
Fotó: Iochom Zsolt
Nagyböjt ötödik vasárnapjának a neve feketevasárnap. E napon lila lepellel takarták le a kereszteket a csíksomlyói kegytemplomban.
2012. március 25., 20:392012. március 25., 20:39
2012. március 25., 20:462012. március 25., 20:46
Az egyházi törvények szerint feketevasárnaptól kezdve a templomokban a feszületeket és a főoltár képét föltámadásig fekete vagy lila lepellel takarják le, jeléül a szomorúságnak, az Üdvözítő halálnapjának közeledése fölött. Ez a szokás még a középkorból ered, amikor a keresztek tulajdonképpen drágakövekkel kirakott ékszerek voltak, és a nagyhét közeledtével ezeket a világi hívságokat takarták el.
Az ünnepi szentmisét Orbán Szabolcs OFM, erdélyi ferences tartományfőnök celebrálta, aki prédikációjában a szenvedést állította a középpontba. „Ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak fejedelmét” – idézte Jézus szavait Szent János evangéliumából. Jézus bevonulása után nem sokkal, amikor a nép ünnepli őt, a nehézségekről, a szenvedésekről, a keresztről beszél. A „menő” Jézus, a „sztár” nem kurzusokat tart, hogy hogyan legyünk sikeresek, gazdagok, szépek, okosak, hanem ő a szenvedésről beszél. Pedig egy sikeres embertől, mi nem a szenvedésről szóló előadásról szeretnénk hallani. Hisz szenvedésről bőven kijut nekünk, kevésbé vágyakozunk arra, hogy bárki is oktasson erről bennünket – fogalmazott a tartományfőnök.
„Első látásra a mai templomot nézve, mintha a liturgia is kicsit el akarná rejteni előlünk a szenvedést, hisz feketevasárnap lévén lepellel borítottuk a kereszteket, ahogy ezt régi szokás szerint megszoktuk már. Ne lássuk a keresztet, ne emlékezzünk a szenvedésre, ne legyen a szemünk előtt. Igazából nem erről van szó, hisz ez a régi szokás a középkorból származik, amikor a feszületeken nem a szenvedő Jézust ábrázolták, hanem a dicsőséges Krisztust, akinek drágakövekből kirakott korona volt a fején. A csillogásnak, a dicsőségnek a jelét rejtették el egykor. A külső ragyogásról akarták elterelni a figyelmet, hogy aztán nagypénteken elénk táruljon a szenvedésnek a jele” – hangsúlyozta szentbeszédében Orbán Szabolcs OFM.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
szóljon hozzá!