Fordulópont a csatószegi közbirtokossági vitában

A közbirtokosság több mint hetven tagjának kézjegyével ellátott, Bors Dénes közbirtokossági elnök ellen irányuló feljelentés nyomán rendelt el könyvviteli szakértői vizsgálatot a nyomozóhatóság. A vizsgálat során összesen tizenegy, a közbirtokosság működésével és gazdálkodásával kapcsolatos kérdés fogalmazódott meg a szakember irányába, amelyekre ő az idén május 15. és június 30. közötti időszakban kereste a választ. A szakértői vélemény megszületett, ennek eredményeiről a vezetőség távozását követelő tábor képviselői – Tódor József, Szőke András, Pál Sándor, Endes Csaba, Gál Endre, Darvas Imre – tájékoztatták portálunkat. A folyamatban lévő nyomozás miatt a neve elhallgatását kérő szakértő jelentéséből emeltük ki a lényegesebb pontokat, a dokumentumot a fentemlítettek bocsátották rendelkezésünkre.

A szakértő megfogalmazása szerint a vezetőtanács helyesen járt el az alkalmazottak munkaszerződéseinek megkötésében. Nem talált azonban semmilyen megjegyzést a közgyűlési jegyzőkönyvben, ami a választott elnök 1750 lejes bruttó fizetésének megtárgyalására és jóváhagyására vonatkozna. Létezik azonban egy vezetőtanácsi határozat, amely jóváhagyja az elnök fizetését.

A vizsgálat eredményei szerint az alkalmazottak olyan, az alapbéren felüli juttatásban részesültek, amelyeket sem a vezetőtanács, sem a közgyűlés nem hagyott jóvá. A juttatásokkal és kiegészítő járulékokkal elköltött teljes összeg, amelyre nincs az alapszabályzatnak megfelelő jóváhagyás 16 727 lej értékű.

A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) kapott támogatásokkal kapcsolatban a szakértő leírja, a szóban forgó időszakban beérkezett több mint 300 ezer lejes támogatás mintegy 23,96 százaléka volt rendeltetésszerűen felhasználva. A többi helyi adókra és illetékekre, különböző szponzorálásokra, temetőkápolna építésére és orgonajavításra, facsemeték vásárlására volt elköltve. Utóbbiakat „nem megfelelő rendeltetésű kifizetéseknek” minősítette a szakértő.

A véleményezés szerint az egység pénztára által vezetett, üzemanyag-kifizetésekhez mellékelt nyilvántartási aktákból kitűnik, nincsenek igazoló okmányok (napi tevékenységi lap és menetlevél), ami a beszerzett, átvett és költségbe beírt üzemanyag-fogyasztást illeti. A számlákból viszont egy 5180,36 lejes évi átlagköltségre lehet következtetni, ami az üzemanyag-fogyasztást illeti. A jelentés két, APIA-pénzből kifizetett támogatást is kiemel: temetőkápolnára 42 087,63 lejt, orgonarestaurálásra 40 739,20 lejt költött a közbirtokosság – mint a szakértő fogalmaz, ezen kifizetésekre nem áll rendelkezésre semmilyen, a munkálatok átvételét igazoló részleges vagy záró átvételi jegyzőkönyv sem.

A szakértő többek között azt is leírja, a szolgálati kocsi esetleges őrzéséhez és garázsban tartásához nem rendeltek semmilyen szolgáltatást, így nem költöttek arra összegeket, illetve hogy a csatószegi borvízfürdő megvásárlásánál nem lépték át a közgyűlés által megszabott költségkeretet. Sőt több mint 20 ezer lejjel kevesebbet költöttek erre a célra. Arra is választ kaptak az érdekeltek, hogy a vezetőtanács nem élt azon törvényes jogával, hogy az éves nettó nyereség 10 százalékát járulékként felvegyék.

A szakértői véleményezés azt is leszögezi, az alapszabályzatban feltüntetett összes hatáskörből a könyvvizsgáló (cenzor) bizottság tevékenységéből csak az éves jelentés igazolható vissza. Ezzel együtt az elnök éves jelentéseiből kiderül, minden könyvvizsgáló és a vezetőtanács minden (munkaszerződéssel nem alkalmazott tagja) egyenként hat köbméter fát kapott, az alelnök 24 köbmétert. 2011-től ezeket a természetbeni juttatásokat hat köbméterről évi tíz köbméterre növelték. Ezek az emelések viszont nincsenek a közgyűlés jegyzőkönyveiben megemlítve és a vezetőtanács egyetlen határozata sem tartalmaz ilyen vonatkozású bejegyzést.

Mint a szakértő fogalmaz, a rendelkezésére bocsátott iratok alapján, a közgyűlés és a vezetőtanács jóváhagyásának hiánya miatt törvénytelennek ítélte a következő kiadásokat: jutalékok 6600 lejes értékben, amelyekhez hozzáadódnak a társadalombiztosítási hozzájárulások 1805 lej értékben. Az elnök bruttó fizetésének növelése 438 lejjel a közgyűlés jóváhagyása nélkül, összesen 8332 lej teljes értékben, amelyhez hozzáadódnak a társadalombiztosítási hozzájárulások 2276 lejes értékben. Ide sorolja a szakértő az APIA-pénzekből, nem mezőgazdasági célokra elköltött 87 026,63 lejt is.

A véleményezésben foglaltak szerint, noha a megadott prémiumokat és jutalékokat nem hagyta jóvá a közgyűlés, a közbirtokosság kifizette az állami költségvetésnek a szükséges hozzájárulásokat, ily módon nem károsítva meg az állami költségvetést, a károsultak csak maguk a közbirtokosság tagjai. A szakértő ugyanakkor leszögezi, hogy az átvizsgált közgyűlési jegyzőkönyvekből és vezetőtanácsi határozatokból kitűnik, az iratok nem teljesek olyan értelemben, hogy nem szerepel bennük az összes megbeszélés és a közgyűlésen hozott összes határozat, ami hibás menedzsmentre enged következtetni. A szakértő ugyanakkor leszögezni, nem vállal felelősséget azokért a téves, vagy hiányos információkért, amelyeket a közbirtokosság rendelkezésére bocsátott.

Bors: valótlanságokat állít a szakértői vélemény

„Ezt a véleményezést mindenképpen le fogjuk reagálni, megfogalmazzuk ellenvetéseinket is. Akár ellenszakvéleményezést is kérhetünk” – nyomatékosított Bors Dénes. A csatószegi közbirtokosság elnöke nevetségesnek tartja az APIA-támogatások elköltésével kapcsolatos vádakat. Hiszen 2011 végéig az APIA-támogatásokat közösségi célokra is lehetett fordítani. „Ezeket a célirányos támogatásokat egyébként akkor kellett volna ellenezni, amikor elfogadta a közgyűlés az ezekre vonatkozó összegeket. Meg is hirdettük a munkálatokat, vezetőtanácsi határozatok vannak a költségvetés-tervezetekre, ezeket az aktákat tíz ember írta alá” – jelentette ki az elnök.

Kiemelte, a felújított orgonát például 2011-ben felszentelték, a teljes javítási költség azonban még mindig nincs kifizetve. A bérekkel kapcsolatban hangsúlyozta, az elnök alapbérének és régiségpénzének meghatározására vezetőtanácsi határozat van. „Az alapszabályzat nem írja sehol, hogy a közgyűlés kell meghatározza az elnök fizetését. A személyzeti kiadásokat egyébként a közgyűlés elfogadta, én azt a keretet nem léptem át. A pénzt amit amit kaptam, és amiért megdolgoztam, törvényes volt” – szögezte le. Az elnök hozzátette, az APIA-pénzek elköltésével kapcsolatban a marosvásárhelyi korrupcióellenes ügyészségen (DNA) is kihallgatták, az ügyészek pedig ez után nem emeltek vádat.

„Megértették, hogy 2011-ben még másra is felhasználhattuk ezeket a pénzeket. A 2012-es támogatás azonban most is a bankszámlán van” – hangsúlyozta, aki szerint minden, a vezetőtanácsnak és alkalmazottaknak kiszabott juttatást a törvényes előírások betartásával szabtak ki. „A cég nyereséges volt, ilyenkor lehet prémiumokat osztani” – vélte az elnök, aki szerint a tízszázalékos nyereségrészből komoly összegeket tudtak volna felvenni, de ezt nem tették meg.

„Úgy érzem, látszik az elmúlt három évben a haladás, hogy a közösségért dolgoztunk” – fogalmazott Bors, aki értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy több év után akarják felróni egyesek az elnökségnek, amiért ravatalozót épített és orgonát restaurált a közbirtokosság.

Tódor: szó sincs hatalmi harcról

„Le szeretnénk szögezni, hogy a híresztelésekkel ellentétben szó sincs hatalmi harcról. Sem én, sem például a családomból senki nem fog vállalni semmilyen tisztséget. Mi csak azt szeretnénk, hogy a közbirtokosság a falu és a tagság javára működjön” – jegyezte meg Tódor József, az ellenzéki tábor egyik képviselője a szakértői vélemény ismertetése után. Szerint a leírtak hűen tükrözik a vezetőség tevékenységét. „Számos rendellenességet tárt fel ez a vizsgálat. A csatószegi közbirtokosság részünkről holnaptól is működhet, de nem ezzel a vezetőséggel. Ha a mostani elnökség újra mandátumot kap, akkor kettészakad a közbirtokosság. Mi a vagyonunkat nem adjuk egy ilyen vezetőség kezébe” – nyomatékosított Tódor.

Patthelyzet a választás körül

Bors Dénes elnök szerint azzal, hogy minden eddigi választási közgyűlésről immár jogerős ítélet született, a közbirtokosság egy bűvös körbe került. Hiszen a harmadjára összehívott választási közgyűlésről is úgy rendelkezik a végzés, hogy az csak akkor lett volna érvényes, ha a közbirtokosságban jogok szerint létező 1482 szavazat közül legalább 742 szavazat kell az érvényességhez, ez egyszerű többséget jelent. „Ez a végzés jogerőre van emelkedve, ezt be kell tartsuk. A probléma onnan származik, hogy az alapszabályzat csak arról rendelkezik, hogy vezetőségi választásnál első gyűlésen a szavazatok kétharmados, másodszorra az egyszerű többsége kell. A harmadik gyűlésről viszont semmit nem ír. A végzés szerint azonban ezentúl a harmadik és az ezt követő választáson is egyszerű többség kell, függetlenül attól, milyen módosításokat eszközölünk az alapszabályzaton” – említette Bors. Véleménye szerint mindenképpen meg kell találni a módját a továbblépésnek, a két tábor kiegyezése nélkül viszont ez aligha valósulhat meg.

A következő választói közgyűlést szombatra, július 20-ára hívta össze a közbirtokosság vezetősége.