Finomabb zenei árnyalatok a Régizene Fesztiválon

Az irányzat, hogy régizenét játszani, a két világháború között indult Hollandiában és Németországban, talán annak köszönhetően, hogy az új, kortárs műzene és a hallgatóság között létrejött egy szakadék. Huszadik századi sajátosság, hogy régizenét játszunk, azelőtt nem volt ilyen a történelemben, mert mindig kortárs zenét játszottak. Egy bizonyos alkalomra megírták a zenét, eljátszották, félretették – magyarázta Filip Ignác.

„Ezzel párhuzamosan megszületett az az irányzat is, hogy nézzük meg, milyen hangszereken játszották ezeket a zenéket. Ugyanakkor, amit lehet, olvassunk el arról, hogy is értették a zenét, és abban az időben ez miként szólhatott. Kezdetben, vagyis a huszadik század elején romantikus stílusban játszották a régizenét, azokkal a hangszerekkel és abban a felfogásban. A második világháború után aztán jónak látták visszatérni a régi hangszerekhez, és amennyire lehet, belebújni a korabeli emberek bőrébe. Elolvasták a régi tudományos írásokat, hangszeriskolákat, és kialakult egy felfogás, hogy is kell játszani. Mert ha az ember egy régi hangszert vesz a kezébe, akkor egy kicsit másképp is gondolkodik, másképp érez, mivel mások a lehetőségei azzal a hangszerrel. Ennek a fajta zenélésnek olyan reneszánsza lett most már egész Európában, hogy iskolákban oktatják és nagyon sok fesztivált szerveznek. Sok-sok együttes is alakult, és ennek is lett egy sztárrétege, mint a másfajta zenéknek.”

Természetesen a középkornak, a reneszánsz és barokk kornak megvoltak a sajátos hangszerei. Általános jellemzőjük, hogy halkan szóltak ezek a hangszerek. „Valószínű, a világban sem volt ilyen zaj, sem motorzaj, sem számítógép. A lant, a csembaló halkabban szól. A hangszereken bélhúrok voltak fémbevonat nélkül, és ez már eleve egy puhább, lágyabb hangzást eredményez. A fúvós hangszerek, a fuvolák, furulyák is halkabban szóltak” – avatott be Filip Ignác. Elmondta, voltak kifejezetten hangos hangszerek is, a trombiták és a dobok. Ezekkel lelkesítették az embereket, legtöbbször egy-egy csata előtt.

A tizenkilencedik század vége felé egyre nagyobb lett az igény a hangosabb zenére, a bélhúrokat fémmel vonták be, és minden hangszerépítő kereste, hogyan lehetne hangosabbá tenni a zenét. „Ez az igény ma is megvan. Ezt általában úgy szokták elérni, hogy a húrokat magasabbra húzzák, tehát a hangolásnál jobban megfeszítik a húrokat és erőteljesebb hangzás lesz. Az, hogy ilyen reneszánszát éljük ezeknek a régi hangszereknek és ennek a régifajta zenei értésnek, játszásnak, azt mutatja, valami fontos elveszett, amire most igény van visszatérni. Az intim hangulatú, csendesebb zenékre is. Azért is nem használunk a fesztiválon erősítést, mert a hangerőt felerősíti ugyan, de épp az az intim jellege veszik el, ami a lényege.

Talán aki először hall ilyet, unalmasnak tartja, vagy kell öt-tíz perc, amíg az agy és a fül ráhangolódik arra, hogy jobban kell figyelni, hogy közben nem lehet facebookozni, mert akkor elvonódik a figyelem. De aki megérzi, hogy egy keskenyebb sávon van a sok-sok érzelem felsorakoztatva sok-sok finom árnyalattal, az egyre jobban kezdi megszeretni és akarja tanulni, játszani, hallgatni.”

A fesztivál programja

Pénteken 15 órától régizene nyári egyetem hallgatói zenélnek a Nagy István Művészeti Szakközépiskolában. 18 órától a luxemburgi Artemandoline együttes lép fel a református templomban, 19.30-tól a Szent Ágoston-templomban a Barokk Fesztiválzenekar hallható. Este tíz órától a Mikó-vár északnyugati bástyatermében a magyarországi Széplaki Zoltán, Palócz Réka, Csörsz Rumen István és Kovács Attila muzsikál.
Szombaton 11 órától reneszánsz gyereknapot tartanak a Mikó-várban, amelynek keretében kézműves-foglalkozások, címerfestés, páncél- és fegyvermustra lesz a Pörgettyű Játszóház, a Talentum Játszóház és az Arany Griff Rend közreműködésével. A S’artR Művészeti Közösség és a Kolozsvári Bábjátszótér előadásában a Mátyás király lopni megy bábjátékot lehet megtekinteni.
13 órától a Carmina Renascentia (Ro) utcazenél a Majláth Gusztáv Károly téren. A Mikó-vár bástyatermében 17 órától a Lyceum Consort (Ro) koncertezik. A várudvaron 17:30-tól a Carmina Renascentia (Ro), 18.30-tól a Flauto Dolce (Ro), 19.30-tól a Musica Historica (Hu) lép fel, 22 órától Tóth Mónika (Hu) és Giangiacomo Pinardi (It).
Vasárnap a csíksomlyói kegytemplom előtti téren a Lyceum Consort utcazenél 11.30-tól. Csíkbánkfalván az altízesi Keresztelő Szent János-kápolnában 12 órától a Transylvania Barokk Együttes zenél. A gyergyószárhegyi kultúrotthonban 12 órától a Codex, 12.30-tól a Kájoni Consort muzsikál. Csíkszeredában a Mikó-várban 18 órától a Lacertae (Fr), 19 órától a Balkan Baroque Band gyönyörködteti muzsikájával a hallgatóságot. A fesztivált reneszánsz táncház zárja. A csíkszeredai koncerteket kedvezőtlen időjárás esetén a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében tartják. A fellépőkről és koncertekről bővebben a fesztivál honlapján lehet információkat találni.