Feketevasárnap a csíksomlyói kegytemplomban

•  Fotó: Iochom Zsolt

Fotó: Iochom Zsolt

Nagyböjt ötödik vasárnapjának a neve feketevasárnap. E napon lila lepellel takarták le a kereszteket a csíksomlyói kegytemplomban.

Iochom Zsolt

2012. március 25., 20:392012. március 25., 20:39

2012. március 25., 20:462012. március 25., 20:46

Az egyházi törvények szerint feketevasárnaptól kezdve a templomokban a feszületeket és a főoltár képét föltámadásig fekete vagy lila lepellel takarják le, jeléül a szomorúságnak, az Üdvözítő halálnapjának közeledése fölött. Ez a szokás még a középkorból ered, amikor a keresztek tulajdonképpen drágakövekkel kirakott ékszerek voltak, és a nagyhét közeledtével ezeket a világi hívságokat takarták el.
Az ünnepi szentmisét Orbán Szabolcs OFM, erdélyi ferences tartományfőnök celebrálta, aki prédikációjában a szenvedést állította a középpontba. „Ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak fejedelmét” – idézte Jézus szavait Szent János evangéliumából. Jézus bevonulása után nem sokkal, amikor a nép ünnepli őt, a nehézségekről, a szenvedésekről, a keresztről beszél. A „menő” Jézus, a „sztár” nem kurzusokat tart, hogy hogyan legyünk sikeresek, gazdagok, szépek, okosak, hanem ő a szenvedésről beszél. Pedig egy sikeres embertől, mi nem a szenvedésről szóló előadásról szeretnénk hallani. Hisz szenvedésről bőven kijut nekünk, kevésbé vágyakozunk arra, hogy bárki is oktasson erről bennünket – fogalmazott a tartományfőnök.
„Első látásra a mai templomot nézve, mintha a liturgia is kicsit el akarná rejteni előlünk a szenvedést, hisz feketevasárnap lévén lepellel borítottuk a kereszteket, ahogy ezt régi szokás szerint megszoktuk már. Ne lássuk a keresztet, ne emlékezzünk a szenvedésre, ne legyen a szemünk előtt. Igazából nem erről van szó, hisz ez a régi szokás a középkorból származik, amikor a feszületeken nem a szenvedő Jézust ábrázolták, hanem a dicsőséges Krisztust, akinek drágakövekből kirakott korona volt a fején. A csillogásnak, a dicsőségnek a jelét rejtették el egykor. A külső ragyogásról akarták elterelni a figyelmet, hogy aztán nagypénteken elénk táruljon a szenvedésnek a jele” – hangsúlyozta szentbeszédében Orbán Szabolcs OFM.

Az egyházi törvények szerint feketevasárnaptól kezdve a templomokban a feszületeket és a főoltár képét föltámadásig fekete vagy lila lepellel takarják le, jeléül a szomorúságnak, az Üdvözítő halálnapjának közeledése fölött. Ez a szokás még a középkorból ered, amikor a keresztek tulajdonképpen drágakövekkel kirakott ékszerek voltak, és a nagyhét közeledtével ezeket a világi hívságokat takarták el.

Az ünnepi szentmisét Orbán Szabolcs OFM, erdélyi ferences tartományfőnök celebrálta, aki prédikációjában a szenvedést állította a középpontba. „Ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak fejedelmét” – idézte Jézus szavait Szent János evangéliumából. Jézus bevonulása után nem sokkal, amikor a nép ünnepli őt, a nehézségekről, a szenvedésekről, a keresztről beszél. A „menő” Jézus, a „sztár” nem kurzusokat tart, hogy hogyan legyünk sikeresek, gazdagok, szépek, okosak, hanem ő a szenvedésről beszél. Pedig egy sikeres embertől, mi nem a szenvedésről szóló előadásról szeretnénk hallani. Hisz szenvedésről bőven kijut nekünk, kevésbé vágyakozunk arra, hogy bárki is oktasson erről bennünket – fogalmazott a tartományfőnök.

„Első látásra a mai templomot nézve, mintha a liturgia is kicsit el akarná rejteni előlünk a szenvedést, hisz feketevasárnap lévén lepellel borítottuk a kereszteket, ahogy ezt régi szokás szerint megszoktuk már. Ne lássuk a keresztet, ne emlékezzünk a szenvedésre, ne legyen a szemünk előtt. Igazából nem erről van szó, hisz ez a régi szokás a középkorból származik, amikor a feszületeken nem a szenvedő Jézust ábrázolták, hanem a dicsőséges Krisztust, akinek drágakövekből kirakott korona volt a fején. A csillogásnak, a dicsőségnek a jelét rejtették el egykor. A külső ragyogásról akarták elterelni a figyelmet, hogy aztán nagypénteken elénk táruljon a szenvedésnek a jele” – hangsúlyozta szentbeszédében Orbán Szabolcs OFM.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

2025. július 05., szombat

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
2025. július 05., szombat

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon

Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
2025. július 04., péntek

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek

Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
2025. július 03., csütörtök

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel

Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel
2025. július 03., csütörtök

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát

Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.

Közel hatmillió lejből újítják fel a csíkszeredai Nagy Imre-iskola udvarát