Féltucat éve zajlik a csíkrákosi telekvita

A jelenlegi vezetőség 2002 áprilisában vette át a közbirtokosságot, már akkor voltak tisztázatlan területeink – emlékezett vissza Sárosi Béla. A csíkrákosi Pogányvár közbirtokosság elnöke kifejtette, amikor még Madéfalvához tartozott Rákos, az ottani polgármester helyesen állapította meg a közbirtokosság jogait. A problémák Rákos önálló községként történő újjáalakulásakor kezdődtek. „Az akkori községvezető vitatni kezdte egyes területek feletti tulajdonjogunkat. Úgy gondolta, hogy bizonyos okiratok alapján visszatart a község vagyonába egy bizonyos erdőrészt, ami a közbirtokosságot illetne” – magyarázta. Hozzátette, a közbirtokosság az 1948-as államosításkor a román állam által elvett területeire tart(ott) igényt. „Csak azt kérjük, amit iratokkal is alá tudunk támasztani” – nyomatékosított az elnök.

Téves bejegyzés a probléma gyökere?

„A telekkönyvnél van egy téves bejegyzés, amit tulajdonképpen mi vettünk észre” – említette a vita kirobbanásához vezető indokot Sárosi Béla. Kifejtette, a Hógödör és Vároldal birtoktesteket azonosító telekkönyvben 600 hold helyett 600 négyszögölt jegyeztek be (egy hektár 1,7377 katasztrális holdnak felel meg, ami ebben az esetben 345 hektárt jelent. Egy négyszögöl viszont mindössze 0,00036 hektárt tesz ki...). „A két mértékegységnek helyt adó oszlop egymás mellett van, a számok valahogy a rossz oszlopba kerültek. Egy általunk felkért szakértő helyszíni mérések alapján megállapította, hogy hatszáz holdról van szó ebben az esetben. A szóban forgó terület a birtoknyilvántartási regiszterben is 600 holdként szerepel. Az eltérés jelentős, hiszen több mint háromszáz hektárról van szó” – nyomatékosított az elnök. Elmondása szerint innen kezdődtek a problémák, ugyanis a polgármesteri hivatal nem fogadta el a szakértői jelentést, így 2007-ben bíróságra került az ügy.  

Egymást követték a szakértők

Sárosi Béla kifejtette, az akkori községvezető új szakértői véleményt kért az ügyben, amely úgy állapította meg, hatszáz négyszögölről van szó, hogy jóformán ki sem járt terepre. „Ezt mi nem tudtuk elfogadni, így újabb szakértői véleményt kértünk” – magyarázta Sárosi. Hozzátette, ezúttal a szakember – helyszíni terepszemle után – arra a következtetésre jutott, hogy hatszáz holdról van szó, az ezt alátámasztó dokumentációt is összeállította.

Szándékos időhúzás?

„Az időhúzás a polgármesteri hivatalnak kedvez, hiszen a törvény azt írja, a vissza nem adott területekkel ideiglenesen ők rendelkezhetnek. Ezek által pedig tekintélyes területalapú támogatáshoz jutnak. Mindent kitalálnak, hogy ne tudjuk lezárni a történetet” – méltatlankodott Sárosi Béla. A közbirtokossági elnök úgy vélte, ez az állapot tulajdonképpen a román államnak kedvez, hiszen ha nem magántulajdonba kerül a terület, hanem a községé marad, akkor az állami tulajdont képez. „Tehát az a terület, amit tőlünk szándékosan elvesznek, az a román állam tulajdona marad önkormányzati adminisztrálással. Hiszen az állam utolsó képviselője a polgármesteri hivatal, ők tulajdonosai sose tudnának lenni a szóban forgó területnek. Rosszul gondolkodik a polgármester, illetve az a testület, amely nem képes felmérni, hogy jogtalanul megfosztják a község lakóit egy bizonyos nagyságú területtől a román állam javára” – jelentette ki az elnök. A bírósági eljárás során a negyedik szakértőnél tartanak, aki újból megvizsgálja a helyzetet. „Kíváncsian várjuk, milyen következtetésre jut. Természetesen, ha számunkra nem elfogadható az álláspontja, akkor folytatjuk az ügyet” – fogalmazott az illetékes.  

Kényszerű együttműködés

„Valamilyen szintű nézeteltérés van a két fél között, hiszen nem lehet jól együttműködni olyan intézménnyel, amelyikkel ilyen jellegű vitád van” – mondta Sárosi. Hozzáfűzte, ezzel együtt a rákosi közbirtokosság szívesen tevékenykedik a helyi közösség érdekében. Ezt bizonyítja például a kultúrotthon felújítására, illetve a ravatalozó építésére biztosított jelentős anyagi támogatás. „Együttműködés van, de kényszerű. Mi semmilyen segítséget nem kapunk a polgármesteri hivataltól” – zárta mondandóját a közbirtokossági elnök.

Császár Attila: jogtalanul járt el a közbirtokosság

„Ez egy örökölt per, amit talán 2007-ben kezdett el az elődöm. Hordereje óriási, hiszen több száz hektár erdőről van szó. Azt bizonyosan nem árulta el önöknek az elnök, hogy első fokon, azaz a bírósági szakaszban az önkormányzat a pert 2012-ben megnyerte. A közbirtokossági fellebbezés után a törvényszékre került az ügy, ott új szakvéleményezést kértek, amit én is teljes mellszélességgel támogatok” – reagált megkeresésünkre Császár Attila. Hozzátette, eddig valóban három törvényszéki szakvéleményezés született az ügyben. „Most úgy látom, a negyedik az egyedüli olyan szakértő, aki komolyan vizsgálódik terepen is” – vélte a polgármester. Császár Attila elmondta, az alapvető probléma onnan származik, hogy a közbirtokosság megrendelésére készült egy olyan szakértői vélemény, ami alapján 2000-ben, rögtön a közbirtokosság bejegyzése után, hatszáz négyszögölről hatszáz holdas változtatást eszközöltek a telekkönyvben. A későbbi szakvéleményezések leszögezték, azt a műveletet abban a formában nem szabadott volna kivitelezni, kizárólag bírósági döntés alapján lehetett volna változtatni.

„Én azt sem mondom, hogy jár, azt sem, hogy nem jár. Pártatlan vagyok, és azt mondom, tegyünk pontot a viszályra. A közbirtokosság módosítása után azonban, mivel mi kell birtokba helyezzük őket, a mi területünkről is le kell mondjunk. És ezt azért kellene megtegyük, mert a közbirtokosság nagyon sunyi módon, alaptalanul és teljesen jogtalanul hajtotta végre a módosítást. Ha valóban elírásról van szó, tényleg azt hisszük, hogy a rákosiak évszázadokig ekkora tévedést csak úgy el tudtak volna nézni? Háromszáz hektár csak úgy lóg a levegőben, és akkor felébredünk 2000-ben, mert vagyunk valakik, és csak úgy megcsináljuk az átalakítást? Egyébként a módosításnak más okai vannak, mint amit az elnök állít, ám azokról nem szeretnék beszélni – jegyezte meg sokat sejtetően a községvezető.

Nincs szó APIA-s pénzekről

„Nem igaz, hogy az APIA-s pénzekért harcolunk, hiszen a vita tárgyát képező birtoktest zömében erdős terület” – pontosított a polgármester. Mint elmondta, a polgármesteri hivatalnak hozzávetőlegesen 200 hektár legelője van, aminek semmi köze a vitát képező birtoktesthez. Erre 2009-ig kérték a területalapú támogatást, a feltételek szigorítása után azonban a területet a közbirtokosság rendelkezésére bocsátották. Így ők azok, akik lekérik a támogatást, amit bizonyos támogatási formákban közcélra visszafordítanak. „Ez az elmúlt három évben rendszeresen így történt. A hivatal és a közbirtokosság között működik egyfajta kapcsolat, hiszen más ügyekben bármikor le tudunk ülni tárgyalni” – hallhattuk Császár Attila részéről.  

Nincs köze a román államnak a községi területekhez

„Én erre nem tudok mit mondani. Aki nem ismeri a törvényt...” – válaszolt kissé indulatosan a polgármester azon vádakra, miszerint a román állam kezére játszaná a községi vagyont. Az elöljáró leszögezte, azok a területek, amelyeket nem érint a birtokba helyezés, a polgármesteri hivatal, azaz a község magántulajdonát képezik. „Ehhez semmi köze nincs a román államnak, az állam nem rendelkezhet ezen területek felett. „Mi vagyunk a tulajdonosok, mi gazdálkodhatunk ezekkel. Az elnök állítása egy óriási hülyeség” – fakadt ki Császár.  

„Komplexebb az ügy, mint gondolnánk”

„Olyan volumenű lett ez a probléma, hogy nehezen megoldható, hiszen a madarasi önkormányzat és közbirtokosság, illetve a göröcsfalvi közbirtokosság is érintett” – tudtuk meg a polgármestertől. Elmondása szerint ehhez az ügyhöz egy madarasi határvita is kapcsolható, amelyben a prefektus még tavaly hivatalból kérte a bírósági eljárást. A két község közötti vita egyébként az adminisztratív határról folyik, kezdve a Madarasi-Hargita alatt levő Héthatár területtől egészen a Sósrétig.

Kiváló gazdasági potenciál

„Számunkra is fontos a közbirtokossággal vita tárgyát képező terület” – jelentette ki Császár Attila. Véleménye szerint egy ilyen nagyságú erdős terület jelentős gazdasági potenciált biztosítana, hiszen például pályázatok vagy beruházások esetében lenne, ami által finanszírozzák az önrészeket.