Fotó: Gecse Noémi
A hétvégén több mint háromezer helybéli részvevővel és több külföldi vendéggel zajlott a nyolcadik Nemzetközi Hagymafesztivál Madéfalván. Vasárnap 17 főzőcsapat és 9 fellépő, továbbá különleges gasztronómiai ínyencségek, vásár és gyerekfoglalkozások színesítették a programot. A fesztivál már csütörtökön elkezdődött.
2016. szeptember 18., 20:292016. szeptember 18., 20:29
2016. szeptember 18., 23:092016. szeptember 18., 23:09
Vasárnap délben a kulturális és gasztronómiai programok megnyitóján elsőként Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere köszöntötte a meghívottakat és a részvevőket. Beszédében kiemelte a rendezvényen részt vevő főzőcsapatok és a termelők fontosságát, hiszen termékeik minőségileg megfelelők, s így színes termékskálával állhattak ki a hagymafesztiválon.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében annak fontosságára tért ki, hogy az idei fesztivál különlegességét a nagyszámban jelenlévő magyarországi vendégek biztosítják, továbbá a helyi vállalkozók is fontos szerepet kaptak.
„A helyi termékek piacát egyre jobban meg kell erősíteni azért, mert ez hozzájárul ahhoz, hogy bennünket, magyarokat, székelyeket is megtartson ezen a tájon. Ezek a termékek ugyanúgy hozzátartoznak a kultúránkhoz, a nemzetünkhöz, mint például a székely himnusz vagy a székely zászló” – emelte ki az államtitkár.
Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád (Magyarország) polgármestere elmondta, hogy több mint háromszázan érkeztek szervezetten a fesztiválra, évek óta visszajárnak, és lenyűgözte őket Madéfalva különlegessége. „A mi sátrunkba olyan termékeket hoztunk otthonról, melyek Bonyhádra és környékére jellemzők, az volt az egyik célunk, hogy olyasmikkel kedveskedjünk önöknek, amit esetleg nem ismernek. Emellett volt egy nemes célunk is: a borszéki árvaotthonnak gyűjtünk, ezért aki a mi sátrunknál vásárol, az a borszéki árvákat támogatja ezzel” – hangsúlyozta a polgármester.
A megnyitót követően pályázati úton beszerzett eszközök átadóját tartották: Szentes Antal és Becze István megyei önkormányzati képviselők adták át a Hargita Megye Tanácsa támogatásából beszerzett 14 bakancsot a Madéfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesületének, továbbá 16 férfimellényt a Madéfalvi Mereklye Néptáncegyüttesnek.
A szervezők szerint a négynapos rendezvényen legalább háromezren vettek részt, és nagy öröm számukra, hogy sokan külföldről látogattak el Madéfalvára.
Az egész napos vasárnapi kulturális és gasztronómiai programsorozaton 17 főzőcsapat biztosította az ennivalót, valamint nyolc fellépő szórakoztatta a részvevőket. Székely és magyar ízes ételeket készített a Csíkszentmiklósi Ifjúsági Egyesület, a Csíkszentmiklósi Hentescsapat, a Gyimesvölgyi Vendéglátók Turisztikai Egyesülete, a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület, a Csík Leader Akciócsoport, a Gyenesdiási Ízőrzők, Bonyhád Önkormányzata, a Teveli Székely Kör, a Dombovári Székely Kör, a Madéfalvi Önkéntes Tűzoltók Egyesülete, a Csíki Cserkészek Egyesülete, az Amadé Panzió, a Kisherceg Panzió, a Csengettyű Panzió, a Madéfalvi Dalkör, az Alpatvar Kft. és Demény Zoltán ökörsütő mester.
A színpadon néptánc- és népzenés előadásokat adott elő a Madéfalvi Rokolya, a Csíkmadarasi Hagyományörző Csoport, a Borzsovai Férfikórus, a Madéfalvi Mereklye Néptáncegyüttes, a Madéfalvi Dalkör, a Csíkcsicsói Vadvirágok Néptánccsoport, a Mórágyi Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes és a Gyenes Néptáncegyüttes.
A Gyenesdiási Ízőrzők sátrában egy világháborús recept alapján fenyő ízesítésű bakakenyereket sütöttek, amelyek történetéről és összetételéről bővebben is meséltek az illetékesek. „Az I. világháború idején, 1914–1915-ben, amikor körbezárták a Przemyśl (ma Lengyelország, akkor Magyarország területéhez tartozott) erődöt az orosz csapatok, közel százezer, nagyrészt magyar katona védte az építményt. Amikor kezdett elfogyni az élelmük, először a lovakat ették meg. Később, amikor a parancsnok látta, hogy rohamosan fogy a lisztkészlet, elrendelte, hogy a továbbiakban keverjenek fűrészport a liszthez: először 10, majd 30 százalékot. A Veszprémi Egyetem táplálkozástudományi oktatója megerősítette a kenyér pozitív hatásait, elismerten méregtelenítő hatása van” – tájékoztatott Lugosi József hadtörténész, akinek érdeme a recept megtalálása és hitelességének igazolása,
„A recept alapján 10 százalék fenyőfűrészport kevertünk a liszthez, kovászos eljárással készítettük. A fenyő ad neki egy különleges ízvilágot, a megmunkálása ugyanúgy történik, mint egy szokványos kenyérnél, az a lényeg, hogy ne morzsálódjon. A fenyő erőt ad, tisztító hatása van, a gyomrot rendbe teszi, és megelőzi a fertőzéseket” – tette hozzá Komáromy Béla pékmester.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
A városvezetés nem tervez lépéseket a provokatív, nacionalista plakátok ügyében Csíkszeredában. Az alpolgármester szerint nem tudni, ki áll az üzenetek mögött, de ez a kampányidőszak realitása, és talán ennél rosszabbra is számítani lehet a jövőben.
szóljon hozzá!