Igény van, pénz nincs az idősek intézményesített ellátására

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Egyetlen hagyományos értelemben vett idősotthon sem működik Csíkszéken, holott sok az egyedülálló idős ember, akinek biztonságot, segítséget jelentene megfelelő körülmények között, társaságban, felügyelet alatt tölteni mindennapjait.

Kovács Attila

2015. február 02., 10:492015. február 02., 10:49

Otthoni idős és beteggondozó szolgálat működik, nyugdíjas egyesületek, klubok is szép számmal akadnak Csíkszéken. Olyan otthonokból viszont, ahová az egyedül maradt idős emberek beköltözhetnének, hiány van. Az igények ellenére sem az önkormányzatok, sem a magánszféra nem tudott ezen a téren felmutatni semmit.

Ha idősek otthonáról esik szó, elsőként a szépvízi létesítmény merül fel a köztudatban, amely valóban ezt a szerepet látta el hosszú évekig. Csakhogy 1999-ben egy kormányhatározattal átalakították ápoló- és gondozó otthonná, így nem idősekkel, hanem csak fizikai, szenzoriális (érzéki) és mentális fogyatékkal élő személyekkel foglalkoznak ott. A Hargita Megyei Tanács Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságához tartozó új, ötven férőhelyes, 2007-ben felavatott otthont PHARE-pályázatból építették, 600 ezer eurós támogatásból, azelőtt öt külön épületben működtek. A kapacitás növelése már rég felmerült, de Elekes Zoltán, az említett intézmény vezetője szerint az uniós irányelvek alapján az ilyen típusú szociális ellátás terén a jövő nem a nagyméretű intézményeké. Kérdésünkre elmondta, ha bővítésen gondolkodnak, akkor kisebb védett lakóotthonokat hozhatnak létre.

Csíkszeredában tizenöt évvel ezelőtt a Salvator Alapítvány szeretett volna öregotthont létrehozni az akkori városvezetés támogatásával, az alapkövet is letették a Pacsirta sétányon, sőt, a tervek egy része is elkészült. Pénzhiány miatt a további tervkészítés és a kivitelezés elakadt. 2007-ben, miután a Szív utcai el nem készült dendrológiai park területe visszakerült a katolikus egyház tulajdonába, és a Szent Kereszt-plébánia szociális otthon létesítését vette tervbe, az alapítvány az elkészített terveket átadta az egyháznak. A sík, mocsaras területhez viszont teljesen alkalmatlanok a korábbi helyszín adottságai szerint készült tervek, más műszaki megoldást kell találni. Az egyház még 2007-ben szerette volna elkezdeni a beruházást, az ifjúsági ház, illetve idősek befogadására berendezett szociális otthon megépítését, de erre azóta sem került sor, szintén pénzhiány miatt. Darvas Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt egyházközség plébánosa kérdésünkre azt mondta, a hosszú távú tervekben továbbra is szerepel ez a beruházás, mert a területet az egyházközség javára szeretnék hasznosítani.

A csíkszeredai székhelyű Benignitas Egyesület is szükségesnek látta egy időseket befogadó intézmény létrehozását. Ők Csíkpálfalván több mint egy hektáros területet vásároltak erre a célra. Hiányzott viszont a megfelelő támogatottság és a pályázati lehetőségek, amelyekben szintén reménykedtek. Az építkezés elmaradt, 2012-től vegyszermentes zöldségtermesztésbe kezdtek a megvásárolt, kertté alakított területen.

A csíkszenttamási Szent Anna Nőegylet öregotthon építését szorgalmazza – ez már 2004-ben hír volt. A munkálatok el is kezdődtek holland, német támogatók, a katolikus egyház és adományozók segítségével, az 500 ezer eurós beruházást igénylő ház átadását akkor 2006 júniusára tervezték. A lendület alábbhagyott, az épület alapozása, az alagsor és az első szint egy része készült el, most leginkább állagmegőrzésre volna szükség, mert a szándék továbbra is megvan. „Dolgozunk rajta, a hollandokkal most tárgyalunk az együttműködésről” – közölte érdeklődésünkre Dobos Rozália, a nőegylet vezetője. Támogatásra van szükségük, mert, mint mondta, építésre pályázatok nincsenek, csak javításra. „Annyi pénz kellene most, hogy egy födémet tudjunk önteni, hogy ne menjen tönkre az épület. Most voltam kint szakemberrel, aki megnézte, és azt mondta, nincs nagy baj” – nyilatkozta Dobos Rozália, aki szerint az uniós csatlakozás után a támogatások is elakadtak, a gazdasági válság is hozzájárult a késlekedéshez. Az nem kérdés, hogy szükség van-e Felcsíkon ilyen létesítményre. „Amikor a felmérést végeztem, Felcsíkon 750 magára maradt személy volt, az összlakosság 3,5 százaléka. Most azt hiszem, ez a szám jóval több, mert sok fiatal elment” – állítja. Az egyesületnek most először saját székhelyet igyekeznek találni, ha ez megtörténik, akkor az öregotthon létesítése is előtérbe kerül.

„Van rá igény, gondolkodtunk is rajta az önkormányzatban. Ha csinálunk valamit, fel kell szerelni, engedélyeztetni kell, megfelelő épület és személyzet is szükséges. A fenntartás is költséges” – ezt Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere mondta, amikor arról érdeklődtünk, hogy lenne-e létjogosultsága Alcsíkon egy időseket befogadó intézménynek. Mivel az egyedül maradt idősek száma jelentős a térségben, sokan örülnének egy ilyen otthonnak.

A megyében működő szociális ellátórendszernek pénzügyileg is maradéktalanul részese a város – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán. Csíkszereda polgármestere szerint ez egy rendben lévő és követhető út, a rendszert ebben a szellemben kell bővíteni, a tanulságokat felhasználva. Ugyanakkor jó mintának nevezte a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthont. „Jó minta, ha egyházi és magánpénzből működik ez a dolog, és közpénzből támogatást kap. Úgy látjuk, ez hatékonyság szempontjából is jobb módszer, másrészt a lelki gondozás egyáltalán nem elhanyagolandó kérdés, ezek közül egyiket sem lehet a közszférában garantálni. Ebből a szempontból nagyon jó megoldás, ami Gyergyószentmiklóson van. Várjuk, hogy az egyház, a magánszféra lépjen, szívesen segítjük lépéseiket” – tette hozzá.

„A nagy probléma az, hogy az öregotthonokra nincs központi finanszírozás, ezért szükség van a magánszférára is. Létrehozni lehet ilyet, csak mivel nem osztanak le pénzt, az önkormányzatok nem bírják meg a fenntartását. Most egy létrejött Maroshévízen a helyi önkormányzat működtetésében, kíváncsi vagyok, milyen eredményekkel jár” – magyarázta Elekes Zoltán. A gyermekvédelmi igazgatóság vezetője szerint lenne igény önkormányzati intézményekre, mert a hátrányos helyzetű személyeknek nem alternatíva a magántulajdonú öregotthon, ahol jelentős hozzájárulásra van szükség a lakók részéről.

Tudomásunk szerint már több csíki vállalkozóban is felmerült az ötlet, hogy ha panzióként nem tudják gazdaságosan működtetni elkészült, de még nem használt épületeiket, akkor öregotthonokat hoznának létre. Konkrét lépésekre azonban egyelőre nem került sor. 2004-ben csupán Szenttamásról már öten várakoztak, hogy ha elkészül az öregotthon épülete, elfoglalják a 30 férőhely valamelyikét. Azóta eltelt tíz év, és nemcsak ott, hanem egész Csíkszéken egy szép álom maradt mindez.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 25., péntek

Közel négy hektáron lángolt a gabona Csíkkozmás és Csíkszentmárton határában

Nagy mozgósítással zajlik a tűzoltás, a hivatásos és az önkéntes tűzoltók vállvetve dolgoznak a lángok megfékezésén.

Közel négy hektáron lángolt a gabona Csíkkozmás és Csíkszentmárton határában
2025. július 25., péntek

Terítéken a Kárpát-medencei magyarok jelene és jövője

A magyar kisebbségek sorsáról, a jövőbeli kihívásokról, választásokról szólt az idei Tusványos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetése, amelyen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői, valamint a román és magyar kormány képviselői is részt vettek.

Terítéken a Kárpát-medencei magyarok jelene és jövője
2025. július 24., csütörtök

Már a tusványosi beszédén dolgozik Orbán Viktor, hamarosan lejár a regisztráció

A tusványosi beszédén dolgozik Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A szombati előadásra regisztrálni kell – csütörtök éjfélig.

Már a tusványosi beszédén dolgozik Orbán Viktor, hamarosan lejár a regisztráció
2025. július 24., csütörtök

Már csütörtök este lezárják a parkolóövezet területét a pénteki mérkőzés miatt

A pénteki FK Csíkszereda–Rapid szuperligás labdarúgó-mérkőzés miatt biztonsági okokból csütörtök este tíz órától lezárják a Lidl melletti közterületi parkolót Csíkszeredában – közölte Korodi Attila polgármester.

Már csütörtök este lezárják a parkolóövezet területét a pénteki mérkőzés miatt
2025. július 24., csütörtök

Az ifjúsági szervezetek szerepe a jövő generáció felkarolásában

Tusványos második napján a nemzetpolitikai kérdések is napirendre kerültek. A fiatal közösségek, régi hagyományok című beszélgetésen sem volt ez másképp, ezúttal az ifjúsági szervezetek szerepét vizsgálták a témában. Az eseményt Turi Ádám moderálta.

Az ifjúsági szervezetek szerepe a jövő generáció felkarolásában
2025. július 24., csütörtök

„Ez egy dimenzió kapuja” – újraindul a gyimesi tánctábor

Tartalmas nyári hét a hagyományok jegyében – 28. alkalommal szervezik meg a gyimesközéploki tánctábort. A helyi gyerekeknek ingyenes a belépés, a hangulata pedig pótolhatatlan.

„Ez egy dimenzió kapuja” – újraindul a gyimesi tánctábor
2025. július 24., csütörtök

Játszva tanulhatnak a gyermekvédelem fiataljai Csíksomlyón

Idegen nyelvi és alkotótáborban tanulhatnak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság fiataljai július 21–27. között Csíksomlyón.

Játszva tanulhatnak a gyermekvédelem fiataljai Csíksomlyón
2025. július 21., hétfő

Ott leszünk-e Tusványoson? Még szép!

Tucatnyi kollégával leszünk jelen a 34. Tusványoson. Ahogy a rendezvény idei mottója (Ránk számíthatsz!) hirdeti, mi is úgy tervezzük, hogy olvasóink számíthassanak ránk. Igyekszünk kihozni a legtöbbet a rendezvényből.

Ott leszünk-e Tusványoson? Még szép!
Ott leszünk-e Tusványoson? Még szép!
2025. július 21., hétfő

Ott leszünk-e Tusványoson? Még szép!

2025. július 20., vasárnap

Mi fán terem a digitális fittség, és miért kell „rágyúrnunk”?

A bizonytalan környezet új fogalmakat is a felszínre hozott – ezek közül az egyik legfontosabb a digitális fittség, amely a szakértők szerint egyre inkább meghatározza, ki tud talpon maradni a munkaerőpiacon.

Mi fán terem a digitális fittség, és miért kell „rágyúrnunk”?
2025. július 20., vasárnap

Kelemen Katalin – egy élet a könyvek között

Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, most mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként élt meg. Kelemen Katalinnal, a Kájoni János Megyei Könyvtár egykori munkatársával beszélgettünk.

Kelemen Katalin – egy élet a könyvek között