Élő történelem Jobbágytelkéről alulnézetből

Gagyi József interjúalanya Balogh Pál (szül. 1931-ben), a Nyárád menti Jobbágytelkén élő gazdálkodó több szempontból is egy érdekes ember. Habár unitárius, mégis egy fontos szerepet töltött be a zömében katolikusok lakta településen. A katolikus lelkész búcsúztató prédikációja után ő volt az a világi ember, aki – ha igény mutatkozott erre – a temetéseken az elhunytról beszédet mondott. A község szempontjából így szignifikáns személynek számít, sok ember sorsát alaposan ismeri. Másfelől  nagyon is élő a vele készített interjú, amelynek okát a társadalomkutató abban látja, hogy különösebben nem szeret olvasni, inkább másokkal olvastat fel, tehát ő az igazi beszélő típus.

Az interjú készítője először megpróbálta kérdések mentén strukturálni a beszélgetést, de rájött, hogy többet ér, ha szabadon hagyja alanyát beszélni. Nem véletlen, hogy különösebben nem lehet fejezetekre tagolni az interjút, így a Székelyföldben lehozott részleteknél például címként mindenhol a legalaposabban áttárgyalt témát emelte ki. A jelenlegi számban például azzal a címmel jelent meg az interjúrészlet, hogy „Mondom, töltök egy liter bort”. Ez abba nyújt betekintést többek között, hogy ki milyen italt készített otthon, vagy hogy minden komolyabb beszélgetés egy pohár bor, vagy egy pohárka kukoricapálinka mellett kezdődött. Azért érdekesek ezek a történetek, mert a falu életéből villantanak fel fontos részleteket, például, hogy a kollektivizálás előtt nem nagyon történt lopás. A gazdák közösen őriztették területeiket, aztán a termelőszövetkezetek létrejötte után, ha valaki valamit elvett a közösből, már nem minősült erkölcsi vétségnek, lopásnak.

Molnár Vilmos szerint az egyénen átszűrt történetek amellett, hogy szubjektívek, hitelesek, több ilyen visszaemlékezésből lehet egy falu élő történelmét mozaikszerűen rekonstruálni.

Gagyi József a mélyinterjút egy kötetben szándékszik megjelentetni, de amint mondta, úgy érzi, hogy a beszélgetéseknek még nem értek a végére.