Ezt szívják a csíkiak

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Csíkszereda két pontján méri a levegő minőségét: a Márton Áron utcai székhelyükön többek között gáz halmazállapotú szennyezők (nitrogén-dioxid és ammónia), a zsögödfürdői automata mérőállomásukon a szennyező anyagok háttérkoncentrációját vizsgálják. Az integrált városfejlesztési stratégiában feldolgozták a mérések eredményeit, ezekből szemlézünk. A stratégiát a Planificatio Kft. készítette az önkormányzat megbízásából. 

Az adatokból kiderült, hogy tavaly áprilisban, júliusban és szeptemberben az ülepedő porrészecskék koncentrációja meghaladta a maximális havi 17 gramm négyzetméterenkénti értéket. A szennyezettség növekedéséhez az építkezések és az utak állapota járul hozzá. Az ülepedő részecskék mellett a szállópor, főleg a PM10 (a 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék) koncentrációja is többször túllépte a megengedett napi 50 mikrogramm köbméterenkénti értéket, leginkább a szélcsendes, téli időszakokban, amikor megreked a szennyezés a Csíki-medencében. Ugyanakkor a zsögödfürdői állomás rögzíti még a kén-dioxid, nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok koncentrációt is, ezek közül egyik kémiai anyag felhalmozódása sem közelíti meg az egészségügyi határértéket Csíkszeredában.

„Összességében a környezetvédelmi ügynökség jelentéseiben használt hat fokozatú skála alapján Csíkszereda levegőminősége az év 80 százalékában kiváló, nagyon jó vagy jó minősítést kapott 2015-ben; a téli hónapok esetében a közepes, esetenként a rossz minőség jellemző” – írják a dokumentumban.

Kardos Carment, a megyei környezetvédelmi ügynökség laborvezetőjét kerestük meg, hogy az általuk mért és a stratégiában is feldolgozott adatokat elemezze. Mint elmondta, 1995 óta valamelyest csökkent a levegő szennyezettsége Csíkszeredában, főleg ami a szállóport illeti. Meglátása szerint mindez azzal magyarázható, hogy időközben újraaszfaltozták Csíkszereda utcáinak jelentős részét.

„Leginkább a téli hónapokban, amikor beáll a köd, és nincs levegőmozgás, akkor észlelhető, hogy a szállópor koncentrációja átlépi a megengedett határértékeket. Viszont a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid jelenléte a levegőben jóval alacsonyabb a megszabott felső határértéknél” – magyarázta a szakember. Hozzátette, radioaktivitást is rendszeresen mérnek, és azzal sincs gond.

Országos viszonylatban Csíkszereda levegőjének minősége jónak mondható, hiszen nincsen itt ipari szennyezés – vélte. Azonban nem végeznek mérést a nehézfémek jelenlétéről a porban, mert a szakminisztérium nem tartotta indokoltnak ilyen mérőműszer felszerelését. Az ügynökség honlapján minden hónapban közzéteszik a levegő minőségéről készített mérések eredményét, és az évi jelentéseket is nyilvánosságra hozzák.

Kardos Carmen a porszennyezés kapcsán kitért arra is, hogy a mérések adatai szerint Csíkszeredában tavaly 16 napon lépte túl az 50 mikrogrammos napi határértéket köbméterenként a lebegő részecskék koncentrációja (PM10). A jogszabályok szerint évente ez nem fordulhat elő 35 napnál többször. Megtudtuk, hogy idén mindössze egy alkalommal regisztráltak túllépést, holott tavaly januárban és februárban sokkal többször mértek kedvezőtlen értéket. A laborvezető szerint a magas szállópor-koncentrációhoz hozzájárulnak többek között a fatüzelésű kazánok és a közlekedés során kibocsátott szennyezés, amely akkor erősödik fel, amikor beszorul a medencébe a levegő a termikus inverzió jelensége miatt. Úgy vélte, hogy a levegő minőségén az autós közlekedés csökkentésével és a zöldövezetek mennyiségének növelésével lehetne javítani.

A stratégiában szereplő információk alapján Csíkszereda jól ellátottnak számít zöldövezet szempontjából, hiszen 42 négyzetméter zöld felület jut egy lakosra, amely az országos átlag kétszerese. 2003 óta növekedett meg jelentősen ez a szám, de ez a statisztikába bevont új felületeknek köszönhető, nem pedig a parkok valós bővülésének. Viszont a városból minden irányban rövid sétával gyalogosan is elérhető a lakosság számára a minőségi természeti környezet – olvasható a dokumentumban.

A stratégiában felmérték a zajterhelés átlagos szintjét is a város különböző pontjain 2014. októbere és 2015. decembere közötti időszakban. A 65 dB (decibel) zajszennyezési határértéket a város több pontján folyamatosan átlépi az átlagos zajszint, amely a közúti (átmenő) forgalom „terméke”. A legzajosabbak közé tartozik a Tudor Vladimirescu és a Testvériség sugárút kereszteződése (a rendőrség előtti körfogalom), a Brassói út és a Fürdő utca találkozása, a vasúti felüljáró, Márton Áron utca és a Kossuth Lajos utca kereszteződése, a Márton Áron utca és a Szék útja találkozása és a vasútállomás környéke.

Csíkszeredában a berekedő köd és a levegőben terjedő kis porszemcsék a különösen erre érzékenyeknél kiválthatják az asztmát. Szántó Mária, a csíksomlyói tüdőgyógyászat szakorvosa szerint úgy tapasztalták, hogy itt gyakoribbak országos viszonylatban az asztmás megbetegedések. Mint magyarázta, az asztmán kívül más légúti megbetegedések kialakulásáért is felelős lehet a rossz levegő, például a krónikus obstruktív tüdőbetegségért és a tüdőfibrózisért, ezek a cigarettázók és a fával tüzelők esetében fokozottabb mértékben előfordulhatnak. „A levegőt az orrban található kis szőrszálak megszűrik, utána a felső légutakban is kiszűrődnek a porszemcsék, illetve a hörgők falában található csillósejtek hullámszerű mozgása is ezt a cél szolgálja, hogy eltávolítsák azokat, azonban a nagyon kis méretű szemcsék nem akadnak fenn a csillósejteken. Így lerakódnak, összetömörödnek és akár tüdőbetegségeket is okozhatnak” – részletezte Szántó Mária tüdőgyógyász.

Csíkszereda éghajlatáról is készült összegzés a stratégiában, amelyben leírják, hogy a megyeszékhely egyike a leghidegebb romániai városoknak. „Télen a hőmérséklet –30 Celsius-fok alá is lesüllyedhet. Az évi középhőmérséklet 5,9 Celsius-fok, a nyári hónapoké 16, a télieké pedig –5,9. A legmelegebbet, 35,5 fokot 1953-ban, a leghidegebbet, –40-et 1977-ben mérték. Gyakran előfordul a hőmérsékleti megfordítottság (inverzió), ami azt jelenti, hogy a felső légrétegek és a Csíki-medencét övező hegyek talajhőmérséklete magasabb a városban mért értéknél. Emiatt az inverzió idején leáll a felhőképződés, illetve gyakori a ködképződés és a kéményekből származó füst alacsony magasságban megreked, rontva a légszennyezettségi értékeket” – számolnak be a dokumentumban.

Hozzátették, hogy az év több mint felében szélcsend van a városban, a legcsapadékosabb hónap július, a legszárazabb február. Hótakaró 27–124 napig takarja a felszínt. Eltérően az országos trendtől, a levegő hőmérsékletét tekintve a csíkszeredai meteorológiai állomás adatai csak a nyári időszakban mutatnak növekedő trendre, a többi évszakban nem figyelhető meg szignifikáns változás, szintén nincs módosulásra utaló jel a csapadékmennyiségben. „A szél erősségének változása az a mutató, amely Csíkszeredában láthatóan eltér az országos értékektől, míg országosan jellemzően csökkenő tendenciát regisztráltak, addig a városban működő állomás tavasszal, nyáron és ősszel is növekedést jelző értékeket vett fel, kivéve a téli időszakot” – jegyezték fel az éghajlat-változási trendeket a stratégiában. A hó vastagaságára vonatkozóan szintén csökkenést jeleznek előre országos viszonylatban, Csíkszeredában azonban nem azonosítottak jelentős változást ezen a téren.