
Ez az első alkalom, hogy egy leadási időszakban, egy kérelemben igényelhetők az eddig négy alkalommal külön-külön kért állattenyésztési támogatások: a hegyvidéki hátrányos helyzetű, juh, illetve szarvasmarha (beleértve a bivalyt, húsmarhát és fejőstehenet), valamint az állami szarvasmarha, illetve juh és kecske utáni támogatások. A Hargita megyei gazdák iratcsomóit hétfőtől veszi el a megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
2014. május 08., 15:412014. május 08., 15:41
2014. május 08., 19:142014. május 08., 19:14
„Ebben az a jó, hogy a gazdának elég, ha egy évben egyszer elvégzi az állattámogatásokkal kapcsolatos teendőket. Ám úgy érzem, a hivatal még nincs teljesen felkészülve erre a változásra” – fogalmazott Haschi András. A megyei APIA igazgatója szerint az is kérdéses, hogy a gazdák fel vannak-e arra készülve, hogy ilyen nagy adatmennyiséget egyszerre kezeljenek. „A következő időszakban eldől, hogyan tudunk viszonyulni az új helyzethez, illetve a gazdák is hogyan tudják előkészíteni az iratokat” – jelentette ki az igazgató.
Alig három hét maradt
Haschi kiemelte, elméletileg a támogatási kérelmek leadásának időszaka már április 18-tól elkezdődött. De mivel igencsak nehézkesen indult ez az egész folyamat, a gyakorlatban csak hétfőtől tudják elvenni az iratokat, a leadási határidő május 31. „Nehéz előre megjósolni, de talán húszezer gazdát várunk az APIA-központokhoz. Három hét alatt kellene ezt az egészet mi lebonyolítsuk, ami lehetetlen” – fogalmazott az intézményvezető, abbeli reményét is kifejtve, hogy meghosszabbítják a kérelmek leadási időszakát.
Jól működő rendszer segíti a gazdákat
„Ez is úgy működik, mint minden más a mi esetünkben: van egy jól kialakult rendszerünk községenként a helyi szakmai egyesületekkel, a polgármesteri hivatalokkal, állatorvosokkal, állattechnikusokkal. Ők segítik a gazdákat az ügyintézéssel” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette, legtöbb esetben a megbízottak hozzák be az APIA-hoz a dokumentációt, nem feltétlenül kell személyesen is megjelenjenek a gazdák. Az intézményvezető szerint némileg bonyolítja a helyzetet, hogy például a szarvasmarhatartók ettől az évtől kizárólag a Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületétől válthatják ki a kérésleadáshoz szükséges igazolást. Ugyanebben a hajóban eveznek a juhtartók is, nekik is Csíkszeredában láttamozzák a szükséges iratokat.
Marad minden a régiben, kevés változással
A támogatások igénylésének feltételei ugyanazok, mint tavaly, a kért iratok is csak nagyon kis mértékben változtak – számolt be Carmen Miş. A megyei APIA osztályvezetője kiemelte, újdonságként hat, hogy a gazdáknak be kell mutatniuk az általuk kitöltött, az állatállományra vonatkozó gazdasági regisztert. Ennek többek között tartalmaznia kell az állatok azonosítására vonatkozó adatokat (ilyen például a fülszám, faj, fajta, nem és születési dátum), a jószágok gazdaságba lépésének időpontját és módját, esetenként, hogy melyik farmról származnak, illetve ugyancsak esetenként, hogy azok mikor hagyták el a gazdaságot és milyen módozattal.
„A mi esetünkben ez a regiszter 2010-től kell legyen részletesen kitöltve. Volt már olyan gazda, aki hozta a kérést az állatorvos által kiállított, a gazdaságában található állatok összesítésével. Ezt már nem fogadjuk el. A gazdáknak maguknak kell vezetniük a nyilvántartást” – nyomatékosított az osztályvezető. Kiemelte, egy típusregiszter az APIA-tól is igényelhető. Szintén fontos információ, hogy a juhtartók esetében a gazdáktól már nem kérik az állatok azonosságát tartalmazó F1 nyomtatvány másolatát a gazdaságban született és támogatásra javasolt állatokról, illetve az F2 nyomtatvány másolatát a más gazdaságokból származó állatok azonosságáról.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!