki, Csíkszeredában is összegyűjtöttek 150 magyart, akiknek a kivégzését a helyi szovjet városparancsnok akadályozta meg – szerk. megj.). Csíkszeredában egy bizonyos Szubotin nevű szovjet tiszt volt a város parancsnoka, aki egy alkalommal Felcsíkon vadászott, ahonnan soha nem tért vissza, a holttestét sem találták meg. Mivel őt szerették a helybéliek, ezért a megyevezetés elhatározta, hogy egy emlékművet állít neki. A létesítményt névrokonom, Erőss István tervezte” – meséli Pista bácsi.

Egy másik, már-már anekdotaszerű történetet is kapcsolt az előbbihez. „A szovjet csapatok csíkszeredai bejövetelekor mindenki menekült, amerre csak tudott. A hadsereg mindent felkutatott, hat katona a mostani Márton Áron Gimnázium szertárában járt, szeszt és formalint ivott, majd szörnyet halt. Azon az éjszakán valakik a diákokkal gödröt ásattak a gimnázium udvarára, és ideiglenesen eltemettették a katonákat. Évek múlva ezen katonák maradványait kiásták, és a majdani szovjet hősök emlékművének helyére szállították, ahol újratemették” – eddig Pista bácsi története.

Kozma Csaba, a Márton Áron Gimnázium jelenlegi gondnoka is hallott a hat katonáról, ám tudomása szerint azok nem oroszok, hanem németek voltak, valóban a gimnázium udvarán temették el őket, de csak valamikor 1949 után, tehát a szovjet hősök emlékművének elkészítése után ásták ki tetemeiket.
„Karácsony Zakariás akkori iskolaigazgató 1949. április 30-án egy vázlatrajzot készített hat német katona sírjáról, amelyek a gimnáziumi pumpaház közelében voltak. Ez a dokumentum most is megvan. Annyit tudok a történetről, hogy 1949 után ezeket a sírokat felnyitották és a holttesteket elszállították, azt viszont homály fedi, hogy hová is kerülhettek a német katonák csontjai ” – magyarázza Kozma Csaba.

Az emlékmű és a csillag

A szovjet hősök emlékművét az 1946-os újratemetés után két évvel, egyes források szerint 1948. november 7-én avatták fel. Egyetlen átalakítás történt az obeliszk szocialista korszakában, amiről Gegő Árpád mesélt. „A régi, hajlított vinklivasból készült és belülről villanyégővel megvilágított vörös csillagot valamikor 1985-ben vagy talán \'86-ban le kellett cseréljük, mert az megkopott és megrongálódott. Úgy tudom, hogy érkezett egy magas rangú szovjet delegáció a városba, ezért kellett felfrissíteni a vörös csillagot, és mivel nekünk volt alpinista engedélyünk, ezért minket kértek fel a feladatra.”

A vörös csillagot a kilencvenes évek közepén Csedő Csaba István, Csíkszereda akkori polgármestere távolíttatta el. Megőrzésre a taplocai gazdaságba vitték, ahonnan három évvel ezelőtt egy kiállítás erejéig az érdeklődőknek bemutatták. Amolyan múltidézőként...

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

2025. július 05., szombat

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
2025. július 05., szombat

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon

Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
2025. július 04., péntek

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek

Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
2025. július 03., csütörtök

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel

Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel
2025. július 03., csütörtök

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát

Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát