Génekben hordozott harcos jellem

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Tájképek, harcosokkal címmel jelent meg György Attila József Attila-díjas író legújabb prózakötete, melyet a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátus szervezésében hétfőn 18 órától mutatnak be a főkonzulátus Gál Sándor utca 9. szám alatti épületében. A szerzővel beszélgettünk.

Szőcs Lóránt

2011. december 15., 18:322011. december 15., 18:32

2011. december 20., 20:062011. december 20., 20:06

A kötet belső borítója

– Új kötete is egy időbeli utazás, ahol különböző korokban és helyszíneken találjuk magunkat. Hol az etruszk világ hanyatlásánál és a Római Birodalom kezdetén vagyunk, hol éppen a tatárok elől menekülő IV. Béla király története elevenedik meg stb. A történetek főszereplői a harcosok. Mennyi a fikció és mennyi a valóságtartamuk ezeknek a történeteknek?

– Én úgy gondolom, hogy ezek a benyomások, emlékek, érzések a kollektív tudatalattiból származnak. Persze, mondhatnám, hogy mindez száz százalékig fikció, azonban szerintem egy alkotó ember számára mindig nehéz behatárolni, hogy abból, amit gondol, vagy kitalál, mennyi az emlék (akár genetikai is), és mi az, ami a semmiből jön. Én nem hiszem, hogy bármi is a semmiből származhatna, nem látok éles határt a valóság és a fikció között.

Tényleg hiszek abban, amit Eliphas Lévi francia orvos mágiáról szóló könyvében olvastam, hogy a világ öt elemből tevődik össze: földből, tűzből, vízből, levegőből és fantáziából. Én az ötödiket is ugyanolyan valóságos elemnek tartom, mint az első négyet. Gondoljunk csak a gazdaságra, amit a pénz működtet. Ehhez az szükséges, hogy mindannyian elhiggyük, hogy azok a papírdarabok értékkel bírnak. Attól tárgyiasul a pénz értéke, hogy több millió ember ruházza fel ilyen tartalommal.

– Hasonlóképpen vélekedik a történelemről is?

– Természetesen, annyi fenntartással, hogy visszafelé nem szabad változtatni rajta. A könyvben feldolgozott történetek többségének reális alapja van. IV. Béla menekülése megtörtént, a királyt mentő vitézi cselekedeteiért kapott később nemesi címet a Mikó család, melynek leszármazottjai mai napig a Székelyföldön élnek. Rurik és Oleg találkozása Álmossal szintén egy megtörtént esetből indul ki, átverekedték magukat a katonákon, így lett belőlük testőr, így kerestek munkát. Ezek reális történetek, persze, én képregényszerűen írtam meg, vagyis nem hagyatkoztam pusztán az okiratokban fellehető száraz tényekre.

– Nagyon foglalkoztatja a harcos alkat, főszereplői mindig katonák, még akkor is, ha manapság – legalábbis berkeinkben – hivatásként, létformaként kezd egyre népszerűtlenebb lenni a katonáskodás. Talán a modor és a jellem, ami fennmaradt, megőrződött belőle.

– Az én olvasatomban a harcos egy tartást jelent, és nem egyszerűen egy foglalkozást, kenyérkeresési módot. Aki napjainkban fizikailag űzi a harcot, az vagy egy hivatásos katona, vagy egy kötekedő, dúvad, idióta, akitől teljesen elhatárolódom. Szerintem a harcos mentalitás a fontos, és ezt most sem tudnám jobban megfogalmazni, mint ahogy tettem a Harcosok könyvében. Vedd számba Istenedet, hazádat, családodat, barátaidat, valamint elveidet, és ha beazonosítottad ezeket, attól kezdődően képletesen, akár kivont karddal is védelmezd. Szerintem ezt jelenti harcosnak, embernek lenni. Mindenki harcol, ha másért nem, a kenyeréért...

– A történetek harcosai viszont nagyon életszerűek, mintha valamikor ott lett volna ezeken az eseményeken, mintha genetikai szálak kötnék a múlthoz. IV. Béla menekülése okiratokban ránk maradt, de máig rejtély fedi az etruszkok és egyik királyuk, Tarqiunius történetét.

– Én úgy tartom, hogy mindenkinek létezik egy genetikai öröksége. Világos, hogy bármelyikünknek, aki több nemzedék óta itt él a Székelyföldön, a nagyapjának a nagyapja is katona volt. Történelmi léptékkel mérve, nagyon közeli az első és a második világháború, melyekben nagyapáink harcoltak. Nem véletlen, hogy sokunknál fennmaradt ez a sajátos jellem, magatartás.

Tarqiunius etruszk uralkodó megint csak létezett, sőt két ilyen nevű etruszk király is volt, az első úgy tudjuk, hogy Róma alapítója volt. Persze, én egy saját Tarquinius-verziót hoztam létre.

Mindig is foglalkoztatott az etruszk nép, mert úgy jártak, ahogy mi is majdnem. Szerintem nem tűntek el, hanem ez az Ázsiából származó, rendkívül tehetséges, okos és szép nép beolvadt a latin népbe. Julius Cézár is az etruszkoktól származtatta magát. Nyelvük, amely a latin nyelvtől lényegesen különbözött, teljesen elveszett. Az etruszk is ragozó nyelv volt, akár a magyar, és hosszú ékezeteket is használt. Ezért is vontam párhuzamot köztük és köztünk. A római és az etruszk történelem nagyon szívügyem, ha megválaszthatnám, hol és mikor éljek, akkor Kr. e 300-400 között szeretnék élni az Appennini-félszigeten. Sőt, ha létezik a lélekvándorlás, akkor én úgy gondolom, hogy már éltem is ott abban a korban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Ünnepi menetrend szerint közlekednek az autóbuszok Csíkszeredában

A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.

Ünnepi menetrend szerint közlekednek az autóbuszok Csíkszeredában
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Mesterséges intelligenciával követik a rönkszállítmányokat Székelyföldön is

Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.

Mesterséges intelligenciával követik a rönkszállítmányokat Székelyföldön is
2026. március 31., kedd

Megvédenék a falusi életformát Csobotfalván – ezt kérik a helyiek a városvezetéstől

Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.

Megvédenék a falusi életformát Csobotfalván – ezt kérik a helyiek a városvezetéstől
2026. március 30., hétfő

Folytatják a munkálatokat az Olt menti kerékpárúton

Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.

Folytatják a munkálatokat az Olt menti kerékpárúton
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Víztartályokat kell telepíteni Tusnád községben

Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.

Víztartályokat kell telepíteni Tusnád községben
2026. március 29., vasárnap

Látogatóközpont mutatja be a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp értékeit

Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.

Látogatóközpont mutatja be a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp értékeit
2026. március 29., vasárnap

Örökletes és ritka betegségek orvosa

Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.

Örökletes és ritka betegségek orvosa
Örökletes és ritka betegségek orvosa
2026. március 29., vasárnap

Örökletes és ritka betegségek orvosa

Hirdetés
2026. március 28., szombat

Levélszavazás: megkezdődött a voksok leadása a csíkszeredai főkonzulátuson

Elkezdődött a levélszavazatok gyűjtése Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán: a választók szombattól vehetik át levélcsomagjaikat, illetve adhatják le voksukat, ugyanakkor szükség esetén segítséget is kérhetnek a papírok kitöltéséhez.

Levélszavazás: megkezdődött a voksok leadása a csíkszeredai főkonzulátuson
2026. március 28., szombat

Lakossági fórum lesz Csíkszeredában

Csíkszeredában, a csobotfalvi kultúrotthonban szerveznek lakossági fórumot kedden, ahol a városrész aktuális ügyeit szeretnék megtárgyalni az emberekkel – közli Korondi Attila polgármester.

Lakossági fórum lesz Csíkszeredában
Lakossági fórum lesz Csíkszeredában
2026. március 28., szombat

Lakossági fórum lesz Csíkszeredában

2026. március 28., szombat

Ittas sofőrőket kaptak el a Hargita megyei rendőrök

Balánbányán és Csíkszeredában is elkaptak egy-egy ittas sofőrt a hatóságok a péntek este és szombat hajnal közötti időszakban – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

Ittas sofőrőket kaptak el a Hargita megyei rendőrök
Hirdetés